Párizs halottaira emlékeztek - Hajsza a terroristák után

Publikálás dátuma
2015.11.16. 20:13
FOTÓ: David Ramos/Getty Images
Európában délben egy percre megáll az élet, s az egész kontinensen a péntek esti francia terrortámadások 129 áldozatára emlékeztek. Francois Hollande ekkor a Sorbonne Egyetemen emlékezett. A francia rendőrség más államok belbiztonsági egységei segítségével átfogó akciót indított a szökésben lévő terroristák felkutatására. Belgiumban két személy ellen emeltek vádat. Hollande elnök javaslatot tett az alkotmány módosítására, amely megkönnyítené a terroristák elleni fellépést. A merényletet részleteit Szíriában dolgozták ki, s az akciót Belgiumból irányították.

Gyorsan halad a nyomozás a péntek esti Párizs elleni terrortámadások hátterének felgöngyölítése ügyében. Több terroristát már azonosítottak a hatóságok, s azt is tudják, ki volt az akció fő kitervelője: a 27 éves belga állampolgárságú Abdelhamid Abaaoud volt az agytröszt, aki két éve harcol Szíriában az Iszlám Állam oldalán. Abaaoud feladata a dzsihadisták európai merlényletekre való felkészítése volt. A másik kulcsfigurának Salim Benghalemet tartják, akit a francia légierő októberben célzott légicsapásokkal próbált meg kiiktatni, s a francia nyelvterületről érkezett dzsihadisták kiképzéséért felelt.

A hosszú fekete szakállt viselő Abaaoud az IS szíriai fellegvárában, Rakkában tartózkodik. Brüsszel Molenbeek nevű részéről származik, abból a negyedből, ahol számos muzulmán bevándorló nőtt fel. Már korábban a francia hírszerzés célkeresztjébe került részint annak kapcsán, hogy a közösségi oldalakon aktív tevékenységet fejtett ki a dzsihadisták mellett.

A Le Monde azt gyanítja, hogy ő állhatott a 2015. április 19-i, villejuifi templom ellen tervezett, ám a belbiztonságiak által meghiúsított merényletkísérlet mögött. Kapcsolatban állhatott azzal a férfival is, aki augusztus 21-én a Thalys gyorsvasúton akart terrorakciót végrehajtani, de az utasok ártalmatlanná tették, s szintén ismerte Mehdi Nemmouche-t, aki a brüsszeli zsidómúzeum ellen hajtott végre terrorakciót 2014. május 24-én. Andelhamid Abaaoud neve Abou Omar al-Soussiként is feltűnik. A belga hatóságok azt gyanítják, ő volt az agytrösztje a január 15-én a belgiumi Verviesben felszámolt terrorcsoportnak is. Párizs rendkívül veszélyesnek tartotta a férfit: azután, hogy szeptemberben légicsapásait Irak után Szíriára, pontosabban az IS ottani állásaira kiterjesztette, őt is megemlítették a célpontok között.

Hollande összehívná az ENSZ BT-t

Francois Hollande francia elnök a párizsi törvényhozás előtt elhangzott beszédében kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását. Javaslatot tett az alkotmány módosítására, hogy hatékonyabban vehessék fel a harcot a terrorizmus ellen. A 16-os és a 36-os cikkelyről van szó. Ezeket idejétmúltnak nevezte, mert bizonyos helyzetekben a hadsereget látják el jelentősebb jogkörökkel. Hollande kezdeményezi, hogy könnyebben megfoszthassák állampolgárságuktól a terrorral vádolt személyeket. Az államfő hangsúlyozta, amit már előző nap miniszterelnöke, Manuel Valls is kiemelt, amely szerint Párizs háborúban áll. A köztársasági elnök almondta továbbá, hogy 5000 újabb rendőrt és csendőrt vesznek fel, 2500-at pedig más nyomozószervekhez.

Obama nem akar szárazföldi erőket

Barack Obamára ugyan nagy nyomás nehezedik, hogy keményebben lépjen fel az IS ellen, az amerikai elnök azonban azt közölte, hiba lenne, ha szárazföldi erőket küldene Irakba és Szíriába. Hozzátette, a párizsi merénylet visszalépést jelent a terrorellenes harcban. Utalt arra is, hogy több sikert is felmutattak a dzsihadistákkal szemben, több régióban sikerült visszaszorítani őket.

Az államfő utalt arra, hogy három hónapra ki akarja terjeszteni a szükségállapotot, erről a hét folyamán szavazhat a törvényhozás. Hollande megerősítette, hogy a merényleteket Szíriában tervelték ki, s Belgiumban koordinálták a terrorakciókat. Mint mondta, a szomszédos országokkal összehangolt határellenőrzésekre törekednek. Hollande elnök utalt arra, hogy Franciaország kiterjeszti légicsapásait Szíriában az IS állásaival szemben. Hozzátette, hogy a következő napokban találkozik Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy a terrorellenes fellépésről tárgyaljanak.

Kiterjedt francia válaszlépések

Kiterjedt légicsapásokat hajtottak végre francia gépekkel az Iszlám Állam rakkai főhadiszállása ellen vasárnap este. Az akcióban tíz francia harci gép vett részt, s 20 bombát dobtak le – közölte a párizsi védelmi minisztérium. A célpont egy terror kiképzőtábor s egy másik terrorbázis volt. A párizsi merényletekért az IS vállalta a felelősséget. A francia hatóságok 23 embert állítottak elő és 31 fegyvert foglaltak le, valamint 18 helyen találtak kábítószert a rendkívüli állapot keretében hétfőre virradó éjjel országszerte végrehajtott razziákban - közölte délelőtt Bernard Cazeneuve belügyminiszter.

Világszerte egyperces csenddel emlékeztek tegnap a merényletsorozat áldozataira: Párizsban gyászolók és virágok az egyik helyszínen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID RAMOS

Világszerte egyperces csenddel emlékeztek tegnap a merényletsorozat áldozataira: Párizsban gyászolók és virágok az egyik helyszínen FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DAVID RAMOS

Grenoble térségében legalább tucatnyi személyt vettek őrizetbe, sok fegyvert is találtak. Több személyt vettek őrizetbe Toulouse városában, ahol vasárnapról hétfő hajnalra virradóra razziázott a rendőrség. Abban a negyedben léptek fel a rendfenntartók, ahol egy korábbi franciaországi merénylet főszereplője, Mohamed Merah is lakott. A dél-francia város több pontján is lecsaptak a rendőrök. Akcióba léptek a rendfenntartók Bobigny városában is vasárnap késő este a párizsi merényletekkel összefüggésben. Itt nincs hír őrizetbe vételekről.

Lyonban egy házkutatás során rakétavetőket és más fegyvereket találtak. Csak a város, illetve Villefranche-sur-Saone térségében 13 házkutatás volt. Kézifegyvereket, védőruhákat, gépfegyvert is találtak. Grenobleban a Dauphiné Libéré lap közlése szerint legalább fél tucat személyt vettek őrizetbe, pénzt és fegyvert is elkoboztak. Olyan személyeket vettek őrizetbe, akikről azt feltételezik, hogy „politikai szélsőségesek”.

Kiket azonosítottak a hatóságok?

A francia hatóságok már vasárnap azt közölték, hogy több merénylőt azonosítottak, mindegyikük francia. Azóta több részlet is kiderült. Eredetileg azt közölték, három testvér vett részt abban a támadásban, amelyet a Voltaire sétánynál hajtottak végre, ahol kávéházakban és éttermekben időző embereket vettek célba. Az egyik merénylő az 1984-es születésű Ibrahim Abdeslam, aki Belgiumban élt. Jól ismerte őt a belga hírszerzés radikális nézetei miatt. A másik Salah Abdeslam, aki menekülésben van, ő bérelte ki Belgiumban a Volkswagen Polo gépkocsit. A harmadik férfiról, Mohamed Abdeslamról kiderült, a közöltekkel szemben mégsem volt a terrorcsoport tagja, ő később szabadon távozhatott. Később azt közölte, mindkét fivére "normális".

Salah Abdeslam sorsáról hétfőn egymástól eltérő híresztelések láttak napvilágot. A délelőtti órákban egyes hírközlő szervek egy a Twitteren megjelent értesülés nyomán azt közölték, hogy a férfit elfogták, ezt azonban később a belga hatóságok cáfolták. A belga rendőrök Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében hajtottak végre kiterjedt razziát, egy utcát lezártak és egy épületet átkutattak, de senkit sem vettek őrizetbe. Elismerte a vádhatóság, hogy a molenbeeki művelet célja Abdeslam kézre kerítése volt.

A férfit egyszer már majdnem elfogták. Egy médiajelentés szerint a francia-belga határon, az észak-franciaországi Cambrai-ban szombaton rendőri rutinellenőrzés során állították meg Salah Abdeslamot. Gépkocsijában még két személy ült. A férfit azonban akkor nem vették őrizetbe, ekkor ugyanis még nem tudták a hatóságok, hogy ő bérelte a merénylet végrehajtásához a Volkswagen Polo gépkocsit.

Hétfőn bejelentették, két személy ellen terrorcselekményben és terrorszervezet tevékenységében való részvétel miatt emelt vádat a belga ügyészség. A két vádlottat hétvégén vették őrizetbe Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében, a bíróság előzetes letartóztatásukat is elrendelte. Azokról a személyekről van szó, akik Salah Abdeslam autójában ültek. Franciaország már pénteken jogsegély iránti megkereséssel fordult a belga hatóságokhoz, miután kiderült, hogy az egyik támadás helyszínén több szemtanú is belga rendszámú autót látott, amelyet később meg is találtak a Pere Lachaise temető közelében, a támadók által hátrahagyott másik járműből pedig molenbeeki parkolójegy került elő.

Ami a további azonosított elkövetőket illeti, a rendőrség azonosított egy személyt, aki a Stade de France elleni támadásban vett részt. A Libération közlése szerint egy Balil Hadfi nevű férfiról van szó, aki 1995-ben született, s szintén Brüsszel Molenbeek negyedében lakott. Előzőleg, még szombaton, a 29 éves Omar Mostefait a robbanás során leszakított ujja után azonosították. A férfit ismerték a francia hatóságok radikális nézetei miatt, s amint lapok hétfőn közölték, a hírszerzés októberben fel is hívta rá a figyelmet. Ettől függetlenül nem volt állandó, 24 órás felügyelet alatt.

Hétfőn bejelentették továbbá, hogy egy újabb terroristát is azonosítottak. A férfi a Bataclan koncertterem elleni terrorakcióban vett részt, s Samy Amimournak hívják. 1987-ben, Párizsban született, családja Bobignyban él. A terrorelhárítás 2012 októberében egyszer már őrizetbe vette. Egy ideig a párizsi közlekedési vállalatnál buszsofőrként dolgozott.

Az olasz hatóságok egy francia állampolgárt és egy fekete színű Seat Ibiza típusú személyautót köröznek a Franciaországgal határos Piemonte tartományban és az egész észak-olaszországi térségben. A feltételezések szerint a párizsi merényletek egyik elkövetőjéről lehet szó, de azt nem közölték, hogy Salah Abdelsam-e az illető. Olaszországban először Piemonte autósztrádáin és más útjain, valamint a Torinót övező körgyűrűn vezettek be fokozatos ellenőrzést, ezt azóta már egész Észak-Olaszországra kiterjesztettek. Németországban őrizetbe vettek egy algériai férfit. Egyelőre nem tudni, valóban köve van-e a párizsi terrorakciókhoz.

Más európai városok célkeresztben?
A török rendőrség abból indul ki, hogy pénteken nemcsak Párizs lehetett a terroristák célpontja. Ankara azt állította, figyelmeztette is a veszélyre Párizst. Pénteken kiterjedt terrorakciót hiúsítottak meg Törökországban – állította egy ankarai kormányzati illetékes. Öt gyanúsítottat vettek őrizetbe, köztük egy a múlt héten, légicsapás során megölt Jihadi John egy bajtársát. Nem kizárt az sem, hogy az őrizetbe vett személyek nem Isztambulban, hanem egy másik európai városban akartak lecsapni.
Mindenesetre folyamatos kapcsolatban állnak a francia hatóságokkal.Ankara október 10-én pusztító merénylet színhelye volt, amelyben 102 személy vesztette életét.Manuel Valls francia miniszterelnök az RTL rádiónak szintén azt mondta, hogy más európai városokban is le akarnak csapni a terroristák. Nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy a következő napokban, hetekben újabb merényletet hajtanak végre.

Szerző

Tévesen riasztott a diáklány: azt hitte, a terroristát látja

Fémdetektoros ellenőrzés bevezetését tervezik a firenzei Uffizi-képtárban, valamint a velencei karnevál résztvevőit is azonosítani akarják a Párizsban történt terrorista támadásokat követően, amely félelemmel töltötte el Olaszország lakosságát is. Egy diáklány például azt hitte, az egyik terroristát látja, ezért hívta a rendőrséget.

Az olaszországi légi forgalmat felügyelő hatóság (Enac) kiemelt ellenőrzést rendelt el hétfőtől az olaszországi repülőtereken, miután az olasz légikikötőkben már a párizsi merényleteket követően fokozták a biztonsági intézkedéseket. A Franciaországba és Párizsba tartó olasz utasok száma egyelőre nem esett vissza az olaszországi utazási irodák adatai szerint. Ugyanakkor a közép-olaszországi Lazio tartomány szállodai szövetsége bejelentette, hogy alig telt el néhány nap a párizsi merényletek óta, máris lemondtak szobafoglalásokat a december 8-án kezdődő szent évre. 

A római Szent Péter tér és a Vatikán környékén az olasz rendőrség és csendőrség eddig nem látott páncélos járműi tűntek fel. Ugyanitt az olasz hatóságok bejelentése szerint több száz biztonsági ember teljesít civilben szolgálatot.  Róma utcáin, a presszókban, éttermekben és munkahelyeken kizárólag a párizsi terrortámadásokról hallani. Hiába a felesleges pánik elkerülését szorgalmazó felhívások, sokan félnek metróra szállni, ehelyett inkább autóbusszal közlekednek, a hétvégén visszaesett a múzeumok és a mozik látogatottsága is. A félelem kézzel fogható: egy Genovába tartó vonaton egy diáklány azt hitte, a francia merényletek miatt körözött terroristát látja, és azonnal riasztotta a rendőrséget. Mint kiderült, egy marokkói férfiről volt szó, akinek semmi köze nem volt a Párizsban történtekhez.  

Egész Olaszországban szemmel láthatóan nőtt a biztonsági készültség a milánói dóm téren éppúgy mint Szent Ferenc szülővárosában, az umbriai Assisiben is sokkal több katonát és rendőrt látni, mint korábban. Megerősítették a pompeji régészeti ásatások területének védelmét is. Firenzében felmerült, hogy az Uffizi-képtár bejáratánál visszaállítanák a látogatók fémdetektoros ellenőrzését. Évi 1,9 millió látogatóval az Uffizi-képtár a leglátogatottabb olaszországi múzeum. 

Luca Zaia, az északkelet-olaszországi Veneto tartományi elnöke azt javasolta, hogy a januárban kezdődő velencei karnevál résztvevőit is ellenőrizzék. Zaia kezdeményezése szerint a Velencébe érkező vonatokat fogadó vasútállomásnál és a központi velencei gépkocsi-parkolónál fémdetektoros kapukat állítanának fel, és a karnevál résztvevői csak ezeken keresztül juthatnának be a városba. A karneválra érkezőknek az arcukat takaró maszkot is le kellene vennie személyazonosságuk ellenőrzésére. Luca Zaia emlékeztetett, hogy Velencébe évente több mint 20 millió turista érkezik, többségük a karneváli ünneplésre. 

Szerző

11/13 - A terrorkrónika fekete lapjai

Publikálás dátuma
2015.11.16. 19:25
Másfél óra alatt omlottak össze az ikertornyok 2001. szeptember 11-én FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SPENCER PLATT
Európa szeptember 11-éjeként emlegetik a múlt heti párizsi vérengzést, s kétségtelen, hogy 2001. szeptember 11. óta minden nagy terrortámadást az Egyesült Államok területét ért, első nagy al-Kaida csapáshoz hasonlítanak. E gyilkos akciók listája sajnos tragikusan hosszú: a 9/11-es repülőgép-eltérítéseket brutális terrorcselekmények sora követte. 2002-ben Balin, 2004-ben Madridban, 2005-ben Londonban, 2008-ban Mumbaiban gyilkolt az Oszama bin-Laden vezette al-Kaida, ám a jelek szerint az Iszlám Állam felül akar kerekedni tömeges gyilkolásban még elődjén is. A New York-i ikertornyok lerombolása után a világ megfogadta, nem engedi, hogy győzzenek a terroristák és eluralkodjon a félelem, de úgy látszik, egyre inkább együtt kell élni a hétköznapivá vált erőszakkal.

Sokkolta a világot a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, amely a legerősebb szuperhatalmat vette célba. Az afganisztáni tálib rezsim védőszárnyai alatt élő és terjeszkedő al-Kaida terrorszervezet az amerikai hatalom szimbolikus épületeire csapott le, a Wall Street, azaz a pénzvilág büszkeségére, a Világkereskedelmi Központ (World Trade Center) két ikertornyára, New York legmagasabb felhőkarcolóira. Célkeresztbe került a Pentagon, az amerikai védelmi minisztérium, s vagy a Capitolium vagy a Fehér Ház lett volna a következő célpont.

Voltak figyelmeztető jelek, például floridai repülőiskolákban vettek tanórákat, s gyanús lehetett volna, hogy csak a felszállást akarták gyakorolni, a leszállás nem érdekelte őket. A 9/11-es vizsgálat utóbb ki is derítette, hogy ha a különféle amerikai ügynökségek jobban koordinálták volna tevékenységüket, ha megosztották volna egymással az információkat, talán hamarabb összeáll a kirakós kép.

Tizenkilenc – többségében szaúdi – terrorista (a huszadik alighanem véletlen folytán maradt le az akcióról) négy teljes tankkal feltöltött amerikai utasszállító gépet térített el, felismerve, hogy a belföldi járatokon jóval lazább az ellenőrzés. Két gép csapódott az ikertornyokba, egy a Pentagonba. A negyedik eltérített repülő, a híres 93-as járat utasai ártalmatlanná próbálták tenni a terroristákat, s ezzel elejét vették egy nagyobb tragédiának. A gép Pennsylvaniában csapódott a földbe. A négyes terrorcsapásban 2996 ember esett áldozatul, köztük a négy gép utasai és a 19 öngyilkos merénylő.

Aktiválták az 5. cikkelyt

„Valamennyien amerikaiak vagyunk!” – ezzel a címlappal jelent meg a merénylet másnapján a francia Le Monde. A NATO megalakulása óta első alkalommal léptette életbe a Washingtoni Szerződés kulcsfontosságú 5. cikkelyét, amely kimondja: bármely tagállam elleni támadást az összes tagállam elleni támadásnak kell tekinteni. George W. Bush amerikai elnök meghirdette a terrorizmus elleni háborút, október elején megkezdődött a támadás Afganisztán ellen, s széleskörű nemzetközi koalíció támogatta az al-Kaida felszámolására meghirdetett hadjáratot. Némiképp más volt a helyzet 2003-ban, Bush második háborúját Bagdad ellen kevesebben pártolták, s idővel kiderült, megalapozatlan indokok alapján indult meg az offenzíva az állítólag tömegpusztító fegyvereket rejtegető Irak ellen, Szaddám Huszein rezsimjének megdöntésére. E háború utóhatásai, hibás döntései is ott rejlenek az Iszlám Állam megerősödésének okai között.

A terrorizmus elleni háború meghirdetésével párhuzamosan az Egyesült Államokban megszigorították a határok védelmét, a nemzetközi és belföldi légiközlekedés szabályait. A terrorveszély árnyékában fogadták el 2002-ben a Patriot Act nevű jogszabályt: az amerikai belbiztonsági törvény adta rendkívüli felhatalmazások a magánélethez való jog határait szűkítették. A sokat bírált paragrafusok nagyrészt máig érvényben maradtak. Belbiztonsági minisztérium alakult, s akkor kezdett kiépülni a félelmetesen kiterjedt „Big Brother-rendszer”, vagyis a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tömeges adatgyűjtésre alapozott hálózata, amelynek valódi méreteiről csak Edward Snowden leleplezései óta alkothatott fogalmat a világ.

Mumbai lehetett a minta?

Nemzetközi szakértők meggyőződése, hogy a pénteki párizsi merénylők a 2007-es mumbai terrorakció mintájára hajtották végre akciójukat. A terroristák célja az volt, hogy egy teljes város működését ellehetetlenítsék, magukra vonják a világ figyelmét, s azt az üzenetet közvetítsék, hogy egy teljes kontinenst képesek terror alatt tartani – vélekedett Bruce Riedel, a washingtoni Brooking Intézet szakértője. 2008. november 26-án tíz fiatalember részben csónakokon érkezett az indiai Mumbaiba, amelynek több pontja ellen intéztek szimultán támadást. Célpontjaik között két luxusszálloda, egy pályaudvar, kávéházak, valamint egy zsidó centrum volt. Párizzsal szemben a terror itt három napig tartott. A támadók 166 embert öltek meg, 300-an megsérültek. A mumbai merénylet során egy terrorista maradt életben, akit 2012 novemberében végeztek ki.

Gyenge pontokat keresnek

A 9/11-es merénylet nem volt teljesen előzmények nélküli, hiszen a WTC épületegyüttesét már 1994-ben célba vették egyszer, akkor a föld alatti parkolóban robbantottak. Pár évre rá, 1998-ban az Egyesült Államok kenyai és tanzániai követségénél támadtak dzsihadista szélsőségesek, 224 halottja, több mint négyezer sebesültje volt a két merényletnek. Jórészt a nyugati civilizációt, a turistáskodó amerikaiakat és nyugat-európaiakat vették célba a közkedvelt indonéziai nyaralóhelyen, Bali szigetén 2002 októberében végrehajtott robbantás kitervelői és végrehajtói: 202-en haltak meg, köztük 88 ausztrál és 20 másik ország polgárai, több mint kétszázan megsérültek. Azt a merényletet a Dzsemaja Iszlamija terrorcsoport vállalta, három bombát robbantottak, egyiket az amerikai konzulátus mellett.

Európai területen Spanyolországban csapott le először az al-Kaida, 2004. március 11-én, három nappal az esedékes parlamenti választások előtt. Az Ibériai-félsziget nagyobbik államában persze korábban sem volt ismeretlen jelenség a terror, s a konzervatív kormány első reakcióként rögvest az ETA baszk szeparatista szervezetet sejtette a vonatrobbantások mögött, noha a támadás számos jegye különbözött a baszk terroristák megszokott módszereitől, elmaradt például az előzetes figyelmeztetés.

Az ETA logisztikailag sem lett volna képes ennyire összehangolt merényletsorozatra. A gyilkos támadás kitervelői ismét gyenge pontot találtak: zsúfolt, nem védett, madridi elővárosi vonatokat vettek célba, ahol nem keltettek feltűnést a hátizsákokat hátrahagyó, símaszkos fiatalemberek. A reggeli csúcsforgalomban négy vonatszerelvényen tíz bombát robbantottak fel távirányítással. Számos ingázó külföldi vendégmunkás volt az áldozatok között.

Spanyolország történetében ez volt a legnagyobb terrortámadás: 191 ember halt meg, több mint kétezren megsebesültek. Oszama bin-Laden előzőleg többször figyelmeztette Madridot. Formálisan egy, az al-Kaidához köthető csoport, az Abu Hafsz al Maszri Brigádok vállalta a merényletsorozat elkövetését. A robbantásokat valószínűleg az afganisztáni és az iraki madridi szerepvállalás miatti megtorlásnak szánták. A következmények a spanyol politikát is átrendezték: a terrorcsapás utáni helyzet hibás kezelésébe, a tények elhallgatásába belebukott José María Aznar néppárti kabinetje. A választásokat a szocialisták nyerték, a Zapatero-kormány pedig egyik első intézkedéseként kivonta a spanyol kontingenst Irakból, aminek nyomán érthetően hosszú időre mélypontra süllyedt az amerikai-spanyol kapcsolat.

A madridi merényletek nyomán az Európai Parlament március 11-ét a terrorizmus elleni harc napjává nyilvánította, az Egyesült Államok és valamennyi európai ország segítséget ajánlott a nyomozáshoz. Március 12-én Madridban, zuhogó esőben 2,5 milliós tömeg vonult fel, élen a királyi család több tagjával, tiltakozva a terrorcsapás ellen. „Valamennyien ezen a vonaton utazunk!” – írták az egyik, szolidaritást kifejező transzparensen.

3/11 után 7/7

Újabb világvárost bénított meg a terror Európában 2005. július 7-én. Előbb a brit főváros „ütőerét”, a metróhálózatot vették célba az iszlamista terroristák: négy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát, hárman metrószerelvényeken, míg negyedik társuk egy emeletes buszon hozta működésbe a pokolgépet. Egy nappal azután csaptak le a merénylők, hogy London elnyerte a 2012-es nyári olimpia rendezési jogát. (Az akkori aggodalmak ellenére a játékok teljes biztonságban zajlottak.)

A 7/7-es merényletsorozat elkövetői közül hárman pakisztáni bevándorlók Nagy-Britanniában született gyermekei voltak, negyedik társuk Jamaikában született, s áttért az iszlám hitre. Lutonból indultak végzetes útjukra, Londonban a King’s Cross metróállomásnál a térfigyelő kamera rögzítette megjelenésüket, akkor indultak a bevetésre Aldgate, Edgware és Russell Square állomásokhoz. A legfiatalabb a merénylők közül alig 18 éves volt, ő volt az, aki metró helyett végül a Travistock térnél, egy emeletes busz tetején robbantott, ott 14 ember vesztette életét. Összesen 52 halálos áldozata, több mint hétszáz sebesültje volt a bombatámadásoknak. Az egyik merénylőt, Mohammad Sidique Khant kétszer is igazoltatta a rendőrség 2005-ben, de elengedték, mivel úgy vélték, nem képvisel igazi veszélyt. A brit hírszerzés nem tudott előzetes fenyegetésekről, pedig egy szíriai hitszónok már a madridi terrortámadások után úgy nyilatkozott, hogy Londonban is merényletre készülődik egy jól szervezett csoport.

Egymást követik a sokkoló támadások, 2013 áprilisában a bostoni maraton (négy halott, 264 sebesült), május 7-én egy brit katona, Lee Rigby lefejezése Londonban, 24-én négy ember lemészárlása a brüsszeli zsidó iskola előtt. 2015 januárban a Charlie Hebdo és a kóser szupermarket elleni iszlamista támadás, 17 áldozattal, márciusban 21 ember legyilkolása Tuniszban, a Bardo múzeumnál, áprilisban az Al-Shabab rendezett mészárlást egy kenyai egyetemi kampuszon, júniusban újra turistákra lőttek Tunéziában, ezúttal a tengerparton, 37 ember maradt ott, júliusban Törökországban júliusban 31, októberben 95 áldozatot szedett a terror, bomba okozhatta az orosz Airbus katasztrófáját, Bejrútban november 12-én 43 ember halt meg. A lista messze nem teljes.

Csecsen túszdrámák
Korántsem csak Nyugat-Európa és az Egyesült Államok nagyvárosai lehetnek az iszlám szélsőségesek célpontjai. Oroszország is két borzalmas túszdrámának lehetett tanúja. Moszkvában, a Dubrovka-színházban 850 túszt tartottak fogva csecsen terroristák. Egy esti előadáson rohamozták meg a zsúfolásig megtelt színházat, fegyverekkel és robbanószerkezetekkel felszerelkezve.
A kegyetlen túszejtők a Csecsenföldön állomásozó orosz csapatok visszavonását követelték.Három napig tartott a rémálom, 2002. október 23-26. közt. Az orosz különleges erők túszszabadító akciója végül balul végződött, számos túsz halálát a nézőtérre beeresztett vegyszer okozta. Összesen 173 ember veszítette életét, 133 civil és 40 terrorista. Kilenc külföldi volt az áldozatok között.
Az orosz hatóságok nem voltak hajlandók felfedni, milyen vegyi anyagot (feltehetőleg ideggázt) vetettek be, noha ezzel akadályozták az életmentést. Több túlélő az Emberi Jogok Európai Bíróságánál keresett jogorvoslatot.2004. szeptember 1-én az észak-oszétiai Beszlánban egy iskolát foglaltak el ingus és csecsen terroristák, több mint 1100 embert, köztük 777 gyereket ejtettek túszul.
A merénylők aláaknázták a tornatermet, ahová a túszokat összezsúfolták. Több mint 52 órán át tartották fogva étlen-szomjan a gyerekeket,. Az orosz kormány megpróbált tárgyalni a terroristákkal, de végül vérfürdőbe torkollott a túszszabadítás, két robbanás rázta meg az iskolát, a tornaterem beomlott, 334 túsz, köztük 186 gyerek halt meg, többszázan megsérültek.



Szerző