Csak egy múzeum marad a Ligetben?

Publikálás dátuma
2015.11.21. 06:47
A Magyar Zene Háza – Valóban szükség van rá? FORRÁS: VÁROSLIGET INGATLANFEJLESZTŐ ZRT.
Baán László kitálalt: a Liget-beruházás miniszteri biztosa szűk újságírói körben jelentette ki, már biztos, hogy a következő választásokra nem készül el a Városligetbe tervezett múzeumi negyed. Az elmúlt egy évben számtalan kételkedő akadt, de a hivatalos álláspontot, a 2018. március 15-ére tervezett átadást eddig még sem módosították. Ellenzők szerint a drasztikus döntés akár magával vonhatja a Liget beépítésének elvetését is.

Van Örkény Istvánnak egy sokszor idézett egypercese, amelyben az író elmegy egy készülő nagykohót megnézni. A főmérnököt az építkezés helyett egy nagy, zöld réten találja. Megkérdi tőle, hol lesz a nagyolvasztó, szeretné megnézni. Itt, feleli neki nyugodtan a férfi a zöldre mutatva. Örkény elképed. Író elvtárs, szocialista rohammunkával augusztus huszadikán lesz csapolás, mondja az építésvezető a kérkedő Örkénynek. Az ide két hónap, mérnök elvtárs, és még egy kapavágás sem történt, feleli az író. Tovább beszélgetnek, míg nem kiderül, hogy a mérnök tökéletesen ismeri Örkény édesapját. Amikor erről végérvényesen meggyőződik, a csattanóban odaveti Örkénynek: "Ja, úgy. Akkor elárulom, író úr. Lófasz fog itt folyni, nem acél." Némi túlzással, valami ilyesmi érzete lehet a laikus szemlélőnek a Városligetbe tervezett múzeumkomplexum kapcsán.

A Népszabadság írta meg, hogy a következő választásokra már biztosan nem készül el a Városligetbe tervezett múzeumi negyed, pedig kiemelt kormánycél az épületegyüttes megvalósítása, amelyet az eredeti tervek szerint 2018 márciusára húztak volna fel. Baán László, a Liget Budapest Projekt kormánybiztosa kötetlen beszélgetés keretében árulta el, hogy valószínűleg csak a Magyar Zene Háza készülhet el a következő országgyűlési választásokra. Sajtóértesülések szerint eddig csupán erre az épületre kötöttek tervezői szerződést, 740 millió forintért. Önmagában kérdéses az is, hogy tulajdonképpen mi szükség van a Magyar Zene Házára, amikor az éppen bővítésen átesett Operaház működése hosszú ideje nyereséges, prímán felújították az Erkel Színházat, két éve pedig megnyílt a 2,5 milliárd forintból felépült Budapest Music Center (BMC) is.

Várnai László, a Civil Zugló Egyesület képviselője lapunk érdeklődésére elmondta, azt feltételezi, hogy nagy slamasztikában van a kormány, ha Baán László ilyen drámai kijelentésre szánta el magát. Véleménye szerint, habár nem látják, hogy konkrétan mi van a háttérben, a lakossági és szakmai tiltakozás (bár a szakma részéről Baán sok korábbi ellenzőt meggyőzött igazáról, akik bírálóból csendes szemlélővé, vagy kvázi támogatóvá váltak), az általuk kezdeményezett, húszezer ember részvételével megvalósult ellenző aláírásgyűjtés is szerepet játszott a döntésben. "Az év elejei tervek 85-90 százalékát elvetették, ami - ha soha ki nem mondva - de minket igazol" - mondta Várnai. A politikus szerint nagy rá az esély, hogy végérvényesen csak egy múzeum épül meg, vagy még annyi sem. Egyúttal újfent hangot adott azon elképzelésének, miszerint a múzeumokat hanyagolni kellene, helyette a Városliget parkpályázatának kiírását kellene szorgalmazni.

Mint ismeretes, a Ligetben a mai napig korszerűtlen a futópálya, felújításra várnának a játszótéri elemek, fontos lenne a zöld övezet rehabilitációja is, és rendezni kellene a parkban élő hajléktalanok helyzetét.

"Természetesen a kezdetektől tervbe van véve, hogy a múzeumintézmények felépítése és a régi épületek megújítása mellett a beruházás keretében rehabilitálják, s nagy mértékben bővítik a Városliget zöldfelületét és a rekreációs funkciókat, ezért még ebben az évben tájépítészeti tervpályázatot ír ki a Városliget Zrt." - tudatta lapunkkal Baán László, válaszolva Várnai kritikájára.

A Magyar Zene Háza elsősorban koncerteknek és zenetörténeti kiállításoknak adna otthont, egy mintegy 8000 négyzetméteres pavilonban, de sok szakember szerint nem töltene be jelentősebb funkciót, mint a lefújt fotóművészeti múzeum.

A Népszava megkeresésére a Városliget Zrt. sajtóreferense elmondta, a kormány néhány hete született döntése áll az építkezés ütemének felborulása mögött, ugyanis az Országgyűlésben úgy döntöttek, hogy a beruházás két ritmusban valósul meg: ha minden jól megy, 2018 tavaszán, illetve 2019 második felében vehetik majd birtokba a látogatók a megújult Városligetet. Egyúttal elmondták, a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nemcsak a Zene Házának van tervezője, hanem az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központnak, a Közlekedési Múzeumnak, az állatkerti biodómnak is, a Szépművészeti Múzeumot érintő felújításnak pedig megbízható kivitelezője van.

Kérdéses, hogy hónapok óta miért nem sikerült megállapodniuk az Új Nemzeti Galéria építészi pályázatán meghirdetett két győztes, a norvég Snøhetta és a japán SANAA tervezőirodák valamelyikével. Erre reflektálva, Baán úgy nyilatkozott lapunknak: az Új Nemzeti Galéria épületénél két héten belül véglegessé válik a tervező kiléte.

Mivel az elmúlt hónapok tendenciája azt mutatja, hogy egyre több tervet vetnek el, s egyre későbbi időpontra tolódik az épületek átadása, rákérdeztünk arra is, mikorra várható az első "kapavagás". "2016 első felében bontásokkal kezdődik a projekt gyakorlati megvalósítása, az építkezések megkezdésére pedig a jövő év második felében kerülhet sor" - közölte a Városliget Zrt. Csakhogy beszédes: a projektcég már 1 milliárdot elköltött, a 2015-16-os esztendőben 45 milliárd forintból gazdálkodhatnak.

Tervezett átadások
I. ütem: 2018 tavasza
  • Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központ
  • Szépművészeti Múzeum (felújított)
  • Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (újjáépített)
  • Magyar Zene Háza
II. ütem: 2019 második fele
  • Új Nemzeti Galéria
  • Néprajzi Múzeum
  • Vajdahunyadvár és Olof Palme Ház (felújított)
  • Városligeti Gyermekszínház
  • Biodom a Fővárosi Állat- és Növénykertben



Keresztül kell menni egyes stációkon

Publikálás dátuma
2015.11.21. 06:45
Várjon Dénes: Beethoven zenéjében mindig vannak érdesebb, durvább felületek, amiket nem szabad lesimítani
A mértékadó nemzetközi klasszikus zenei adatbázis, a londoni BachTrack kimutatása szerint Várjon Dénes jelenleg a világ ötödik legtöbbet foglalkoztatott zongoraművésze. A napokban jelent meg az a tripla lemeze, amelyen – Keller András vezényletével, a Concerto Budapest közreműködésével – Beethoven összes zongoraversenyét játssza. Néhány napja pedig elindult a Kamara.hu című fesztivál, amelyet feleségével, Simon Izabellával közösen szerkesztenek, s amelynek a Zeneakadémia ad otthont. Várjon Dénessel beszélgettünk.

A 47 esztendős zongoraművész 1991-ben diplomázott a Zeneakadémián – Falvai Sándor, Kurtág György és Rados Ferenc növendékeként. Schiff András mesterkurzusai, hazai és külföldi versenygyőzelmek után, a kilencvenes évek végén lendült meg a pályája, s ma már túlzás nélkül nevezhető világsztárnak. A legpatinásabb fesztiválok visszatérő vendége, és a hanglemezkiadás régóta húzódó válsága ellenére sorozatban készíti az izgalmasnál izgalmasabb felvételeket.

A Hungaroton gondozásában jelent meg és a következő hetekben világszerte terjesztik azt a tripla albumot, amelyen Várjon Dénes és a Concerto Budapest – Keller András vezényletével – Beethoven összes zongoraversenyét játssza. A felvételt a művészek Fischer Annie emlékének ajánlják. Várjon Dénes azt mondja, hosszú időn át Schumann, Brahms és Chopin voltak a legkedvesebb szerzői (Schumann iránti rajongása máig tart), és a romantika felől érkezett meg Beethovenhez, aki az elmúlt években került az érdeklődésének középpontjába. „Évek óta részt veszek a legendás amerikai Marlboro Fesztiválon, amit azért is szeretek, mert a látványos produkciók helyett a bensőséges kamarazenélést részesíti előnyben” – mondja Várjon Dénes. „A 2012-es fesztiválon Beethoven op. 70 no. 1-es D-dúr trióját játszottuk, s egy hónapon át rendkívül intenzíven próbáltunk. Ez idő alatt rengeteg Beethoven-felvételt hallgattam, s teljesen világossá vált számomra, hogy ezzel a hatalmas életművel csak a maga mélységében érdemes foglalkozni; nem lehet megmaradni a felszínen. Ha úgy tetszik, keresztül kell menni bizonyos stációkon, mire az ember elég érett ahhoz, hogy Beethovent játsszon. Mert ez az életmű sokkal-sokkal több annál a néhány emblematikus darabnál (Eroica-szimfónia, Sors-szimfónia, IX. szimfónia), amivel azonosítani szokták. Beethovennek minden egyes kompozíciója önálló entitás – saját személyisége, identitása van. Ennek felismerése nálam is egy hosszabb folyamat volt, majd Marlboro után már elkezdtem tudatosan készülni arra, hogy az öt zongoraversenyt koncerten eljátsszam. Erre 2014 májusában – egy hét különbséggel, két hangversenyen – nyílt lehetőségem a Zeneakadémián, Keller András és a Concerto Budapest közreműködésével. Ezután vetődött fel a hanglemezfelvétel lehetősége, amire a Hungaroton – nagy örömömre – igent mondott” – idézi fel az album keletkezési körülményeit a zongoraművész.

Várjon Dénest, illetve a felvétel karmesterét, a jeles hegedűművészt, a Concerto Budapest zeneigazgatóját, Keller Andrást összeköti a kamarazene feltétlen szeretete, az együtt-muzsikálás öröme. „Keller Andrással nagyon szeretek együtt zenélni, nagyon inspirálóan hatunk egymásra, és nagyon erős kapocs közöttünk az a műhelymunka, ami az elmélyült kamarazenéléshez szükséges, s amit mindketten kiemelten fontosnak tartunk” – magyarázza Várjon Dénes. „Andrással évtizedek óta játszunk együtt különböző formációkban. Úgy tekintjük, hogy minden interpretáció egy folyamat része – sohasem végső, lezárt egység. Egy lemezfelvétel is a pillanat lenyomata, de hatalmas múltbeli élményanyag sűrűsödhet össze abban a pillanatban. A Beethoven-rajongásunk is közös… Beethoven az első ütemtől az utolsóig hihetetlenül igényes; ez a matéria nem adja magát könnyen, és nem is szabad egyszerűsíteni – vállalni kell a rizikót. Ha egy interpretációban nincs benne a kockázat lehetősége, akkor nem is igazán élményszerű. Éppen ezért a lemezfelvételen sem akartam lekerekített, biztonsági előadást – Beethoven zenéjében mindig vannak érdesebb, durvább felületek, amiket nem szabad lesimítani.”

A november elején bemutatott lemez után itt az újabb aktualitás. A Zeneakadémia ad otthont ugyanis a Kamara.hu című új, de hagyományteremtő szándékú fesztiválnak, amelynek művészeti vezetője Várjon Dénes és felesége, Simon Izabella zongoraművész. A holnap befejeződő programsorozat alcíme, tematikája: Elsők és utolsók vagyis zeneszerzők első és utolsó opusaiból válogattak. Ez a látszólag egyszerű rendezési elv rengeteg új szempontot, a művek közötti rejtett kapcsolatot, újabb és újabb színeket, hangulatokat hozott felszínre. „Néhány olyan művel is kiegészítettük a repertoárt, amely a maga nemében teljesen egyedi – nem született belőle több a szerző életművében” – mondja Várjon Dénes. Így került a programba Mozart fúvósokra és zongorára írt kvintettje, Brahms kürt-triója vagy éppen Schumann Andante és variációk című műve, amelynek hangszer összeállítása: két cselló, két zongora és kürt. Egy-két szokatlan átirat is repertoárra kerül: a kanadai Louise Pellerin például Mozart-operaáriákat játszik oboán.

Várjon Dénes – a Beethoven hanglemezfelvételhez hasonlóan – az új fesztivál kapcsán is a kamarazenei műhelymunka szépségét, a közreműködő előadók azonos szemléletmódját, személyes barátságát hangsúlyozza. „Egyik legfontosabb célunk, hogy legyen egy olyan zenészcsapat, akik személyesen és szorosan kötődnek a fesztiválhoz, akikkel időről időre találkozhat a budapesti közönség.” A társművészeti programok sorában különösen érdekesnek ígérkezik a Simon Izabella–Várjon Dénes házaspár és Spiró György író beszélgetése, amit ma délután öt órakor rendeznek a Zeneakadémia kávézójában; a tervek szerint a közönség intenzív bevonásával. A gyerekekre is gondoltak: Simon Izabella régi terve, sőt álma valósul meg azzal, hogy ma délelőtt a késő impresszionista francia szerző, Francis Poulenc Babar az elefánt című ciklusa alapján – Für Anikó mesélő bevonásával – zenei, irodalmi és képzőművészeti programot rendeznek, amit elsősorban a 3-8 éves korosztálynak és szüleiknek ajánlanak.

Kiss Ferenc népzenész kapta az első Makovecz Imre-díjat

Publikálás dátuma
2015.11.21. 00:02
MTI FOTÓ: Balogh Zoltán
Kiss Ferenc Prima-díjas népzenész, hangépítész, az Etnofon Kiadó alapítója kapta az első alkalommal átadott Makovecz Imre-díjat az építész születésnapjának 80. évfordulójára emlékező Héttorony Fesztivál pénteki gálaestjén a Zeneakadémia épületében.

Kiss Ferenc olyan ember, aki Makovecz Imre országépítő szellemiségének nyomdokán járva műveli és ápolja a Kárpát-medence magyarságának kultúráját, védelmezi az itt élő nemzettestek kapcsolatát, ápolja a magyarság szomszédaival való együttélésének minden megragadható formáját, és mindezt a szemléletet meghatározónak tartja az utódok nevelésében is - méltatta a díjazottat a laudációt felolvasó Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) elnöke.
Makovecz Imre tudta, hogy létezik egy rejtett ajtó az ég és föld között, amely mindenki számára átjárható - fogalmazott az elismerést a Fellegajtó nyitogató című népdal előadásával megköszönő Kiss Ferenc, miután átvette a díjat Szabó Mariannétól, Makovecz Imre özvegyétől.

A jeles gondolkodók, alkotók, tudósok és közéleti személyiségnek adható Makovecz Imre-díj odaítéléséről az alapítószervezetek - az Magyar Művészeti Akadémia (MMA) mellett a Kós Károly Egyesülés és a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány - által delegált bizottság döntött. A díjjal járó emlékérem Madarassy István ötvös- és szobrászművész alkotása.
A Héttorony Fesztivál pénteki záróhangversenyén az észt Arvo Pärt - a 2011-ben elhunyt Makovecz Imre kedvenc zeneszerzője - Lamentate című műve csendült fel, valamint hallható volt Kiss Ferenc A holdudvarház dalai című négy tételes ciklusa is Vedres Csaba szimfonikus hangszerelésében, amelynek elkészültét még életében Makovecz Imre is sürgette.
Az ünnepi koncerten Makovecz Pál vezényelt, közreműködött a Zuglói Filharmónia, a Szent István Király Szimfonikus Zenekar, az Etnofon Zenei Társulás, Bognár Szilvia, Horváti Kata és Szvorák Katalin is. Az ünnepi hangversenyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is és Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke.

Makovecz Imre (1935-2011) Budapesten született, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán szerezte 1959-ben. Több évtizedes pályája alatt többek között számos középületet és templomot tervezett, 1992-ben nemzetközi sikert aratott a sevillai világkiállítás magyar pavilonjával. Más elismerések mellett 1969-ben Ybl Miklós-díjat, 1990-ben Kossuth-díjat, 2001-ben Corvin-láncot, valamint 2003-ban Prima Primissima díjat vehetett át. 1992-ben történt megalapításától haláláig az MMA elnöke volt, 2011 óta a köztestület örökös tiszteleti elnöke.

Szerző