Bóvliban ragadva

Publikálás dátuma
2015.11.23 06:25
A Fitch Ratings hitelminősítő pénteki döntésével elszállt az idei felminősítés esélye FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Nagy csalódást okozott a hazai elemzői- és kormánykörökben, hogy a Fitch Raitings hitelminősítő pénteken nem módosított Magyarország besorolásán, így immár öt esztendeje hazánk a befektetésre nem ajánlott országok csoportjába tartozik. A legközelebbi lehetőség arra, hogy kikerüljünk a bóvli kategóriából fél esztendő múlva nyílik meg.

Talán csak Varga Mihály nem lepődött meg azon, hogy az általa gyakran használt "felminősítésünk" november 20-án sem történt meg. A nemzetgazdasági miniszter már péntek délelőtt tényként közölte, hogy elmarad a Fitch Ratings felminősítése. Ez ugyan inkorrekt kiszivárogtatásnak minősíthető, hiszen a tárcavezetőt feltehetően már órákkal a hivatalos bejelentés előtt értesítette Fitch. A Varga Mihályhoz előzetesen eljuttatott információ, miszerint maradunk a befektetésre nem ajánlott országok között, igaz hogy pozitív kilátással, feltehetően embargós volt, de a brókerbotrány óta tudjuk: az Orbán-kormány tagjai szabadon garázdálkodnak a csak rendelkezésükre álló információkkal, még akkor is, hogy ha ezzel bizonyos befektetői csoportokat előnyben részesítenek.

Érdekes, hogy a miniszter az esti órákban, a fiatal vállalkozók rendezvényén - még a hivatalos bejelentést megelőzően - már sokkal óvatosabban fogalmazott. Miután kifejtette, hogy az elmúlt fél évben a három nagy hitelminősítő cég mindegyike változtatott Magyarország megítélésén, mindhárom hitelminősítőnél pozitív kilátással szerepel az ország, azonnal a jövőbe tekintett - és az alig két óra múlva várható döntésre nem is utalva -, kijelentette: jó esély van arra, hogy Magyarország átlépje a küszöböt. Ennek egyik kulcselemeként említette, hogy a kormány rendezte a kapcsolatát a “pénzügyi rendszerrel”, a magyar kormány ebben az évben megállapodást írt alá az EBRD-vel és az Erste Bankkal, és ebben elkötelezte magát a bankadó csökkentésére.

Varga Mihály jól érzékelte, hogy a magyar gazdaság gyenge pontja a kormány és a bankrendszer viszonya. Üzenetértékű, hogy a kormány múlt heti ülésén rábólintott a bankadó jövő évi csökkentésére, mégpedig ígéretük szerint úgy, hogy figyelembe veszik az Európai Unió, az EBRD és az Erste Bank AG aggályait, amelyek szerint súlyos károkat okozna, ha a magyar bankrendszer terhei 2016-ban sem csökkennének.

Ezúttal egyet lehet érteni a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a Fitch döntése után kiadott közleményével, miszerint a magyar gazdaság teljesítménye már rég indokolná a hitelminősítések javítását. "Ezt támasztják alá a kötvényhozamok és az országkockázati mutató, az ötéves CDS-felár (az országkockázat miatt fizetendő magasabb hitelkamat) erőteljes csökkenése is. A piac szerint érdemben javult Magyarország nemzetközi megítélése, amit a hitelminősítők nemcsak a kilátásaikban, hanem a hitelbesorolás során se hagyhatnak figyelmen kívül - írta a minisztérium.

A Fitch mégis "csak" megerősítette Magyarország devizában fennálló hosszú lejáratú államadósságának "BB plusz" szintű osztályzatát, a magasabb besorolásra utaló, pozitív kilátással.

Balatoni András, az ING vezető elemzője a Fitch döntését kommentálva úgy nyilatkozott, hogy a válság előtt túl optimisták voltak a hitelminősítők, most azonban „átestek a ló túl oldalára”, láthatóan túl konzervatívak, túl pesszimisták, és ez különösen igaz a Magyarországról szóló véleményekben. Az ING elemzője ugyanakkor korrektnek, reálisnak nevezte a Fitch által közölt makrogazdasági előrejelzést. A gazdasági dinamika jövőre várt lassulását a mezőgazdaság írhatja át, és mivel idén rossz lett a termésátlag, az alacsony bázis miatt a vártnál nagyobb gazdasági növekedésre is lehet esély. Hozzátette azonban, hogy ez alapvetően nem befolyásolja a jövőbeli hitleminősítést.

Hasonlóképpen fogalmazott Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, aki "kissé csalódást keltőnek" nevezte a Fitch Ratings döntését. Úgy vélte, az ország pénzügyi stabilitásának és sérülékenységének látványos javulása indokolttá tehette volna a felminősítést. Mindkét elemző a jövő év első felére teszi a magasabb osztályba sorolásunkat.

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző