- Csak egy múzeum marad a Ligetben?

Van Örkény Istvánnak egy sokszor idézett egypercese, amelyben az író elmegy egy készülő nagykohót megnézni. A főmérnököt az építkezés helyett egy nagy, zöld réten találja. Megkérdi tőle, hol lesz a nagyolvasztó, szeretné megnézni. Itt, feleli neki nyugodtan a férfi a zöldre mutatva. Örkény elképed. Író elvtárs, szocialista rohammunkával augusztus huszadikán lesz csapolás, mondja az építésvezető a kérkedő Örkénynek. Az ide két hónap, mérnök elvtárs, és még egy kapavágás sem történt, feleli az író. Tovább beszélgetnek, míg nem kiderül, hogy a mérnök tökéletesen ismeri Örkény édesapját. Amikor erről végérvényesen meggyőződik, a csattanóban odaveti Örkénynek: "Ja, úgy. Akkor elárulom, író úr. Lófasz fog itt folyni, nem acél." Némi túlzással, valami ilyesmi érzete lehet a laikus szemlélőnek a Városligetbe tervezett múzeumkomplexum kapcsán.

A Népszabadság írta meg, hogy a következő választásokra már biztosan nem készül el a Városligetbe tervezett múzeumi negyed, pedig kiemelt kormánycél az épületegyüttes megvalósítása, amelyet az eredeti tervek szerint 2018 márciusára húztak volna fel. Baán László, a Liget Budapest Projekt kormánybiztosa kötetlen beszélgetés keretében árulta el, hogy valószínűleg csak a Magyar Zene Háza készülhet el a következő országgyűlési választásokra. Sajtóértesülések szerint eddig csupán erre az épületre kötöttek tervezői szerződést, 740 millió forintért. Önmagában kérdéses az is, hogy tulajdonképpen mi szükség van a Magyar Zene Házára, amikor az éppen bővítésen átesett Operaház működése hosszú ideje nyereséges, prímán felújították az Erkel Színházat, két éve pedig megnyílt a 2,5 milliárd forintból felépült Budapest Music Center (BMC) is.

Várnai László, a Civil Zugló Egyesület képviselője lapunk érdeklődésére elmondta, azt feltételezi, hogy nagy slamasztikában van a kormány, ha Baán László ilyen drámai kijelentésre szánta el magát. Véleménye szerint, habár nem látják, hogy konkrétan mi van a háttérben, a lakossági és szakmai tiltakozás (bár a szakma részéről Baán sok korábbi ellenzőt meggyőzött igazáról, akik bírálóból csendes szemlélővé, vagy kvázi támogatóvá váltak), az általuk kezdeményezett, húszezer ember részvételével megvalósult ellenző aláírásgyűjtés is szerepet játszott a döntésben. "Az év elejei tervek 85-90 százalékát elvetették, ami - ha soha ki nem mondva - de minket igazol" - mondta Várnai. A politikus szerint nagy rá az esély, hogy végérvényesen csak egy múzeum épül meg, vagy még annyi sem. Egyúttal újfent hangot adott azon elképzelésének, miszerint a múzeumokat hanyagolni kellene, helyette a Városliget parkpályázatának kiírását kellene szorgalmazni.

Mint ismeretes, a Ligetben a mai napig korszerűtlen a futópálya, felújításra várnának a játszótéri elemek, fontos lenne a zöld övezet rehabilitációja is, és rendezni kellene a parkban élő hajléktalanok helyzetét.

"Természetesen a kezdetektől tervbe van véve, hogy a múzeumintézmények felépítése és a régi épületek megújítása mellett a beruházás keretében rehabilitálják, s nagy mértékben bővítik a Városliget zöldfelületét és a rekreációs funkciókat, ezért még ebben az évben tájépítészeti tervpályázatot ír ki a Városliget Zrt." - tudatta lapunkkal Baán László, válaszolva Várnai kritikájára.

A Magyar Zene Háza elsősorban koncerteknek és zenetörténeti kiállításoknak adna otthont, egy mintegy 8000 négyzetméteres pavilonban, de sok szakember szerint nem töltene be jelentősebb funkciót, mint a lefújt fotóművészeti múzeum.

A Népszava megkeresésére a Városliget Zrt. sajtóreferense elmondta, a kormány néhány hete született döntése áll az építkezés ütemének felborulása mögött, ugyanis az Országgyűlésben úgy döntöttek, hogy a beruházás két ritmusban valósul meg: ha minden jól megy, 2018 tavaszán, illetve 2019 második felében vehetik majd birtokba a látogatók a megújult Városligetet. Egyúttal elmondták, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nemcsak a Zene Házának van tervezője, hanem az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak, a Közlekedési Múzeumnak, az állatkerti biodómnak is, a Szépművészeti Múzeumot érintő felújításnak pedig megbízható kivitelezője van.

Kérdéses, hogy hónapok óta miért nem sikerült megállapodniuk az Új Nemzeti Galéria építészi pályázatán meghirdetett két győztes, a norvég Snøhetta és a japán SANAA tervezőirodák valamelyikével. Erre reflektálva, Baán úgy nyilatkozott lapunknak: az Új Nemzeti Galéria épületénél két héten belül véglegessé válik a tervező kiléte.

Mivel az elmúlt hónapok tendenciája azt mutatja, hogy egyre több tervet vetnek el, s egyre későbbi időpontra tolódik az épületek átadása, rákérdeztünk arra is, mikorra várható az első "kapavagás". "2016 első felében bontásokkal kezdődik a projekt gyakorlati megvalósítása, az építkezések megkezdésére pedig a jövő év második felében kerülhet sor" - közölte a Városliget Zrt. Csakhogy beszédes: a projektcég már 1 milliárdot elköltött, a 2015-16-os esztendőben 45 milliárd forintból gazdálkodhatnak.