Gaskó nyomásgyakorlásra készül

A Liga Szakszervezetek nyomásgyakorlásra készül a minimálbér emelése érdekében, miután a munkáltatói és munkavállalói álláspontok nem közelednek egymáshoz - jelentette be a szövetség elnöke.

Gaskó István elmondta, hogy egy hét múlva, november 27-én dönti el a Liga Szakszervezetek tanácsa, hogy milyen nyomásgyakorló eszközöket vet be a kormánnyal és a munkaadói oldallal folytatott tárgyalásokon.

Beszámolt arról is, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki tárgyalása eredménytelennek bizonyult mind a bérek, mind a munka törvénykönyve ügyében, nem közeledtek az álláspontok. A következő VKF ülést jövő hét pénteken, november 27-én tartják.

Kifejtette, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég 5,5 százalékos minimálbér-emelésről beszélt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán 2,5 százalékos emelésről szólt, a csütörtöki tárgyaláson a munkaadók pedig az emelés 1,5 százalékos lehetőségéről beszéltek. Ezekkel az álláspontokkal a Liga nem tud kiegyezni - mondta.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a Liga azt akarja elérni, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét, ehhez mintegy 20 ezer forintos emelés szükséges. (A minimálbér bruttó összege 2015-ben 105 ezer forint, a szakmunkás garantált bérminimumé 122 ezer forint.)

Hozzátette: a nyomásgyakorlásra használható bármely törvényes eszköz "a szájzártól a sztrájkig bezárólag".
Az eddigi tárgyalásokról szólva elmondta, hogy a Liga három éve szorgalmazza a minimálbér és a létminimum közötti rés megszüntetését. A kormány részéről erre volt hajlandóság, de az "nem volt annyira erős, hogy a munkaadókat is rákényszerítsék erre".

Úgy vélte, a munkaerőpiacon elindult elvándorlás mértéke már tarthatatlan, nemcsak az orvosok, hanem a szakmunkások is Nyugat-Európában szeretnének boldogulni a jövedelemkülönbség miatt.

Szerző

Marad a rendkívüli állapot Franciaországban

A francia képviselők jóváhagyták a múlt pénteki, 129 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot három hónapos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot.

A teljes törvénycsomagot a további módosító indítványok megvitatása után, délután óriási többséggel - 551 igen, 6 nem szavazat és egy tartózkodás mellett - elfogadták a képviselők. A parlament felsőháza, a szenátus pénteken szavaz a javaslatról, amely alapján a kormány a rendkívüli állapotot november 26-tól február végéig hosszabbítaná meg.

Az új törvényre azért van szükség, mert a jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Francois Hollande államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra.
A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében házi őrizetben tartható minden olyan személy, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet. A merényletek elkövetése óta 118 embernek tiltotta meg a belügyminisztérium a lakhelye elhagyását este 8 és reggel 6 óra között. Az érintetteknek naponta háromszor-négyszer meg kell jelenniük a kijelölt rendőrőrsön.

A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat az új törvényben kiterjeszti minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehet tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak". A házi őrizetben lévő embereknek bevonják az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.

Az új törvény alapján fel lehet oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is fel lehet oszlatni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak.

A rendkívüli állapot keretében a belügyminisztérium előzetes bírói engedély nélkül házkutatásokat tarthat. A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell.

A rendkívüli állapot keretében eddig 414 helyen volt házkutatás, 60 embert vettek őrizetbe, és 75 fegyvert foglaltak le.
A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését nem tervezi a kormány. A 17 áldozatot követelő januári párizsi merényletsorozat után a médiahatóság több hírtelevízió ellen is vizsgálatot indított, amiért nem egyszerűen tájékoztattak, hanem alakították az eseményeket, például azzal, hogy telefonon tárgyaltak az egyik túszejtővel. Néhány képviselő ezért most javasolta a média korlátozását, de miután múlt pénteken valamennyi újságíró együttműködött a hatóságokkal, és csak a tényekre szorítkozva tájékoztatott, a kormány ezt nem tartotta szükségesnek. Az eredeti, 1955-ös törvényben szerepelt a sajtó ellenőrzése, de ez kikerült az új szövegből.

Szerző

Marad a rendkívüli állapot Franciaországban

A francia képviselők jóváhagyták a múlt pénteki, 129 áldozatot követelő párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot három hónapos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot.

A teljes törvénycsomagot a további módosító indítványok megvitatása után, délután óriási többséggel - 551 igen, 6 nem szavazat és egy tartózkodás mellett - elfogadták a képviselők. A parlament felsőháza, a szenátus pénteken szavaz a javaslatról, amely alapján a kormány a rendkívüli állapotot november 26-tól február végéig hosszabbítaná meg.

Az új törvényre azért van szükség, mert a jelenlegi jogszabály szerint a rendkívüli állapot 12 napon túl csak törvénnyel hosszabbítható meg. Francois Hollande államfő november 14-én 0 órakor hirdette ki a rendkívüli állapotot 12 napra.
A jelenleg érvényben lévő jogszabály értelmében házi őrizetben tartható minden olyan személy, akinek tevékenysége megzavarhatja a közrendet. A merényletek elkövetése óta 118 embernek tiltotta meg a belügyminisztérium a lakhelye elhagyását este 8 és reggel 6 óra között. Az érintetteknek naponta háromszor-négyszer meg kell jelenniük a kijelölt rendőrőrsön.

A kormány a lakhelyelhagyási tilalmat az új törvényben kiterjeszti minden olyan személyre, akivel kapcsolatban "komoly ok van azt gondolni, hogy a viselkedése veszélyt jelent". Ezzel az új megfogalmazással az olyan embereket is házi őrizetben lehet tartani, akik "viselkedésük vagy ismeretségi körük, mondandójuk vagy terveik alapján gyanúsak". A házi őrizetben lévő embereknek bevonják az útlevelét és az új jogszabály alapján megtiltható, hogy kapcsolatba lépjenek olyan személyekkel, akikkel szemben felmerül a gyanú, hogy a közrendet megzavaró cselekményt készítenek elő.

Az új törvény alapján fel lehet oszlatni olyan egyesületeket és csoportokat, amelyek olyan cselekményekben vesznek részt, amelyek súlyosan sértik a közrendet, vagy ilyen cselekményekre buzdítanak, illetve olyan csoportokat is fel lehet oszlatni, amelyekben házi őrizetben lévő emberek vannak.

A rendkívüli állapot keretében a belügyminisztérium előzetes bírói engedély nélkül házkutatásokat tarthat. A törvényjavaslat szerint képviselőknél, ügyvédeknél, bíróknál és újságíróknál nem rendelhető el házkutatás a rendkívüli állapot keretében, s az ügyészt minden házkutatásról értesíteni kell.

A rendkívüli állapot keretében eddig 414 helyen volt házkutatás, 60 embert vettek őrizetbe, és 75 fegyvert foglaltak le.
A média és a sajtó korlátozását, illetve ellenőrzését nem tervezi a kormány. A 17 áldozatot követelő januári párizsi merényletsorozat után a médiahatóság több hírtelevízió ellen is vizsgálatot indított, amiért nem egyszerűen tájékoztattak, hanem alakították az eseményeket, például azzal, hogy telefonon tárgyaltak az egyik túszejtővel. Néhány képviselő ezért most javasolta a média korlátozását, de miután múlt pénteken valamennyi újságíró együttműködött a hatóságokkal, és csak a tényekre szorítkozva tájékoztatott, a kormány ezt nem tartotta szükségesnek. Az eredeti, 1955-ös törvényben szerepelt a sajtó ellenőrzése, de ez kikerült az új szövegből.

Szerző