Euklid Cakalotosz görög pénzügyminiszter kedden hajnalban újságírók előtt elmondta, hogy minden vitás kérdésben megállapodtak. Az egyezség tényét tegnap Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti csoport, az Eurogroup vezetője is megerősítette.
A görög parlamentnek azért kell már holnap elfogadnia az újabb intézkedéseket, mert ezzel lehetővé válik, hogy az eurózóna pénzügyminiszter-helyettesei pénteki ülésükön hozzájáruljanak a hitelrészlet felszabadításához. A következő körben kétmilliárd eurót kapna Görögország a reformok véghezviteléhez, 10 milliárdot pedig a bankok feltőkésítéséhez. A kétmilliárd euróra azért lenne szüksége mielőbb a kormánynak, mert ekkora összeggel tartozik a magánszektornak. Azért is lenne fontos a pénz folyósítása, mert valamelyest ellensúlyozná a kormány népszerűtlen intézkedései, az adóemelések és a költségcsökkentések várható negatív hatásait.
Az Európai Központi Bank (EKB) nemrégiben nyilvánosságra hozott stressztesztjének eredményéből az derült ki, hogy a négy vezető görög banknak 14,4 milliárd eurós tőkeemelésre van szüksége. A túlélés a Piraeus Bank számára ígérkezik a legnehezebbnek, hiszen hitelei 57 százalékát sorolták a kockázatos kategóriába.
A kormány azonban kényszerpályán mozog, nincs más megoldás számára, teljesítenie kell a hitelezők elvárásait. Athén abban reménykedik, hogy amennyiben teljesít minden feltételt, úgy a hitelezők belemennek a kormány régi követelésébe, az adósságelengedésbe. Az eurózóna egyebek mellett azzal könnyíthet Görögország helyzetén, hogy meghosszabbíthatja a hitel visszafizetésének futamidejét. Brüsszel azonban hangsúlyozza, az erről szóló tárgyalások csak akkor kezdődhetnek el, ha Athén kiállja a hitelprogram felülvizsgálatának első próbáját.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazsaságért felelős biztosa úgy vélte, hogy a ratifikációs folyamat lezárta után Athén igen hamar hozzájut a következő hitelrészlethez. "Ez egy jó nap mindannyiunk számára" - hangoztatta tegnapi sajtóértekezletén.