Bakondi: nincs konkrét információ készülő terrorcselekményről

Nincs konkrét információ Magyarországon készülő terrorcselekményről, de a fokozott biztonsági intézkedések érvényben maradnak, amíg a migrációs helyzet nem változik és Európában a terrorista gócpontokat föl nem számolják - jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

Szinte valamennyi uniós országban a magyarországihoz hasonló megelőző intézkedéseket hoztak - mondta a nyugalmazott tábornok újságíróknak egy nem sajtónyilvános fórum előtt.

A lakosság biztonságérzetének javítása érdekében megerősítették a rendőri és katonai jelenlétet a közterületeken és fokozták a kiemelt objektumok fegyveres őrzését. A nyílt műveletek mellett pedig a titkosszolgálatok között széleskörű az információcsere - közölte a főtanácsadó.

Bakondi György úgy fogalmazott: nem lehet megjósolni, a biztonsági intézkedéseket meddig kell fönntartani. Amíg azonban az unió külső határainak biztonságát nem lehet garantálni és Európában a terrorista gócpontokat föl nem számolják, addig szükség van ezekre.

A szerb és a horvát határ lezárása óta gyakorlatilag alig érkeznek illegális bevándorlók. Magyarország migrációs szempontból talán a legbiztonságosabb országnak számít. Nehéz azonban kiszámítani, hogy az embercsempészek miként reagálnak a nyugat-balkáni országok intézkedéseire, hogy a gazdasági migránsokat nem akarják fogadni - jelentette ki Bakondi György.

Hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságoknak megfelelő az együttműködése a román társszervekkel. Jelenleg naponta néhány migránst fognak el ezen a határszakaszon.

A főtanácsadó kijelentette: amennyiben szükséges, Magyarország kész ugyanazokat a határrendészeti intézkedéseket bevezetni a román-magyar határon, amelyet a szerb vagy a horvát szakaszon alkalmazott. Hozzátette: bízik benne, erre nem lesz szükség.

Szerző

Brüsszel satuba fogta Paks II.-t

Publikálás dátuma
2015.11.19. 19:30
A Greenpeace aktivistái tavalyi demonstrációjukon még nem sejthették, hogy a brüsszeli hálón fennakad a beruházás FOTÓ: NÉPSZAVA
Megindította csütörtökön a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen az Európai Bizottság (EB) a Paks II. beruházásnál elmarad közbeszerzési eljárás hiánya miatt. Szakértők szerint a jelenlegi konstrukcióban nem folytatható a projekt. Lázár János csúsztatásokkal tűzdelt utóvédharcot folytatott csütörtöki sajtótájékoztatóján és kijelentette, a kormány kész bíróságra vinni az ügyet.

Az Európai Bizottság csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a Paks II. atomerőmű-projekt miatt, mert a magyar kormány átlátható eljárás nélkül, közvetlenül ítélte oda a Paks II. atomerőmű két új reaktorának megépítésére és két további reaktor felújítására vonatkozó szerződést. A projekt sérti az unió az átláthatóságra, a megkülönböztetés-mentességre és az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós alapelveket. A magyar hatóságoknak két hónapon belül válaszolniuk kell a Bizottság által megfogalmazott érvekre - írta a Bizottság.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón reagált az EB levelére és úgy vélte, kereskedelempolitikai vita zajlik, az uniós tagállamok cégei ugyanis azt vizsgálják, hogyan tudnának részesedni ebből a 12 milliárd eurós beruházásból.

Lázár közölte, hogy kötelezettséget vállalt a magyar fél, hogy a Roszatommal közösen egy tendert folytatnak le az unión belül, mely lehetőséget nyújt a jelentkezésre és a versenyzésre a kivitelezésében rész venni kívánó magyar és uniós cégek számára. Csakhogy Lázár állításával ellentétben Brüsszelnek nem az oroszokkal, hanem a versenyeztetés hiányával van baja és ezen nem segít, ha uniós jogba ütköző projekt gazdái pályázatokat írnak ki. Lázár többször is arra hivatkozott, hogy Paks II. olcsó áramára a magyar lakosságnak szüksége van.

A miniszter egyben kioktatta Brüsszelt a bürokrácia lassúsága miatt is, mert állítása szerint már 3 éve vizsgálja Paks II. ügyét. Ezzel szemben a magyar és az orosz kormány csak 2014. januárjában írt alá szándéknyilatkozatot Paks II.-ről és akkor született a Lázár szerint a kormányt igazoló Barroso-levél is. A Roszatom és az MVM azonban csak az év végén kötött megállapodást a kivitelezésről és Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője is csak akkor fordult Brüsszelhez.

A Roszatom teljesíti kötelezettségét
A Roszatom teljesíti a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos összes kötelezettségét összhangban az orosz-magyar kormányközi megállapodással és az annak alapján aláírt szerződésekkel. A Roszatom figyelemmel kíséri a párbeszédet és teljes mértékben osztja a Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter által megfogalmazott álláspontot - írta közleményében az orosz állami atomenergetikai konszern.

A kötelezettségszegési eljárást bejelentő levél értelmében két hónapra eleve le kell állítani minden, a közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységet, így a tenderkiírásokat is, illetve bármilyen szerződéskötést. A beruházáshoz állítólag hozzájárult az európai Bizottság korábbi elnöke, José Manuel Barroso, akinek levélről Jávor a Népszavának elmondta, az valójában azt tartalmazza, hogy az Euratom szerződés alapján elvi kifogásuk az orosz-magyar államközi szerződéssel kapcsolatban nincs, de a megvalósítás során nagy figyelmet kell fordítani az uniós előírásokra, különöse tekintettel az állami támogatásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó szabályokra.

Ha a kötelezettségszegési eljárást követően a magyar kormány nemzetközi bírósághoz fordul és egy esetleges elmarasztaló ítélet ellenére is ragaszkodik a Paks II. beruházáshoz, végső esetben uniós források megvonásával is szankcionálhat Brüsszel - figyelmeztetett Jávor. Egy új pályázat kiírása, az engedélyezések újraindítása pedig akár 1-2 évvel is meghosszabbíthatja a beruházás megkezdését, vagyis aligha tehetik meg az első kapavágást 2018-ban.

Jávor Benedek egy másik, a Paks II. előkészítő dokumentumainak titkosításával kapcsolatos beadványára is kedvezően reagált Brüsszel. A Bizottság most válaszolt, hogy felmerül a jogsértés lehetősége, úgyhogy tovább folytatják a vizsgálatot egy EU Pilot eljárás keretében. Ha az EB megalapozottnak találja az ep képviselő kifogásait, akkor a valóban "forró" adatok kivételével a kormánynak nyilvánossá kell majd hoznia a Paks II. dokumentumait.

Hibás az a kormányzati érvelés, amely arra hivatkozik, hogy azért bíztak meg orosz céget, mert a Paksi Atomerőművet is oroszok (szovjetek) építették, tehát ők ismerik a legjobban - mondta lapunknak Holoda Attila, energetikai szakértő. Paks II. valójában "zöldmezős" beruházásnak tekinthető, amely semmilyen formában nem kapcsolódik a régi erőműhöz. Ha lejár a régi blokkok ideje "ledózerolják" azokat. A jelenlegi konstrukcióban a szakember kizártnak tartja a beruházás megvalósítását.

Holoda Attila nem tudta értelmezni Lázár álmát Paks II. majdani olcsó áramáról, mert rendkívül nehéz ma megjósolni az áramár, vagy akár az energiafelhasználás tendenciáit. Ezt jól jellemzi, hogy az az energiaigény, amire Paks II.-t alapozták, már régen nem igaz. Ezért egy nagyon alapos elemzésre lenne szükség, hogy nemzetállami, vagy uniós szabadpiaci szinten érdemes megoldani az energiaszükségleteket. Akkor esetleg kiderülhet, a most tervezettnél kisebb teljesítményű és így olcsóbb atomerőmű is elegendő lenne.

Tévútra vezetett a titkolózás
A Greenpeace szerint a versenyeztetés nélkül megrendelt, állami támogatással drágán, a titkolózás közepette építendő Paks II. gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból is egyértelműen hátrányos Magyarország számára. A zöld szervezet azt várja a magyar kormánytól, hogy az uniós jogszabálysértés miatt azonnal állítsa le az atomerőmű-bővítést.
A paksi bővítés indulása óta folyamatosan jelezte, hogy egy ilyen óriási gazdasági-társadalmi jelentőségű megaberuházást nem lehet a közvéleménnyel és a civil-szakmai szervezetekkel való egyeztetést, valamit az európai és hazai jogszabályokat megkerülve bonyolítani - szögezte le közleményében az MSZP. A kötelezettségszegési eljárás megindítását követően igazolva látják aggodalmaikat és az uniós döntés után elvárják, hogy a kormány fejezze be a paksi atomberuházás körüli titkolózást, és tegye világossá, hogy milyen tanulmányok birtokában, milyen elvek mentén, és konkrétan milyen szempontok szerint zajlott a beruházók kiválasztása és a közbeszerzés - írták a szocialisták.
Brüsszel döntése egy újabb támadás a rezsicsökkentés ellen. A paksi áram a legolcsóbb áram, ezért az atomerőmű fejlesztése nemzetstratégiai érdek - fogalmazott a Fidesz-frakció.
Szerző

Azbeszt-ügy: az állam tudta, hogy emberek életével játszik

Publikálás dátuma
2015.11.19. 19:30

Egyre rosszabbul vannak a selypi cementgyárnál élő, azbeszt miatt megbetegedett emberek, akik pert indítottak az állam ellen, ügyük viszont továbbra is lassan halad. Az állam jogi képviselője arra hivatkozik, 20-25 éve nem tudták, hogy az azbeszt veszélyes, egy 1988-as figyelmeztetés szerint viszont már ekkor bizonyított volt, hogy az anyag súlyosan rákkeltő. A gyárterület legutóbbi tulajdonosát elsőfokon egy év tíz hónap börtönre ítélte a bíróság. Eközben már az Európai Parlamentben is az azbeszt-helyzet megoldását sürgetik.

Nagyon rossz egészségi állapotban vannak azok az azbeszttől megbetegedett emberek, akik még tavaly nyáron vállalkoztak arra, hogy pert indítanak a magyar állam ellen. A halálos beteg felperesek mindannyian a volt selypi cementgyár közelében, Zagyvaszántón vagy Lőrinciben laknak, s bár sosem dolgoztak az üzemben, ahol a betonból készült termékek előállításánál évtizedeken keresztül használták a súlyosan mérgező azbesztet, néhány éve azbeszt okozta mellhártyadaganatot diagnosztizáltak náluk. A betegség lappangási ideje 20-30 év is lehet, a tünetek pedig rendszerint csak akkor jelentkeznek, amikor már az orvosi segítség sem használ. A betegek épp ezért perlik az államot: amikor a halálos kórt megkaphatták, a gyár még állami tulajdonban volt.

Az orvosok szerint a betegek többségének csak hónapjaik lehetnek hátra, egészségi állapotukra való tekintettel a perben gyorsított eljárást rendeltek el. A több mint egy éve zajló jogvita azonban meglehetősen lassan halad, még mindig a szakértői bizonyítás zajlik - a felperesek közül többen már meg is haltak, ügyük első tárgyalási napját sem érték meg. Igyártó Gyöngyi, a betegek ügyvédje lapunkat úgy tájékoztatta, egyik ügyfele már hetente többször jár kórházba a mellhártyáján felgyülemlő folyadék lecsapolása miatt, ezen kívül a napokban a hashártyájából is hét liter (!) folyadékot távolítottak el. A médiában többször is nyilatkozó 38 éves Válóczi József állapota is gyorsan romlik, a halálos kór már két gerinccsigolyáját is felemésztette. A 48 éves Varga József pedig - aki nyár elején idegenvezetőnk is volt Selypen - már elviselhetetlen fájdalmakkal küzd, morfiumtapaszokkal éli mindennapjait.

Az állam tudta, emberek életét veszélyezteti

A perben jelenleg szakértői vélemények alapján azt kellene bizonyítani, hogy a betegek szervezetébe évtizedekkel korábban bekerült azbesztrostok valóban a selypi cementgyárból származnak. Az állam jogi képviselője a Fővárosi Törvényszéken zajló tárgyalásokon azzal érvel, hogy a mérgező, azbeszttartalmú por a gyárban dolgozók munkaruhájáról is kikerülhetett. Igyártó Gyöngyi nem volt rest felkutatni a gyár korábbi vezetőit, és indítványozta tanúként történő meghallgatásukat; erre várhatóan decemberben kerül sor, s talán kiderülhet, milyen körülmények között, milyen védőfelszerelésekkel dolgoztak az üzemben az emberek, és egyáltalán szabad volt-e azokat hazavinniük.

Az állam képviselője arra is gyakran hivatkozik, hogy anno nem volt tudomásuk arról, hogy az azbeszt veszélyes anyag lenne. Ezzel szemben Igyártó Gyöngyi most arra hívta fel a figyelmet, sikerült kideríteni, hogy Magyarországon már 1988-ban szabvány rögzítette, hogy az azbeszt bizonyítottan rákkeltő. Ennek ellenére az anyag használatát csak 2005. január elsejétől tiltották be hazánkban teljes körűen, vagyis további 16 éven keresztül úgy lehetett felhasználni, hogy az állam tudta, emberek életét veszélyezteti.

A gyár legutóbbi tulajdonosa felfüggesztett börtönt kapott

Az államot perlő betegek ügyével párhuzamosan a Hatvani Járásbíróságon is zajlott egy bűnügy, a selypi cementgyár legutóbbi tulajdonosa, a Selyp Invest Kft. ügyvezetője ellen indult büntetőeljárás hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A cégvezető állította: amikor 2011-ben megvásárolta a területet, nem tudott róla, hogy ott mérgező hulladék található. Az ügyészség viszont azon az állásponton volt, hogy a vádlottnak tudnia kellett erről, mivel tisztában volt azzal, hogy az üzemben korábban azbesztet dolgoztak fel. Ennek ellenére a biztonsági előírások nélkül végezték a megmaradt gyárépületek bontását, az azbesztet is tartalmazó betonpor az egész környéket beborította, a hulladékot pedig más törmelékekkel keverve szabadon tárolták. Az ügyben most szerdán született ítélet, a cégvezető egy év tíz hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ítélet nem jogerős, a vádlott még nem fellebbezett, de három nap gondolkodási időt kért.

A gyár romjai között a legerősebb rákkeltő hatású kék azbeszt is jelen van

Ebben az eljárásban is készültek szakértői vélemények, ezek közül az egyikben - 2014-ben vett minták alapján - kimutatták, hogy a gyár romjai között a legerősebb rákkeltő hatású kék azbeszt (krokidolit) is jelen van. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a cementgyár területéről szeptember végére elszállították a hulladékokat, erre a kormány korábban 1,3 milliárd forintot különített el. A mentesítést azonban továbbra sem lehet befejezettnek tekinteni, a pénzt nem csupán elszállításra, hanem utómunkálatokra is szánták. Korábbi tervek szerint a talajt (csupán tíz centiméteres mélységig) kicserélnék, ez azonban a mai napig sem történt meg. Kerestük az illetékes kormányhivatalt a talajcsere várható időpontjával kapcsolatban, lapzártánkig nem kaptunk tájékoztatást.

Az uniós polgárok ma is ki lehetnek téve az azbeszt jelentette veszélyeknek

Az azbeszt-helyzetre az Európai Parlament (EP) is felfigyelt: több EP-képviselő közös nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyet az Európa Tanácsnak és az Európai Bizottságnak (EB) is eljuttattak. Ebben hangsúlyozták: a tilalom ellenére uniós polgárok sok esetben ma is ki lehetnek téve az azbeszt jelentette veszélyeknek, becslések szerint 2030-ra mintegy 500 ezer ember fog meghalni Nyugat-Európában azbeszt okozta rákban. A képviselők azt sürgetik, hogy az EB minél hamarabb foglaljon bele az EU munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos stratégiájába egy összehangolt stratégiát az azbesztre vonatkozóan, valamint hogy hozzon létre és finanszírozzon egy egész Európára kiterjedő programot, amely az azbesztnek valamennyi köz- és magánépületből való eltávolítását tűzi ki célul.

Szerző