Előfizetés

Nem "éhesek" a gazdák

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.11.17. 06:22
Az üresen kongó árverési helyszínek mutatják, hogy álságos a kormány hivatkozása a gazdák földéhségére FOTÓk: VAJDA JÓZSEF
Megkezdődött az állami földekre meghirdetett árverés. Az első nap tapasztalatai szerint a kormány állításával ellentétben nincs földéhség a gazdák körében, vagy ami valószínűbb, pénzük nincsen az önrészre és a törlesztésre még a kedvező kamatok mellett sem. A csekély érdeklődés mellett csak kisebb területeket sikerült eladni, többnyire kikiáltási áron. A képre kattintva galéria nyílik!

Nehéz lesz sikerként kommunikálni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által meghirdetett állami földek árverésének első napját a kormány oldalon. Több megyében is várták a kormányhivatalok a vevőket, de azokból alig akadt. Igaz, az első híradásokban szereplő 380-400 ezer hektár állami föld mára 350 ezerre zsugorodott, mert a kormány jelentős területeket jelölt ki állítólag mintagazdaságoknak. Hiába jelentetett meg egész oldalas hirdetéseket a kormány azzal a szöveggel, hogy: "Magyar földet a magyar gazdáknak! Most vegyen földet!"

Érden reggel egyetlen "licitáló" volt, aki 80 millió forintért megvett 20 hektárt, és nem a teljes összeget, csak a 20 százalékos önrészt kellett kifizetni - tájékoztatta a Népszavát a licitet a helyszínen figyelő Harangozó Gábor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának MSZP-s alelnöke. Később egy 10, egy 5 és egy 4 hektáros területet vettek meg. A 15 helyrajzi számból négyet sikerült értékesíteni. A nagy táblákra, például a 120, illetve 278 millió forintért egyetlen licitáló sem jelentkezett. A szakpolitikus hozzátette, szlovák rendszámú luxusautókon is érkeztek érdeklődők. Egy gazda arról számolt be az ellenzéki politikusnak, hogy már olyan pletyka terjed az agráriumban, hogy 2 éven belül olyan törvény születhet, aminek alapján felbonthatók lesznek az akár több évtizedre kötött bérleti szerződések is. Megszűnhet a 20 évre szóló elidegenítési tilalom is. Egy szántóföldi kertészettel foglalkozó gazda egy későbbi licit miatt érdeklődött, ami az ő egykori családi birtokuk volt. Most egy holland gazda bérli az államtól. Könnyeivel küszködve mondta, hogy itt szembesült azzal, a licit végén a holland gazda elővásárlási jogával élve elviheti a család egykori földjét és ezt éppen az "övéi" teszik lehetővé - említette Harangozó.

Győrben sem kapkodtak a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Mezort Zrt. bérelt földjei után. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese a helyszínről lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a 250 hektárból összesen 45 hektárt vettek meg. Az a gazda, aki a 36 éves bérleti szerződéssel terhelt Mezort területből két kisebb parcellát vásárolt, szintén arra hivatkozott, tudomása szerint hamarosan felbonthatja majd a szerződést az agrártársasággal. Igazi licit csak egyetlen, osztatlan közös területen található 4 hektárért folyt, amit 6,1 millió forintról 13 millióra tornáztak föl a vetélytársak. Győrben 10 helyrajzi számból a felét sikerült eladni, egy kivételével kikiáltási áron. A nagy táblák itt sem mentek el. Gőgös Zoltán számításai szerint, a jelenlegi feltételek mellett a 22 hektáros birtoknak 126 év alatt térül meg a 40 millió forintos ára.

Egerben az LMP politikusát két licitről is kivezették. Sallai R.Benedek ugyanis figyelmeztette a vevőket, hogy jogtalan liciten vesznek részt, mert a tulajdonos, a magyar társadalom nem hatalmazta fel sem a Fideszt az állami földek eladására. A 3 licitből kettőt - 3 hektárnál alig nagyobb területeket - egy vevő vásárolt meg. Kikiáltási áron, összesen majd 7 millió forintos önrésszel. Ekkora összeget a támogatásra szoruló családi gazdák nem tudnak előrántani a zsebükből - mondta az LMP-s politikus. Sallai elmondta, elvből sem licitálna, de ha akarna sem tudna. A kormány egy kijelölt célcsoportnak akarja átjátszani az állami földeket, Sallai úgy vélte, ha ma nem megy át az Országgyűlésen a Győrffy Balázs agrárkamarai elnök javasolta törvénymódosítás az állami földek bérleti díjának emeléséről, akkor a 36-37 évi bérleti szerződésekkel terhelt 146 ezer hektár szinte biztosan nem kel el, és a kormány hiába számolt a 300-400 milliárdos bevétellel.

Hiába a diploma, nehezen találunk munkát

Publikálás dátuma
2015.11.17. 01:10
FOTÓ: Thinkstock
Egyre képzettebbek a munkavállalók világszerte, azonban nem mindig találnak megfelelő állást, azaz a felsőfokú oktatáshoz való egyre jobb hozzáférés nem csökkenti a munkanélküliséget - derült ki a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) legfrissebb felméréséből, amelyben az oktatás és a munkaerőpiaci elhelyezkedés kapcsolatát vizsgálták.

A hétfőn este nyilvánosságra hozott kutatás szerint az elemzésben résztvevő 64 országból 62 esetében nőtt a felsőfokon képzett munkavállalók száma az utóbbi 15 évben. A legnagyobb mértékben Kanadában, Luxemburgban és Oroszországban emelkedett a diplomás alkalmazottak száma. Az alapfokú, vagy alacsonyabb szintű oktatásban részesült munkavállalók száma ezzel párhuzamosan csökkent. Steven Kapsos, az ILO adatelőállítási és elemzési részlegének vezetője szerint pozitív fejlemény, hogy több képzett munkavállaló kap magasabb fizetést és dolgozhat jobb munkakörülmények között. Ez nemzetgazdasági és világgazdasági szinten is kedvező hatású, mert a képzettség szintje és a termelékenység között szoros összefüggés van - tette hozzá.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a diplomás munkavállalóknak jobb esélyeik lennének a munkaerőpiacon - hívják fel a figyelmet az elemzés készítői. Bár ők a magas jövedelmű országokban kisebb eséllyel válnak munkanélkülivé, azonban a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban jobban ki vannak téve a munkanélküliségnek, mint az alacsonyabban képzett emberek. Világszerte a munkavállalók 72 százaléka dolgozik közepes, ötödük magas, és 8 százalékuk alacsony jövedelmű országban. Ez a jelenség, ha nem tesznek ellene valamit, akadálya lehet a gazdasági növekedésnek - hangsúlyozta Rosina Gammarano, az ILO statisztikai osztályának munkatársa a közleményben. A kutatás készítői beszámolnak arról is, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája legjobban azokban a magas jövedelmű országokban ugrott meg az utóbbi években - például Ciprus, Olaszország, Görögország, Írország és Spanyolország -, amelyeket leginkább érintett a pénzügyi válság.

A felső-közepes jövedelmű országokban, mint Bulgária vagy az alacsony jövedelműek esetében, mint Kambodzsa, csökkent a fiatalkorúak körében a munkanélküliség. Nagyfokú a nemek közti különbség a fejlődő országok többségében, Egyiptomban például több mint 40 százalékos a fiatal nők, és 17,3 százalékos a fiatal férfiak munkanélkülisége.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az átlagos globális munkanélküliségi ráta 6,4 százalékra csökkent tavaly a 2007-es 7,2 százalékról. Az ILO felméréséből kiderül az is, hogy a magas jövedelmű országokban egy átlagos munkavállaló éves szinten 62-szer többet termel, mint egy alacsony jövedelmű országban, és 10-szer többet, mint egy közepes jövedelmű ország átlagos munkavállalója. 

A magas jövedelmű országokban 5,2 millióval csökkent a termelő vállalatoknál dolgozók száma 2000-hez képest, míg a közepes jövedelmű országok esetében 195 millióval nőtt - számolnak be a kutatásban.

Ismét hoppon maradt a Közgép

Publikálás dátuma
2015.11.16. 19:59
FOTÓ: Népszava
A Swietelsky Magyarország Kft. nettó 3 milliárd 789 millió forinttal nyerte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. által az 521-es számú, Solt északi elkerülő út építésére kiírt nyílt közbeszerzést - az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

Az öt ajánlattevő közül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást kínáló lett a nyertes. Ajánlatot tett még a Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt., közös ajánlattevőként a Duna Aszfalt Kft. és a Soltút Kft., a Strabag Általános Építő Kft., valamint az SDD Konzorcium, amelynek tagjai a Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. továbbá a Pannon-Doprastav Kft.