Egy feltehetően iszlám szélsőséges szerda este meggyilkoltak két katonát. Az esetet követően válságülést tartott a kormány, s egymással egyeztettek a biztonsági szolgálatok. Boris Jelinic védelmi miniszterhelyettes szerint terrortámadás történt. Aljosa Campara belügyminiszter, valamint a rendőrséget irányító Dragan Lukac szerint a belbiztonság. Lukac azt közölte, nincs ok pánikra. Jelentős rendőri erőket vonultattak fel Szarajevó elővárosánál, Sokoljnál, ahol Enes Imeragic él, őt gyanúsítják a két katona, Armin Salkic és Nedeljko Radivc meggyilkolásával. A férfit holtan találták, öngyilkos lett.
A vizsgálat szerint a férfi Szarajevó Rajlovac nevű városrészében lőtte le a két katonát, majd egy buszra lőtt, megsebesítette a sofőrt és három utast. Ezt követően hazaért otthonába. Ekkor már a rendőrség is nyomában volt, s később önkezével vetett véget életének. A rendőrség azt gyanítja, hogy iszlám fundamentalizmus állt a háttérben. Denis Zvizdic, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke tegnap kijelentette, nem engedik meg azt, hogy bárki is veszélyeztesse az ország biztonságát. „Ha valaki a boszniai hadsereg tagjaira lő, azzal mintha az államot célozná” – fejtette ki.
Hozzátette, hogy a múlt pénteki párizsi terrortámadások után hazájában is emelték a terrorkészültség szintjét, amely jelenleg a legmagasabb szintű az országban. Emir Suljagic védelmi miniszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy a boszniai hadsereg tagjai számos nemzetközi békemisszióban vettek részt az elmúlt években.
Vahid Cosic, a szarajevói rendőrség vezetője azt közölte, miután körbevették a merénylő házát, robbanást hallottak, s ezután hatoltak be. A férfit holtan találták. A nyomozás dönti majd el, hogy magányos merénylőről van-e szó, vagy szélsőséges iszlamista hálózat tagja. Minden jel arra vall, hogy a merénylő iszlám fundamentalista volt. A férfi ugyanis szemtanúk szerint öltözködése alapján a vahhabita mozgalomhoz tartozott. A vahhabizmus az iszlám szigorú csoportja, amely Szaúd-Arábiában a leginkább elterjedt.
Becslések szerint Bosznia-Hercegovinában 5-10 százalék vált a radikális vallási ideológia rabjává. A fundamentalisták az eltelt két évtizedben, a boszniai háború óta kiépítették kommunikációs csatornáikat, infrastruktúrájukat, az elszigetelt településeken éppen úgy, mint a városokban, a radikális papság által irányított nagymecsetek közelében. Híroldalakkal rendelkeznek, újságokat adnak ki, propagálják a „szent háborúban” való részvétel előnyeit. Ehhez természetesen pénz kell, nem is kevés, közel-keleti szponzorok azonban jócskán akadnak.
Szarajevóban a radikalizmus melegágyának tartják a szaúdiak által finanszírozott Fahd Király mecsetet, valamint a Szarajevói Kulturális Központot. A szarajevói Fehér mecset a koszovói albán Sulejman Bugari imám „főhadiszállása”, akit az amerikai tudományos intézet, a Stratfor az albániai és boszniai szélsőségesek összekötőjének nevezett. Az iszlám szélsőségesek a Balkánon számos jótékonysági- segély- és civil szervezeteket hoztak létre. Ezek közül néhányat az al-Kaidához köthető szélsőséges csoportok finanszíroznak. A CIA például azt közölte, hogy a világban megannyi országában működő boszniai civil szervezetek egyharmada rendelkezik terrorista kapcsolatokkal.
A balkáni iszlamisták kommunikációs csatornáikon, főként weboldalaik segítségével hirdetik azt, hogy gyűlölni kell a „hitetleneket”, népszerűsítik az erőszakot, s terjesztik Amerika- és Izrael-ellenes ideológiájukat.