Visszakozik a kormány a bankadóügyben?

Publikálás dátuma
2015.11.13. 06:24
Varga Mihály: érzékeny téma a bankadó FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kényszerpályára került a magyar gazdasági kormányzat. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaság című napilap szakmai konferenciáján csütörtökön kijelentette, hogy valószínűleg hozzá kell nyúlni a bankadóval kapcsolatos szabályozáshoz, mert az EBRD-vel kötött februári megállapodáshoz kötődő szabályozás két elemét is kifogásolta az Európai Bizottság (EB). 

Az egyik ilyen kifogásolt elem, hogy a kormány szándéka szerint azok a bankok, amelyek a válság idején növelték a hitelezést, együttesen 10 milliárd forintos adókedvezményt kapnának. Ezt a kedvezményt az EB tiltott állami támogatásnak minősítette. A miniszter úgy vélte, hogy az Erste oldaláról most elbizonytalanodás tapasztalható, de a magyar kormány továbbra is 15 százalékos tulajdont kíván szerezni az Erste magyar leánybankjában.

A miniszter, tehát szokás szerint reagált az Erste Bank Group fenntartásaira, amely korántsem minősíthető elbizonytalanodásnak. Szakértők szerint Varga Mihály nem ismerte el, hogy a kormány megszegni készül az EBRD-vel és az osztrák pénzintézettel kötött szándéknyilatkozatot. Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója ugyanis a leghatározottabban kijelentette, hogy a magyar állam üzletrészszerzésének feltétele, hogy „barátságosan” megoldódik-e a Quaestor-kártalanítás ügye, vagyis az, hogy a Quaestor tulajdonosai által elkövetett, a befektetőiknek súlyos károkat okozó csalásért a többi, vétlen banknak kellene helytállnia, mégpedig úgy, hogy évekre, esetleg évtizedekre kölcsönt nyújtanának a Befektetővédelmi Alapnak, hogy az a károsult ügyfeleket kiemelten kárpótolhassa. Treichl emlékeztetett rá: a magyar kormány ígéretet tett arra, hogy a bankok terheit nemhogy növelik, hanem mérséklik, márpedig a Quaestor-ügyben való kényszerű szerepvállalásuk ennek cáfolata lenne.

Varga Mihály csak az Erste kifogásaira hivatkozott, ám megfeledkezett arról, hogy az EBRD szokásos térségi elemzésében is kitért arra, hogy a magyar kormánynak kiszámíthatóbb működési kereteket kell biztosítania a bankszektor számára. A jelentés kiemeli, hogy a kormány éppen erre tett vállalást az EBRD-vel ez év elején aláírt memorandumban, amely a bankszektorra kivetett adóterhek csökkentését célozza a jövő évtől.

A bankadóval kapcsolatban Varga Mihály arról is mélyen hallgatott, hogy a jegybank nemrég kinevezett alelnöke Nagy Márton az elmúlt héten egy elemzői konferencián kijelentette: a növekedéstámogató program keretében aktív hitelezést folytató bankok kapjanak bankadócsökkentést, a passzív bankok pedig, amelyek nem növelik a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelállományukat, ne részesüljenek ebben. Nem írnák elő, hogy mekkora kkv hitelállomány-növekedést kell vállalniuk a bankoknak, nem a vállalás mértéke számítana, hanem az iránya. Azok a bankok, amelyek nem vállalják a kkv-hitelállományuk növelését, nem járulnak hozzá a hazai össztermék (GDP) növeléséhez - indokolta az MNB szándékát Nagy Márton. Ha ez megvalósulna, ugyancsak az EBRD szándéknyilatkozat felrúgását jelentené.

A másik kifogásolt elem az a kedvezmény, amelyet azok a bankok kapnának, amelyek a keleti piacokon, így Ukrajnában, illetve Oroszországban veszteségeket szenvedtek el a válság idején. Varga Mihály szavai szerint ezt a pontot is megtámadta az Európai Bizottság.

Ha Varga Mihály igazat mond, akkor a kormány most visszakozni kénytelen a bankadó csökkentés differenciálásától, ugyanis így nem csak a hazai Erste Bankban való 15 százalékos részesedésének lehetőségét vesztheti el, hanem az amúgy is gyenge lábakon álló nemzetközi hitelességét is.

Szerző

Drágulnak a kötelezők

Publikálás dátuma
2015.11.13. 06:22
Az alkuszok szorgalmazzák, hogy az autósok a kgfb esetén is a saját biztosítójukkal intézhessék a kárrendezést FOTÓ: NÉPSZAVA
A csődbe ment román Astra biztosítási cég ügyfelei ha nem mondják fel a szerződésüket és kárt okoznak, akár a saját zsebükből fizethetik a vétlen autós költségeit. Megszűnhet 2016-tól a biztosítók diszkriminatív, az új belépőknek kedvező díjszabása, de az erről szóló törvényjavaslatot sem egyeztette a szakmával a kormányzat.

Jövőre megszűnhet az a gyakorlat, hogy a biztosító társaságok a hűséges kliensekhez képest az új ügyfeleknek tett jóval kedvezőbb ajánlatokkal igyekeztek bővíteni a kötelező gépjármű-felelősség biztosítási (kgfb) szerződésállományukat. Egy fideszes országgyűlési képviselői törvényjavaslat szerint kedvezményeket csak a régi partnerek kaphatnának.

Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnöke szerint ez az elképzelés jónak tűnik, de a mód, ahogy mindenféle egyeztetés nélkül a hét közepén egyik pillanatról a másikra bedobták, elfogadhatatlan. A szakember elmondta, ha az Országgyűlés elfogadja a törvényjavaslatot valamelyest emelkedhetnek a kgfb díjak, hiszen az új szerződéskötéseknél már nem lehet majd bevetni a diszkriminatív kedvezményeket. Eddig a biztosítótársaságok nagyrészt a régi ügyfelek befizetéseiből finanszírozták az újak kedvezményeit. Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ gépjármű szekciójának elnöke hozzátette, ez a törvényjavaslat még gondot is okozhat a biztosítóknak. Ugyanis ha nem lehet megkülönböztetni a régi és az új ügyfeleket a díjszabásnál, akkor, ha egy új kedvezményt vezet be a társaság, nem lehet tudni, hogy a már meglévő ügyfelek közül hányan felelnek meg a kedvezmény előírásainak. A szakember úgy vélte, vagy maradnak a jelenlegi kedvezmények, vagy informatikai fejlesztésekre lesz szükség, hogy a törvényben foglaltaknak megfelelően a régi ügyfelek ne kerülhessenek rosszabb helyzetbe, mint az újak.

A kgfb díjak idén átlagosan 15 százalékkal emelkednek. Így 14-15 ezer forint között lesznek, ám ehhez még hozzá kell számolni a 30 százalékos baleseti adót, amit ugyan a biztosítók szednek be, de ez a pénz megy a költségvetési nagy kalapba. Ezzel együtt tehát 18-20 ezer forint alatt már nehéz megúszni a kgfb-t.

Elmúltak már azok az idők is, amikor év vége felé vaskos hirdetményekben tették közzé a biztosító társaságok a következő évre érvényes díjaikat és a kiélezett verseny hatására Európa talán legalacsonyabb kgfb tarifái alakultak ki. Talán csak Romániában voltak a magyarországinál is alacsonyabb díjak, de mára keleti szomszédunk is beelőzött. A szakemberek szerint még az átlagos emelésekkel együtt is, az 5-6 évvel ezelőtti szint 60-70 százalékánál tartanak a hazai kötelező biztosítási díjak. Várhatóan ezek az összegek még 3-4 évig folyamatosan emelkedni fognak, de csak fokozatosan és a verseny határt szab a drágulásnak is.

Mára az év végén forduló szerződések aránya 40 százalékra csökkent. Töredékére zsugorodott a biztosítót váltók száma is. A csúcsidőszakban még majd' milliós ügyfélvándorlás volt, idén a biztosítási alkuszok 180 ezerre teszik a számukat. Ez a szerződésüket újra kötőkkel és a csődbe ment Astra biztosító ügyfeleivel együtt is legföljebb 250 ezerre rúghat, a tavalyi 270 ezerrel szemben.

A román Astra biztosító 160 ezer magyar ügyfeléből 15 ezren lehetnek 2016. január 1-jei évfordulósok. Az FBAMSZ szakemberei arra figyelmeztettek, ha az érintettek nem mondják fel a szerződésüket, akkor azok tovább élnek. Az Astra Magyarországon gyakorlatilag felszámolta az apparátusát, így nincs aki megszabja és beszedje a kgfb díjakat. Az Astra ügyfelek érdeke tehát, hogy akik tehetik, ebben a hónapban felmondják a szerződésüket és egy másik biztosítónál újat kötnek.

Papp Lajos hangsúlyozta, évek óta szorgalmazzák, hogy Magyarországon is vezessék be a direkt kárrendezést. Ennek lényege, hogy a balesetben résztvevő vétlen fél saját biztosítójával rendezheti a kárt és az intézi tovább az ügyet a másik fél biztosítójával.

Szerző

Most vegyen dollárt! Erősödött a forint

Publikálás dátuma
2015.11.12. 20:27
Illusztráció: Thinkstock
Az euróval és a svájci frankkal szemben pár fillérrel gyengült, a dollár ellenében árnyalatnyit erősödött a forint csütörtök estig a nemzetközi devizapiacokon.

Az eurót 19 óra körül 312,21 forinton jegyezték a reggeli 311,84 forint után, a frank árfolyama pedig 288,98 forintról 289,25 forintra kúszott fel. A dollár 30 fillérrel 289,60 forintra gyengült. A japán valuta kurzusa nem mozdult, a jen 2,3591 forinton forgott.

A régiós valuták közül a lengyel zloty 0,47 százalékkal leértékelődött az euróhoz képest, míg a cseh korona árfolyama csupán 0,02 százalékkal morzsolódott le a közös valuta ellenében. Az eurót 1,0782 dolláron jegyezték a reggeli 1,0742 dollárral szemben.

Szerző
Témák
forint dollár