Ezt az állítását egyetlen ténnyel, érvvel sem támasztotta alá, miközben a legtöbb gazdaságkutató, elemző hangsúlyozza, hogy nem lehet egy amortizálódott erőmű áramárát alapul venni, mert az már megtermelte a beruházás összegét. Paks II.-nek viszont a működési költségei mellett kellene kitermelnie a törlesztés milliárdjait. Ráadásul ma lehetetlen megmondani, hogy akár csak néhány év múlva is hogyan alakulnak a nemzetközi, illetve a hazai áramárak és az energiafelhasználás.
A kormányfő az Európai Bizottság (EB) csütörtöki levelére reagált, amelyben közölték, az uniós jog megsértése, a Paks II. beruházásnál a tender kiírásának elmaradása miatt kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen.
"Megyünk tovább előre. Magyarországon az olcsó áram első számú előfeltétele, hogy Paks működjön" - mondta Orbán Viktor, kijelentve: a magyar kormány meg fogja valósítani a paksi beruházást.
Orbán a tegnapi interjúban szokása szerint nem a lényegről beszélt. A kötelezettségszegési eljárás okáról nem ejtett szót, igyekezett úgy feltüntetni az eljárást, mintha Brüsszel pusztán a nagy, uniós cégek érdekében lépne. Ahol hús van, ott legyek is vannak - fogalmazott.
Csakhogy ez nem ilyen egyszerű. A kormány gyakran hivatkozik az EB korábbi elnökének, José Manuel Barroso levelére, amelyet tavaly februárban írt és amelyben állítólag hozzájárult a Paks II. projekthez.
A Financial Times (FT) tegnapi cikke is megerősítette amit Jávor Benedek a Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (ep) képviselője is állított, hogy Barroso nem adott "felhatalmazást" a magyar kormánynak az EB nevében a paksi bővítésre. A brit üzleti lap a birtokába került levél alapján úgy vélekedett, súlyos csapást mért Magyarország atomenergia-tervére az EB. A lap is hangsúlyozza, ha a kötelezettségszegési eljárás megalapozottnak bizonyul, az nagyon sokba kerülhet majd a magyar adófizetőknek, mert az ilyen ügyekben igen tetemes bírságot szokott kiszabni a Bizottság.
