Rogán hét titkos politikai főtanácsosa

Mesterházy Attila kíváncsian várja, lesz-e jogi és nem jogi természetű következménye annak, hogy a nyilvánosság előtt felsorolta, kik adnak politikai tanácsot a Miniszterelnöki Kabinetirodának. Az MSZP-s politikus azért kérdezte meg a tárcáktól, kiket és mennyiért alkalmaznak, hogy bizonyítsa, egyáltalán nem annyira olcsó az állam működése, mint ahogyan azt Orbán Viktor ígérte.

Kíváncsian várja, milyen közérdeket sértett azzal, hogy nyilvánosságra hozza, kik dolgoznak politikai főtanácsadóként, illetve tanácsadóként Rogán Antal minisztériumában - ezt Mesterházy Attila válaszolta lapunknak csütörtökön. A nevek nem titkosak, azokat ugyan a törvény értelmében nem kötelező nyilvánosságra hozni, de nem is tilos. Ha a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter ezért mégis bepereli, és netán megbüntetnék, az esetleges bírság összegét közmunkában szívesen ledolgozza, tette hozzá, amikor a nyilvánosság előtt felsorolta annak a hét politikai főtanácsadónak, tanácsadónak a nevét, akit Rogán minisztériuma alkalmaz és aki havonta összesen bruttó 4,4 millió forintot keres. A hét név: Vörös Tímea, Papp Csenge, Beyer-Dóczy Péter, Takács Mihály, Hernádi Ádám, Rahói Zsuzsanna és Meszena Balázs. Az MSZP-s politikus arra emlékeztetett, hogy tavaly novemberben Szijjártó Péter a szocialista Demeter Márta kérdésére elárulta, kik adnak politikai tanácsokat a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, ami mutatja, hogy ezek nem titkos adatok.

Mesterházy több mint egy hete kérdezte meg írásban a miniszterelnök politikai kabinetfőnökét. Rogán először megtagadta a választ, mondván nem tudta értelmezni a kérdést, majd néhány órával később közleményben tudatta, hányan dolgoznak a tárcánál, illetve mennyiért. Neveket nem árult el, azt viszont közölte, hogy az MSZP-s képviselő megnézheti azokat a dokumentumokat, amikből kiderülnek a válaszok, mert ez neki törvényi kötelezettsége. De ha az adatokat Mesterházy nyilvánosságra hozza, "az ebből adódó jogi és nem jogi természetű következmények" már a szocialista politikust terhelik, és azokat, akik a nyilvánosságra hozatalban részt vesznek. Mesterházy saját bevallása szerint az átláthatóság kedvéért sorolta fel a neveket.

Évente 1,5 milliárd forintba kerül az adófizetőknek az a 200 politikai kinevezett, aki az MSZP volt elnöke szerint a minisztériumoknál tanácsadóként, illetve miniszterelnöki vagy miniszteri megbízottként, biztosként dolgozik. Ez bizonyítja, hogy egyáltalán nem annyira olcsó az állam működése, mint ahogyan azt Orbán Viktor miniszterelnök ígérte. A 159 politikai tanácsadó havonta mintegy 100 millió forintjába kerül az adófizetőknek, ami 630 ezer forintos átlagfizetést jelent. Ma Magyarországon 243 ezer forint az átlagkereset - emlékeztetett Mesterházy, aki arról beszélt, hogy értelmetlen a tanácsadók, főtanácsadók nevét titokban tartani, kinevezésüket ugyanis közlik a Hivatalos Értesítőben.

FOTÓ: Tóth Gergő

A politikus azt is megkérdezte a tárcáktól, hogy az államtitkárok, helyettes államtitkárok családi cégei hozzájutottak-e vissza nem térítendő hazai vagy uniós támogatáshoz. Lázár János csütörtök kora délutánig nem válaszolt Mesterházynak, mert a miniszter állítása szerint nem értette a kérdést. A szocialista képviselő erre lapunknak úgy reagált, a "fiúkkal valami baj van". Később a Kormányinfón a Miniszterelnökség vezetője mégis elmondta, hogy a tárca két államtitkára, Kis Miklós Zsolt és L. Simon László is kapott korábban uniós agrártámogatásokat. Kis földműves, de támogatást csak tavalyi kinevezése előtt vehetett fel. A miniszter a MSZP-s képviselőnek azt ajánlotta, "menjen el esetleg a szamócaföldekre" és így ellenőrizheti az uniós pénzek felhasználását. L. Simon 2009-ben agrár-környezetvédelmi és kertészeti támogatásokat nyert el, az utóbbi időszakban viszont nem vesz részt cégei munkájában, amelyek nem kapnak állami megrendelést. "Próbálom az üzlet világából a költészet világába visszaterelni" - fogalmazott a miniszter, aki szerint L. Simon most már államtitkári teendőivel és nem "a költészettel foglalkozik".

"Ne üzleteljenek". Lázár ezt értette azon, hogy államtitkárai és helyettes államtitkárai szabaduljanak meg gazdasági érdekeltségeitől. Ezt akarta, amikor nyáron erre felszólította beosztottjait. A miniszter tiszteletben tartja, ha valakinek van civil egzisztenciája, nem gátolja a sikert, de a tárcánál a látszatát is kerülni kell annak, hogy valaki visszaélhet a helyzetével. A Miniszterelnökség vezetője erről szintén lapunk kérdésére beszélt. Akár arról, igaz-e az állítás, miszerint a tárca akadályozza a NAV átalakítását. Lázár ezt azért kérte ki magának, mert ő bürokrácia-ellenes, így az adóbürokráciát is csökkentené. Tállai Andrástól is ezt várja.