Orbán szerint megállították a menekültáradatot

És, hogy ki voltak azok az ügyesek? Hát a görög komphajókapitányok. Fájdalmas, de be kell ismerni, hogy néhány görög komphajókapitány a migráció elleni küzdelemben hatékonyabb, mint a 28 uniós miniszterelnök többszöri találkozó után. Szemben azzal, amit az EU-s kormányfők rendszeresen mondanak, vagyis hogy a menekültáramlat nem állítható meg, kiderült: amint a görög hajós kapitányok úgy döntöttek, nem szállítják át a "migránsokat" a szigetekről a szárazföldre, rögtön megszakadt a migrációs hullám. Ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondta máltai fővárosban, Vallettában rendezett EU-Afrika-csúcstalálkozó helyszínén.

Tehát több bizonyítékunk is van a magyar határkerítésen túl arra, hogy az akarat hiányzik ma az unióból, hogy megállítsa ezt az áramlást - tette hozzá.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A kormányfő a vallettai tanácskozás kockázatos pontjának nevezte, amikor az egybegyűltek pozitív összefüggésben kezdtek beszélni a migrációról, jelezve: a helyzet, ha jól menedzselik, rendkívül sok előnyt hoz azoknak az országoknak is, ahonnan eljönnek az emberek, valamint azoknak is, ahová érkeznek. Orbán Viktor - lepődjünk meg - mindezzel nem ért egyet, és - ahogy az állami televíziónak elmondta - ennek hangot is adott. Szerinte ugyanis a migrációs helyzet mindenkinek rossz: azok az országok, ahonnan jönnek a "migránsok" elveszítik a fizikailag legjobb állapotban lévő, legértékesebb munkát végezni képes embereiket, mi pedig kapunk egy olyan közösséget a nyakunkba, amelyet képtelenek vagyunk integrálni.

Orbán Viktor elmondta azt is, csütörtök délután Vallettában a 28 EU-s kormányfő külön is találkozik, és ezen a - szerinte nehéznek ígérkező - megbeszélésen tisztázniuk kell, mit akarnak Törökországtól. A "magyar álláspontot" ismertetve, közölte: "mi" nem akarjuk, hogy az EU úgy üljön le tárgyalni Törökországgal, hogy azt a benyomást kelti, Törökország fogja őt megmenteni. Úgy nem lehet tárgyalni, hogy a másik fél azt gondolhatja, ő az utolsó reménye az egyik tárgyalófélnek.

Aláírták az Afrika megsegítésére hivatott uniós pénzalapot létrehozó dokumentumot

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának képviselője aláírta csütörtökön a máltai Vallettában azt a dokumentumot, amelynek alapján az unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre azzal a céllal, hogy a régió stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában. A brüsszeli bizottság elnöke az aláírást követően elmondta, hogy hosszú távú fejlesztési együttműködéssel Európa jelentős mértékben járul hozzá a szegénység és a migráció kiváltó okainak kezeléséhez. A pénzalap létrehozása része annak az akciótervnek, amelyről a vallettai EU-Afrika migrációs csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak. Helyszíni sajtójelentések szerint a résztvevők megállapodtak a terv főbb pontjaiban. Ezek között az említett szempontok mellett szerepel a legális európai munkavállalás, illetve az EU-tagországokban való tanulás jobb megszervezése, az embercsempészetben érdekelt bűnszövetkezetek elleni harc fokozása, valamint a visszatéréssel kapcsolatos együttműködés megerősítése is.

A kormányfő arról is tájékoztatott: a visegrádi négyek több mint 300 határőrt és rendőrt küldenek Görögországba, segíteni a menekülthullám megállítását a görög déli határoknál. ( vagyis a görög komposok azért még nem állították azt meg teljesen - a szerk.) A V4-ek arról is megállapodtak Máltán, hogy közösen hozzájárulnak azoknak a pénzügyi alapoknak a feltöltéséhez, amelyek a migrációs hullám megfékezéséhez szükségesek - tette hozzá Orbán Viktor.

Tovább csökkenhet a bizalom az EU-ban

A menekültválságnak a bizalomra gyakorolt hatásait is vizsgálta legfrissebb tanulmányában a Political Capital. Az intézet - átfogóbban - a politikai bizalom természetét és változását vizsgálta, a kutatás pedig azt mutatja, hogy a politikai intézményekbe vetett bizalom jelentősen visszaesett az elmúlt egy évtizedben Európa-szerte. Ennek ugyanakkor nem a válság az egyetlen oka, hiszen a folyamat már jóval a válságot megelőzően megkezdődött. Bár a bizalomvesztés általánosan jellemző, az unió intézményei iránt még mindig erősebb a bizalom, mint a nemzeti kormányok és parlamentek iránt - áll a tanulmányban. Hozzátették: a bizalmi válság tehát nem csupán az EU vonatkozásában megmutatkozó bizalomvesztést jelenti, hanem a képviseleti intézmények iránti bizalom visszaesését nemzetállami és uniós szinten egyaránt. A kutatás alapját az Eurobarometer és a European Social Survey közvélemény-kutatások adatai, valamint a menekültválság összeesküvés-elméleti magyarázatait terjesztő Twitter üzenetek és hálózatok elemzése jelentették.