Ismét a kiskereskedők jártak rosszul

Megszűnik az élelmiszer-biztonsági felügyeleti díj 0 százalékos sávja, így a jövőben azt a kereskedelemben mindenkinek fizetnie kell. Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében a jövőben az árbevétel 0,1 százalékának megfelelő összeget kell fizetni a nettó 500 millió forintos árbevételt el nem érő, a törvény hatálya alá tartozó üzleteknek is. A felügyeleti díj számításánál a megelőző év árbevételét kell alapul venni. Ugyanakkor a kiskereskedelmi mikro- és kisvállalkozások is élhetnek a húszezer, illetve hétszázezer forintos átalányfizetés lehetőségével.

Az élelmiszerlánc felügyeleti díjat 2012-ben vezették be, s a mezőgazdasági termelőknek, élelmiszer-feldolgozóknak és a kereskedőknek kellett leróni. Akkor egységesen a nettó árbevétel 1 ezrelékét kellett befizetni. Tavaly novemberben az Országgyűlés úgy döntött, hogy sávos rendszert hoznak létre, mégpedig úgy, hogy a hét nagy hazai áruházláncnak együttesen a korábbi befizetéseiken felül, több mint 20 milliárd forinttal került volna többe a költségvetési hozzájárulás. Az Európai Bizottság azonban ezt idén fölfüggesztette és megtiltotta a díjak beszedését. A magyar kormány többször egyeztetett Brüsszelben, de egyértelművé vált, hogy az árbevétel alapján kialakított diszkriminatív sávos rendszerhez, amely megkülönbözteti a vállalkozásokat, az unió nem járul hozzá.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a Népszavának elmondta, ez a jogszabály a kis élelmiszerboltokat sújtja leginkább, amelyeknek eddig nem kellett ezt a díjat fizetni. Egy átlagosan 20 százalékos árréssel dolgozó vállalkozó, aki ebből a forrásból fedezi a költségeit, kénytelen lesz ennek az összegnek az 0,5 százalékát élelmiszerfelügyeleti díj címén befizetni a költségvetésbe.

Szerző

Adóváltozások: szigor és kedvezmény

A kedden elfogadott adócsomag könnyítéseket, egyszerűsítéseket jelent az adózó magánszemélyek és vállalkozások számára egyaránt - állította Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára, az adóhatóság átalakításáért felelő kormánybiztos a parlamenti döntést követően tartott sajtótájékoztatóján.

A személyi jövedelemadó (szja) körében jelentős változás, hogy 2016-tól 1,5 millió ember helyett az adóhatóság készíti el az adóbevallást, 2017-től pedig már minden magyar magánszemély esetében.

A vállalkozások körében bevezetik a megbízható, az átlagos és a kockázatos adózó fogalmát. A megbízható kategóriába kerülők előnyöket élveznek majd, a kockázatos minősítés pedig hátrányokkal jár, utóbbiaknak az lesz érdekük, hogy legalább az átlagos kategóriába átkerüljenek - közölte Tállai.

Szigorúbb lesz az adóregisztráció, így azok, akik jelentős köztartozással hagynak ott egy céget, és egy másikat szeretnének alapítani, ezt sokkal nehezebben tehetik meg.

A környezetkímélő elektromos autók adózása kedvezőbb lesz, nem kell regisztrációs adót, illetéket, gépjárműadót, cégautó-adót fizetni rájuk. A fuvarozók is jelentős adókedvezményben részesülnek, a külföldön és belföldön megfizetett autópályadíj 7,5 százalékát levonhatják a helyi iparűzési adóból, illetve a jövőben nem kell átírási illetéket fizetniük a beszerzett gépjármű után.

Az Astra Biztosító ügyfeleinek az általuk megfizetett baleseti adót kérelemre vissza fogja adni az adóhatóság, ami 180 ezer embert érint. Kitért az államtitkár arra is, hogy január 1-jétől összevonják az adó- és a vám folyószámlákat, helyettük egy NAV folyószámla lesz. Az állandó meghatalmazottak minden további adminisztráció nélkül jövőre is hozzáférhetnek az immár közös folyószámlához.

Jövőre is lehet otthon pálinkát főzni - ennyi a pálinka-szabadságharc egyetlen megmaradt eredménye. Ugyanakkor párlat adójegyet kell vásárolni, ami literenként 700 forintba kerül, és minimum ötöt, maximum 86-ot kell megvenni belőle. Fontos változás az is, hogy a jövőben egy feljelentés önmagában nem lesz elegendő a becslési eljárás alkalmazásához, ha az adóhatóságnak nincs megfelelő bizonyítéka.

A társasági adózásban pozitív változás lesz, hogy a növekedési adóhitel területén további kedvezmények lesznek, és bevezetik a munkavállalói részvényprogram újraszabályozott változatát.

Az adóhatóság szervezeti átalakításáról várhatóan mai ülésén dönt a kormány.

Szerző

Kétharmados banánhéj

Publikálás dátuma
2015.11.18. 06:22
A bérleti díjak emelésének lehetősége sem növeli túlzottan az érdeklődést a licitek iránt FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A 2013 decembere után kötött állami földbérleti szerződésekben kikötött bérleti díjakat az új tulajdonosok módosíthatják a tegnap elfogadott szabályok alapján. A szakemberek szerint azonban ez sem fogja érdemben élénkíteni az állami földárverések iránti lanyha érdeklődést.

Nem sikerült a kormánypártnak megszerezni a földforgalmi törvény módosításához szükséges kétharmadot a parlamentben, így maradnak a 2013. decembere előtti szerződések esetében a kirívóan alacsony földbérleti díjak. Az ezt követően haszonbérbe adott termőföldek bérleti díját azonban időszakonkénti felül lehet vizsgálni, miként azt Győrffy Balázs fideszes képviselő, az agrárkamara elnöke törvénymódosítási javaslatában indítványozta.

Az új szabályok szerint a tulajdonosváltást követő 90 napban - ezt követően pedig három évenként - emelheti meg az új bérbeadó a díjakat. Ha a haszonbérlő nem ért egyet a díj változtatásával, akkor 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását.

Győrffy Balázs az előterjesztését azzal indokolta: egyenlő feltételeket kell teremteni a gazdáknak. Szerinte az ellenzék "a magyar nagygazdaságok, Simicska Lajos és érdekeltségi köreinek kiszolgálójává" vált, szemben a gazdatársadalom érdekeivel. Agrárszakemberek arra emlékeztettek, hogy a Győrffy által kifogásolt, mélyen a piaci ár alatti bérleti díjakat, például a Simicska Lajos érdekeltségéi körébe tartozó volt állami gazdasági földek esetében az első Orbán kormány állapította meg. Ráadásul 2003-ban az MSZP-SZDSZ koalíció megtámadta az 50 évre bebetonozott aranykoronánként 580 forintos bérleti díjat, de a bíróság nem adott helyt a keresetüknek. A Medgyessy kormány 1250 forintra emelte az aranykoronánkénti bérleti díjat, de mára ez is elavult, a jelenlegi piaci ár átlagosan 2000-3000 forint.

Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese is hangsúlyozta, hogy csak a 2013 után kötött haszonbérleti szerződések esetén vizsgálhatják felül a bérleti díjat az új tulajdonosok. A szakpolitikus hozzátette, mivel Magyarországon nincs plafonja a bérleti díjnak, brutális bérletidíj-rendszer jöhetett volna létre.

Megismételte, hogy pártja továbbra is úgy gondolja, abba kell hagyni az állami földek eladását, amellett, hogy szerinte a 380 ezer hektár eladásra kínált föld töredéke találhat gazdára.

Raskó György, agrárközgazdász úgy vélte, egy demokratikus polgári jogállamban, piacgazdaságban nagyon visszatetsző a törvénymódosítás, a visszamenőleges jogalkotás, függetlenül attól, hogy az is elfogadhatatlan, hogy ilyen alacsony bérleti díjat fizettek "egyes haverok" - tette hozzá. Önmagában a bérleti díjak piaci szintre emelésével agrárközgazdászként és agrárvállalkozóként egyetért, ám ezt meg lehetett volna oldani jogállami és piacbarát módon is. Például kompromisszumra törekedve a jelenlegi bérlőkkel.

Az agrárszakember szerint nem számítva a "piszkos 12" területeit, nagyjából 70 ezer hektár állami földnek van bérlője, s valószínűleg ennek a területnek a felét veszik meg a jelenlegi bérlők. A többit viszont tőkeerősebb földművesek, illetve álföldművesek vehetik meg. A volt állami gazdaságok 146 ezer hektárjára pedig aligha lesz tolongás a liciteken.

Raskó érthetetlennek nevezte a Magyarországon gazdálkodó, itt adót fizető, uniós külföldi állampolgárok listázását. Szerinte az emlegetett 220 regisztrált külföldi állampolgárságú gazdából legföljebb 20-30 licitál majd az árveréseken. Raskó megemlítette, a környékükön azokra az állami földekre van érdeklődés, amelyekre már lejárt a bérleti szerződés.

Ha két év múlva még demokrácia lesz Magyarországon, akkor kizártnak tartotta Raskó György, hogy megvalósuljon a gazdák között terjedő híresztelés arról, hogy a kormány tervei szerint törvénymódosítással tenné lehetővé a hosszú távú bérleti szerződések egyoldalú felbontását. Ez ugyanis még a Fidesz alkotta alaptörvénnyel is ütközne, az Alkotmánybíróság (AB) mindenképpen megsemmisítené, de legkésőbb Strasbourgban elbukna a jogszabály.

Szerző