Bóvliban ragadva

Nagy csalódást okozott a hazai elemzői- és kormánykörökben, hogy a Fitch Raitings hitelminősítő pénteken nem módosított Magyarország besorolásán, így immár öt esztendeje hazánk a befektetésre nem ajánlott országok csoportjába tartozik. A legközelebbi lehetőség arra, hogy kikerüljünk a bóvli kategóriából fél esztendő múlva nyílik meg.

Talán csak Varga Mihály nem lepődött meg azon, hogy az általa gyakran használt "felminősítésünk" november 20-án sem történt meg. A nemzetgazdasági miniszter már péntek délelőtt tényként közölte, hogy elmarad a Fitch Ratings felminősítése. Ez ugyan inkorrekt kiszivárogtatásnak minősíthető, hiszen a tárcavezetőt feltehetően már órákkal a hivatalos bejelentés előtt értesítette Fitch. A Varga Mihályhoz előzetesen eljuttatott információ, miszerint maradunk a befektetésre nem ajánlott országok között, igaz hogy pozitív kilátással, feltehetően embargós volt, de a brókerbotrány óta tudjuk: az Orbán-kormány tagjai szabadon garázdálkodnak a csak rendelkezésükre álló információkkal, még akkor is, hogy ha ezzel bizonyos befektetői csoportokat előnyben részesítenek.

Érdekes, hogy a miniszter az esti órákban, a fiatal vállalkozók rendezvényén - még a hivatalos bejelentést megelőzően - már sokkal óvatosabban fogalmazott. Miután kifejtette, hogy az elmúlt fél évben a három nagy hitelminősítő cég mindegyike változtatott Magyarország megítélésén, mindhárom hitelminősítőnél pozitív kilátással szerepel az ország, azonnal a jövőbe tekintett - és az alig két óra múlva várható döntésre nem is utalva -, kijelentette: jó esély van arra, hogy Magyarország átlépje a küszöböt. Ennek egyik kulcselemeként említette, hogy a kormány rendezte a kapcsolatát a “pénzügyi rendszerrel”, a magyar kormány ebben az évben megállapodást írt alá az EBRD-vel és az Erste Bankkal, és ebben elkötelezte magát a bankadó csökkentésére.

Varga Mihály jól érzékelte, hogy a magyar gazdaság gyenge pontja a kormány és a bankrendszer viszonya. Üzenetértékű, hogy a kormány múlt heti ülésén rábólintott a bankadó jövő évi csökkentésére, mégpedig ígéretük szerint úgy, hogy figyelembe veszik az Európai Unió, az EBRD és az Erste Bank AG aggályait, amelyek szerint súlyos károkat okozna, ha a magyar bankrendszer terhei 2016-ban sem csökkennének.

Ezúttal egyet lehet érteni a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Fitch döntése után kiadott közleményével, miszerint a magyar gazdaság teljesítménye már rég indokolná a hitelminősítések javítását. "Ezt támasztják alá a kötvényhozamok és az országkockázati mutató, az ötéves CDS-felár (az országkockázat miatt fizetendő magasabb hitelkamat) erőteljes csökkenése is. A piac szerint érdemben javult Magyarország nemzetközi megítélése, amit a hitelminősítők nemcsak a kilátásaikban, hanem a hitelbesorolás során se hagyhatnak figyelmen kívül - írta a minisztérium.

A Fitch mégis "csak" megerősítette Magyarország devizában fennálló hosszú lejáratú államadósságának "BB plusz" szintű osztályzatát, a magasabb besorolásra utaló, pozitív kilátással.

Balatoni András, az ING vezető elemzője a Fitch döntését kommentálva úgy nyilatkozott, hogy a válság előtt túl optimisták voltak a hitelminősítők, most azonban „átestek a ló túl oldalára”, láthatóan túl konzervatívak, túl pesszimisták, és ez különösen igaz a Magyarországról szóló véleményekben. Az ING elemzője ugyanakkor korrektnek, reálisnak nevezte a Fitch által közölt makrogazdasági előrejelzést. A gazdasági dinamika jövőre várt lassulását a mezőgazdaság írhatja át, és mivel idén rossz lett a termésátlag, az alacsony bázis miatt a vártnál nagyobb gazdasági növekedésre is lehet esély. Hozzátette azonban, hogy ez alapvetően nem befolyásolja a jövőbeli hitleminősítést.

Hasonlóképpen fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki "kissé csalódást keltőnek" nevezte a Fitch Ratings döntését. Úgy vélte, az ország pénzügyi stabilitásának és sérülékenységének látványos javulása indokolttá tehette volna a felminősítést. Mindkét elemző a jövő év első felére teszi a magasabb osztályba sorolásunkat.