Előfizetés

Évi 300 millióért "bérelünk" irodát a képviselőknek

Publikálás dátuma
2015.11.12. 10:56
Lehet, hogy ez kissé túlzás... Illusztráció/Thinkstock
Puch László egykori MSZP-pénztárnok családtagjainak cégétől bérel irodát közpénzből két szocialista képviselőnek az Országgyűlés. Fideszes politikusok pedig éppen a törvényben engedélyezett maximális összegért találtak maguknak megfelelő helyiséget. Az állam több mint 300 millió forintot költ képviselői irodák bérlésére évente - írja a Népszabadság. Több fideszes képviselő havi 370 ezer forint körüli összegért bérel magának csinos kis irodai kuckót. 

A lap kikérte az adatokat, amelyekből kiderült: százhatvankilenc irodát bérel az Országgyűlés Hivatala a parlamenti képviselőknek. Ezek összesített bérleti díja havi 26 millió, évente tehát 312 millió forint. Noha a bérleti díjként kifizetett összeg lapunk számítása szerint átlagosan 170 ezer forint körül van, több képviselő is csak a lehetséges maximumért vagy ahhoz közeli árért lelt rá a megfelelő ingatlanra. A fideszes Nyitrai Zsolt például havi 373 939 forintért veszi igénybe 279 négyzetméteres egri irodáját. Kiskunhalason a szintén kormánypárti Bányai Gábor talált olyan 105 négyzetméteres ingatlant, amelyet 360 ezer forintért vett bérbe számára az Országgyűlés Hivatala. Ugyanennyit emészt föl Hende Csaba szombathelyi irodájának fenntartása, míg a szintén fideszes Gelencsér Attila pedig Kaposváron bérel havi 370 ezerért. 

A  DK négy politikusa – köztük Gyurcsány Ferenc pártelnök – 275 négyzetméteren osztozik, fejenként 342 ezer forintért. A fővárosban nem kirívó, de vidéken extrémnek számító 300 ezer forint fölötti bérleti díjra igényt tartó képviselők tevékenysége azért is érdemel említést, mert ellenpéldák sorát találni. Többen – így pél­dául az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, Gúr Nándor és a jobbikos Farkas Gergely – azt a megoldást választották, hogy jelképes, néhány tízezer forintos összegért garzon méretű irodákat bérelnek, így több településen tudnak kapcsolatot tartani a választókkal. Vona Gábor is használ egy 21 négyzetméteres helyiséget a Heves megyei Verpeléten mindössze 50 ezer forintért  - írja a Népszabadság, ahol  arról is olvasni, hogy a fentebb említett Nyitrai Zsolt számára bérelt egri ingatlan valójában nem iroda, hanem egy rendezvénytér, a Polgárok Háza, amely közösségi célokat is szolgál. 

A szabályozás a T. Ház létszámának megfelezésekor, azaz tavaly tavasszal lépett életbe. A képviselők azóta tarthatnak igényt közpénzből finanszírozott irodákra azokon a hivatali helyiségeken túl, amelyeket az Országházhoz közeli Képviselői Irodaházban biztosítanak számukra. Az egyetlen megkötés az, hogy a bruttó bérleti díj nem lehet több havi 374 ezer forintnál.

RTL Klub - Újabb megszorongatással próbálkozik a kormány?

Publikálás dátuma
2015.11.12. 10:05
Népszava fotó
A Gazdasági Versenyhivatal kezdett vizsgálódni a sikeres, és a TV2-t nézettségben rendre lefőző csatornánál, az indoklás szerint a monitorozás  indoka: vajon az első számú, német tulajdonú kereskedelmi tévétársaság visszaél-e piaci erőfölényével. 

Több ügynökségi vezető azon is meglepődött, hogy a GVH a jövő évi terveikről is faggatná a reklámozókat, ami üzleti titoknak minősül - írja az információ birtokába jutott Népszabadság. A lap emlékeztet, hogy az utóbbi években nem csak a nézettségi olló nyílt szét az RTL és a TV2 között: utóbbi a hirdetési bevételekben is alulmaradt riválisával szemben. No persze a két adat szoros összefüggésben van egymással. Piaci források állítják, - így a Népszabadság - hogy ez az RTL volt vezérigazgatójának, Dirk Gerkensnek és a tévé kereskedőházát korábban vezető, a teljes társaság irányítását idén átvevő Vidus Gabriellának volt köszönhető.

Egy, a lap által megkérdezett  médiaügynökség vezető - cége mindkét tévénél vásárol reklámidőt - jelezte: nem érti a GVH-vizsgálatot, az RTL ugyanis nem köti meg a kezét, ahogy vélhetőleg másét sem.  Vagyis az privát döntése, hogy hol vesz reklámidőt, teszi ezt akár kis csatornákon is. Megfogalmazása szerint ami történik olyan, mintha azt vizsgálnák: karácsonyi akciók idején a boltok miért pakolják egy dobozba a borotvahabot és a dezodort. 

A GVH levele sokak figyelmét felkeltette, miután a lapok egy ideje már cikkeznek arról, hogy Gerkens TV2-s leigazolásával felbolydult a piac. A kaszinókirály és filmmogul Andy Vajna cége a múlt héten megállapodott a második legnagyobb kereskedőházzal, az Atmedia Kft.-vel. Januártól a TV2 nem maga árulja a reklámidejét, hanem a további 27 kábelcsatornával szerződésben álló sales house. Ha a TV2-csoport is bekerül a kínálatába, akkor az Atmedia az R-Time-hoz hasonló nagyságú közönségarányt mutathat fel. Ezzel Gerkens még az adásvételi folyamat lezárása előtt átformálná a TV2 üzletpolitikáját, hirdetőket csábítva a tévéhez - írja a Népszabadság

Hozzá vagyunk szokva, hogy versenykörülmények között teljesítsünk
Ezt a Népszavának mondta az RTL programigazgatója, Kolosi Péter. Noha máig az sem tisztázott, hogy a filmügyi kormánybiztos Andy Vajna, vagy a Simicska Lajos üzleti köreit erősítő Fonyó Károly érdekeltségébe kerül-e a TV2, a Vajna által a csatorna élére kinevezett Gerkens mindenfelé azt hangoztatja, hogy a TV2 felvirágoztatására készül, és két éven belül le akarja taszítani az RTL-t a piacvezető kereskedelmi csatorna trónjáról. Kolosi szerint azonban erre fel vannak készülve, hiszen rengeteg vetélytársuk van a piacon. A verseny alapú kihívásokra mindig is fel voltunk készülve, és a jövőben is fel leszünk - jelentette ki lapunknak, hozzátéve, az elmúlt pár évben is voltak olyan időszakok, amikor a verseny erősebb. A sokak szerint a kormánnyal kritikusabbá vált híradó kapcsán pedig leszögezte: a luxemburgi anyacég azt várja el a magyar leányvállalattól, hogy a hírműsorok pártatlanok és függetlenek legyenek, illetve, hogy tartsák be az etikai normákat. 

Az Átlátszó lenyomta a NAV-ot

Publikálás dátuma
2015.11.12. 09:46
Egy parlamenti LMP-s demonstráció még 2013-ból / Népszava fotó
Az oknyomozó portál pert nyert az adóhatósággal szemben. A NAV egymillió forintra perelte az Átlátszót, mivel álláspontjuk szerint az egyik cikk némely állítása megsértette a hatóság személyiségi jogait – igaz, az inkriminált kitételek Somos Katalinra, a NAV főigazgatójára, és nem a szervezet egészére vonatkoztak. Az elsőfokú ítélet indoklása szerint itt lényegében egy államigazgatási szerv valamely döntése kapcsán kialakult vitáról van szó, melyben az alperes egyes, a felperes által sértőnek vélt állítása nem jelentik a jóhírnévhez fűződő jogai megsértését - írja a portál.

A beszámoló szerint a "hadjárat" bő másfél évvel ezelőtt kezdődött, az Átlátszó gyanúja szerint  valakik úgy dönthettek az adóhatóságnál, hogy most már betelt a pohár, oda kell csapni mások mellett az oknyomozóknak is. Az első kísérlet nem sikerült, keresetében a NAV személyiségi jogai megsértésért egyetemlegesen kérte legalább egymillió forintra elmarasztalni az Átlátszó kiadóját, a főszerkesztőt és a perelt cikket jegyző újságírót. A bíróság idézés kibocsájtása nélkül utasította el a keresetet, rámutatva, hogy egyrészt nem perelhető egyszerre mindenki, másrészt a polgári jog alapján nem értelmezhető az a követelés, amelynek a felperes csak az alsó értékét adja meg.

A per tárgyává tett cikkben az Átlátszó azt állította, hogy Somos Katalin, a NAV főigazgatója intézkedése nyomán – megtagadta egy áfacsaló-hálózat felderítését célzó ún. kapcsolódó vizsgálat lefolytatását – meghiúsult egy klasszikus körhinta-csalás résztvevőinek azonosítása, a NAV látókörébe került cégek pedig százmilliós adótartozást maguk mögött hagyva fantomizálódtak. A per eddigi menetéről korábbi cikkükben már beszámoltak: az előző tárgyalási napokon az úgynevezett központosított ellenőrzési szakterület volt szakigazgatóját és a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának volt vezetőjét hallgatta meg a bíróság.

A történet részletei, a tárgyaláson készült videofelvételek itt megismerhetők, illetve megtekinthetők.