"Felszólította" a parlament a kvóták elleni fellépésre a kormányt

Az Országgyűlés kedden törvényben kötelezte a kormányt, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezze a bevándorlók kötelező kvóták szerinti szétosztásáról szóló uniós jogszabály megsemmisítését. Döntöttek arról is: felülvizsgálhatják a haszonbérbe adott földek bérleti díját. Módosult a vadvédelmi törvény, létrejöhet az arcképprofilokat nyilvántartó rendszer, minősítési rendszert vezetnek be az adózásban. és bürokráciacsökkentő csomagot is elfogadott el a parlament.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

A Magyarország és Európa védelmében a kötelező betelepítési kvóta elleni fellépésről című, Fidesz-KDNP-s törvényjavaslatot 154 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett - házszabálytól eltéréssel - fogadták el a képviselők.

Igennel a kormánypárti és jobbikos képviselők mellett a független Kónya Péter voksolt, elutasították az előterjesztést az MSZP és az LMP képviselői, a hétfőn még távolmaradásukat ígérő DK-s képviselők, továbbá az Együtt, a PM, valamint a Liberálisok frakcióhoz nem tartozó képviselői. A független Kész Zoltán tartózkodott. Az előterjesztés arra kötelezi a kormányt, ( vagyis nem a Fidesz kormány döntött a kvóta elutasításáról, hanem kötelezve lett, így kisebb a felelősség ) hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához, és kezdeményezze a betelepítésről szóló uniós jogszabály megsemmisítését. A törvényben az "Országgyűlés megállapítja": az Európai Unió Tanácsa a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvótákon alapuló elosztásáról szóló határozatát úgy fogadta el, hogy figyelmen kívül hagyta a szubszidiaritás elvét, és a nemzeti parlamenteknek nem biztosították véleményük kifejtésének lehetőségét. "Az Országgyűlés szerint" ezért bírósági úton fel kell lépni a szeptember 22-én elfogadott európai tanácsi határozat ellen, amelynek értelmében 2017 szeptemberéig 120 ezer nemzetközi védelmet kérő embert helyeznének át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba. (A határozatra Magyarország, Szlovákia, Csehország és Románia már az elfogadáskor nemmel szavazott, Finnország pedig tartózkodott.)

A most elfogadott törvény preambulumában a parlament elismeri a kormány eddigi intézkedéseit, támogatja az országhatár védelmét és a kerítés építését, elítéli a brüsszeli Európai Bizottság elhibázott bevándorláspolitikáját, és rögzíti a kötelező betelepítési kvóta elutasítását, mert az értelmetlen és veszélyes, növelné a bűnözést, szétterítené a terrort, veszélyezteti a kultúránkat.

Orbán Viktor miniszterelnök óriásit hibázott

Az egyszeri áthelyezési eljárásnak Magyarország kedvezményezettje lett volna, ezért Orbán Viktor miniszterelnök óriásit hibázott - ezt Tóbiás József, az MSZP elnöke mondta. A szocialista politikus szerint semmi ok arra, hogy a bírósághoz forduljon Magyarország, a belügyminiszterek tanácsán született döntés Magyarországra is kötelező, az egyszeri áthelyezési kontingenst el kell fogadni. Tóbiás József ugyanakkor valódi problémának nevezte, hogy ha a kvótarendszer automatizmussá válik. Az MSZP nem támogat olyan rendszert, amelynek alapján nem világos mekkora számról, milyen időtartamról, mekkora forrásokról, milyen eszközökről van szó - hangsúlyozta.

Felülvizsgálhatják a haszonbérbe adott földek bérleti díját

A parlament Győrffy Balázs fideszes képviselőnek, az agrárkamara elnökének javaslatára fogadta el a földforgalmi törvény módosítását 128 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett. Az előterjesztésnek ugyanakkor volt kétharmados többséget igénylő passzusa is, ez viszont nem kapta meg a kellő szavazatot. A kormánypárti politikus eredeti előterjesztése szerint a bérbeadó a szerződés megkötését követő két év után igazíthatta volna a piaci árakhoz a haszonbérleti díjat, azonban a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján a Ház úgy döntött: a bérleti díjat a bérbeadó személyében bekövetkezett tulajdonosváltást követő 90 napban - ezt követően pedig három évenként - emelheti meg az új bérbeadó.

Módosították a vadvédelmi törvényt

Az indoklás szerint a tájegységi vadgazdálkodás szabályait teremti meg az Országgyűlés által kedden elfogadott, a vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő törvények módosítása. A jogszabály rendelkezik arról, hogy tájegységenként egy fővadászt kell kijelölni; bővíti a tiltott vadászati eszközök körét; létrehozza az Országos Trófeabíráló Testületet; valamint változtat a vadkárra vonatkozó szabályokon. A parlament 147 igen, 8 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt. A törvény szerint a vadászterület határa nem terjedhet át a vadgazdálkodási tájegység határain. A törvényalkotási bizottság javaslatára került be a törvénybe az, hogy a vadkárért fizetendő kártérítés fedezetének biztosítása érdekében elkülönített számlán pénzügyi, vagyis vadkáralapot kell létrehozni.

MTI Fotó: Bruzák Noémi

Létrejöhet az arcképprofilokat nyilvántartó rendszer

A törvényt 122 igen, 39 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A jogszabály hatályba lépését követően egy úgynevezett ősfeltöltést végeznek annak érdekében, hogy a központi szervnél rendelkezésre álljanak a - törvényben meghatározott - nyilvántartásokban kezelt arcképek. Az országos hatósági nyilvántartásban az arcképmásadatokból képezett arcképprofilok szerepelnek, azaz nem maga a fénykép, hanem az ahhoz rendelt úgynevezett technikai kapcsoló számok, amelyek alkalmatlanok az arckép visszafejtésére. Az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adatnak minősül. A tárolt profilokban csak ügyhöz kötötten kereshetnek a jogosult szervek, egyebek mellett a bíróság, a rendőrség, az ügyészség, a büntetés-végrehajtás vagy nyomozást végző szerv. Módosították a hírközlési törvényt is annak érdekében, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a megfelelő formátumban kapjon adatokat az egyes szolgáltatóktól.

Minősítési rendszert vezetnek be az adózásban

A parlament 125 igen és 3 nem szavazattal, 58 tartózkodás mellett elfogadott döntése szerint - a Jedlik Ányos-terv végrehajtása érdekében - nem kell gépjárműadót és regisztrációs adót fizetni a környezetkímélő autók után. Megbízható és kockázatos adózókat különböztet meg az adózás rendjéről szóló jogszabály kedden elfogadott módosítása. Az új minősítési rendszer szerint jó adózónak azok tekinthetők, akik alapvetően jogkövetők és teljesítik adókötelezettségeiket. Ide tartozik majd majdnem 140 ezer adózó, őket kedvezményekben részesíti a törvény. További részleteket itt olvashat.

Bürokráciacsökkentő csomagot fogadott el a parlament

A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János javaslatára benyújtott csomagot 148 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 37 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A miniszter a változtatás egyik okaként említette, hogy sok területen az általános 21 napos ügyintézési határidőnél hosszabbat határoznak meg. A mostani módosítással általános eljárási szabályok egyszerűsödnek, kevesebb lesz az engedélyhez kötött tevékenység, és csökkennek az ügyintézési határidők. Mindez érinti egyebek mellett a szociális ellátásokat, az anyakönyvi és gyámügyeket, a közlekedés területét, az illetékekre vonatkozó szabályozást, a környezetvédelmet, a bányászatot és az örökségvédelmet. Az Országgyűlés egy új jogintézményt is bevezetett, a függő hatályú döntést, amelynek célja, hogy az engedélyezési eljárások átalakítása nélkül gyorsítsa fel és tegye kiszámíthatóbbá az ügyintézést. További részleteket itt olvashat.