Röpködő milliárdok - Orbán "visszavenné" a Várkert kaszinót

Publikálás dátuma
2015.11.12. 11:15
A Kaszinó épülete Várkert bazár aljában található (zöld tetővel, toronnyal) Népszava fotó
Visszavásárolná a magyar állam a budai Várkert-kioszkot. Közel kétmilliárd forintot ajánlott az állam az Ybl Miklós tervezte neoreneszánsz palotáért. Az izraeli tulajdonos több mint kétszer ennyit kér. A szóbeszéd szerint a romos épület 1992-ben mindössze négymillióért és a felújításért került jelenlegi gazdájához, aki fel is újította azt. A szomszédos Várkert Bazár és Budavár önkormány­zata is örülne, ha végre nem nekik kellene kaszáltatniuk, rendben tartaniuk a magántulajdonban lévő, patinás üres épületet és környékét - számolt be a Magyar Idők.

Megvenné a magyar állam az egyre elhanyagoltabb állapotú budai Várkert-­kioszkot, amely sokáig kaszinókét működött. A lap információja szerint jelentős összeget, közel kétmilliárd forintot ajánlott a mintegy kétezer négyzetméteres telken álló, 856 négyzetméteres neoreneszánsz palotáért. Az izraeli tulajdonos több mint négymilliárdot kér az ingatlanért.

Az Ybl Miklós tér túloldalán álló, szomszédos Várkert Bazár üzemeltetőjét is bosszantja az épület gazdátlansága.
– Számos esetben kellett kaszáltatnunk, felsepertetnünk a Várkert-kioszk körül, a bejárat árkádja alatt pedig hajléktalanok szoktak tanyát verni – mondta el Gyutai Csaba. 

Budavár önkormányzatához is számos panasz érkezik az egykori Várkert Kaszinó elhanyagoltsága miatt. Az I. kerületi önkormányzat elmondása szerint, akárcsak a Várgondnokság, ők is többször takarították már a területet saját költségen. Az elhanyagolt ingatlan kapcsán eladási szándékkal nem kereste meg az önkormányzatot a tulajdonos.

Az izraeli befektető 15 évig kaszinót üzemeltetett benne. A szerencsejáték-koncessziós szerződés lejártakor az állam nem hosszabbított a Várkert Kaszinó üzemeltetőjével, és ők sem ragaszkodtak a folytatáshoz. Sokáig mint bérelhető rendezvényhelyszínt reklámozták, havi 50 ezer eurót kértek volna a bérlőtől. A tulajdonos először 2008-ban hirdette meg az épületet több mint 4 milliárd 384 millió forintért, az ár azóta valamicskét csökkent, most 4 milliárd 85 millióért hirdeti.

 Ybl Miklós tér, Várkert Kioszk. A felvétel 1883 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.041

Ybl Miklós tér, Várkert Kioszk. A felvétel 1883 körül készült. Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.041

 

Szerző
Témák
Várkert bazár

Évi 300 millióért "bérelünk" irodát a képviselőknek

Publikálás dátuma
2015.11.12. 10:56
Lehet, hogy ez kissé túlzás... Illusztráció/Thinkstock
Puch László egykori MSZP-pénztárnok családtagjainak cégétől bérel irodát közpénzből két szocialista képviselőnek az Országgyűlés. Fideszes politikusok pedig éppen a törvényben engedélyezett maximális összegért találtak maguknak megfelelő helyiséget. Az állam több mint 300 millió forintot költ képviselői irodák bérlésére évente - írja a Népszabadság. Több fideszes képviselő havi 370 ezer forint körüli összegért bérel magának csinos kis irodai kuckót. 

A lap kikérte az adatokat, amelyekből kiderült: százhatvankilenc irodát bérel az Országgyűlés Hivatala a parlamenti képviselőknek. Ezek összesített bérleti díja havi 26 millió, évente tehát 312 millió forint. Noha a bérleti díjként kifizetett összeg lapunk számítása szerint átlagosan 170 ezer forint körül van, több képviselő is csak a lehetséges maximumért vagy ahhoz közeli árért lelt rá a megfelelő ingatlanra. A fideszes Nyitrai Zsolt például havi 373 939 forintért veszi igénybe 279 négyzetméteres egri irodáját. Kiskunhalason a szintén kormánypárti Bányai Gábor talált olyan 105 négyzetméteres ingatlant, amelyet 360 ezer forintért vett bérbe számára az Országgyűlés Hivatala. Ugyanennyit emészt föl Hende Csaba szombathelyi irodájának fenntartása, míg a szintén fideszes Gelencsér Attila pedig Kaposváron bérel havi 370 ezerért. 

A  DK négy politikusa – köztük Gyurcsány Ferenc pártelnök – 275 négyzetméteren osztozik, fejenként 342 ezer forintért. A fővárosban nem kirívó, de vidéken extrémnek számító 300 ezer forint fölötti bérleti díjra igényt tartó képviselők tevékenysége azért is érdemel említést, mert ellenpéldák sorát találni. Többen – így pél­dául az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó, Gúr Nándor és a jobbikos Farkas Gergely – azt a megoldást választották, hogy jelképes, néhány tízezer forintos összegért garzon méretű irodákat bérelnek, így több településen tudnak kapcsolatot tartani a választókkal. Vona Gábor is használ egy 21 négyzetméteres helyiséget a Heves megyei Verpeléten mindössze 50 ezer forintért  - írja a Népszabadság, ahol  arról is olvasni, hogy a fentebb említett Nyitrai Zsolt számára bérelt egri ingatlan valójában nem iroda, hanem egy rendezvénytér, a Polgárok Háza, amely közösségi célokat is szolgál. 

A szabályozás a T. Ház létszámának megfelezésekor, azaz tavaly tavasszal lépett életbe. A képviselők azóta tarthatnak igényt közpénzből finanszírozott irodákra azokon a hivatali helyiségeken túl, amelyeket az Országházhoz közeli Képviselői Irodaházban biztosítanak számukra. Az egyetlen megkötés az, hogy a bruttó bérleti díj nem lehet több havi 374 ezer forintnál.

Szerző

RTL Klub - Újabb megszorongatással próbálkozik a kormány?

Publikálás dátuma
2015.11.12. 10:05
Népszava fotó
A Gazdasági Versenyhivatal kezdett vizsgálódni a sikeres, és a TV2-t nézettségben rendre lefőző csatornánál, az indoklás szerint a monitorozás  indoka: vajon az első számú, német tulajdonú kereskedelmi tévétársaság visszaél-e piaci erőfölényével. 

Több ügynökségi vezető azon is meglepődött, hogy a GVH a jövő évi terveikről is faggatná a reklámozókat, ami üzleti titoknak minősül - írja az információ birtokába jutott Népszabadság. A lap emlékeztet, hogy az utóbbi években nem csak a nézettségi olló nyílt szét az RTL és a TV2 között: utóbbi a hirdetési bevételekben is alulmaradt riválisával szemben. No persze a két adat szoros összefüggésben van egymással. Piaci források állítják, - így a Népszabadság - hogy ez az RTL volt vezérigazgatójának, Dirk Gerkensnek és a tévé kereskedőházát korábban vezető, a teljes társaság irányítását idén átvevő Vidus Gabriellának volt köszönhető.

Egy, a lap által megkérdezett  médiaügynökség vezető - cége mindkét tévénél vásárol reklámidőt - jelezte: nem érti a GVH-vizsgálatot, az RTL ugyanis nem köti meg a kezét, ahogy vélhetőleg másét sem.  Vagyis az privát döntése, hogy hol vesz reklámidőt, teszi ezt akár kis csatornákon is. Megfogalmazása szerint ami történik olyan, mintha azt vizsgálnák: karácsonyi akciók idején a boltok miért pakolják egy dobozba a borotvahabot és a dezodort. 

A GVH levele sokak figyelmét felkeltette, miután a lapok egy ideje már cikkeznek arról, hogy Gerkens TV2-s leigazolásával felbolydult a piac. A kaszinókirály és filmmogul Andy Vajna cége a múlt héten megállapodott a második legnagyobb kereskedőházzal, az Atmedia Kft.-vel. Januártól a TV2 nem maga árulja a reklámidejét, hanem a további 27 kábelcsatornával szerződésben álló sales house. Ha a TV2-csoport is bekerül a kínálatába, akkor az Atmedia az R-Time-hoz hasonló nagyságú közönségarányt mutathat fel. Ezzel Gerkens még az adásvételi folyamat lezárása előtt átformálná a TV2 üzletpolitikáját, hirdetőket csábítva a tévéhez - írja a Népszabadság

Hozzá vagyunk szokva, hogy versenykörülmények között teljesítsünk
Ezt a Népszavának mondta az RTL programigazgatója, Kolosi Péter. Noha máig az sem tisztázott, hogy a filmügyi kormánybiztos Andy Vajna, vagy a Simicska Lajos üzleti köreit erősítő Fonyó Károly érdekeltségébe kerül-e a TV2, a Vajna által a csatorna élére kinevezett Gerkens mindenfelé azt hangoztatja, hogy a TV2 felvirágoztatására készül, és két éven belül le akarja taszítani az RTL-t a piacvezető kereskedelmi csatorna trónjáról. Kolosi szerint azonban erre fel vannak készülve, hiszen rengeteg vetélytársuk van a piacon. A verseny alapú kihívásokra mindig is fel voltunk készülve, és a jövőben is fel leszünk - jelentette ki lapunknak, hozzátéve, az elmúlt pár évben is voltak olyan időszakok, amikor a verseny erősebb. A sokak szerint a kormánnyal kritikusabbá vált híradó kapcsán pedig leszögezte: a luxemburgi anyacég azt várja el a magyar leányvállalattól, hogy a hírműsorok pártatlanok és függetlenek legyenek, illetve, hogy tartsák be az etikai normákat. 

Szerző