Brüsszel még nem lélegzett fel

Publikálás dátuma
2015.11.24. 06:31
Magyarországon is több objektum őrzését szigorították FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Rendkívül átfogó razziát tartott a belga rendőrség Brüsszelben. A manőverben, összesen 22 személyt vettek őrizetbe. Hétfőn reggelig 16 személy került őrizetbe, majd a nap folyamán további öt. Az őrizetbe vett személyek között azonban nincs Salah Abdeslam, aki részt vett a párizsi terrortámadásokban – mondta az ügyészség szóvivője, Eric van der Sijpt. Az emberek egyre elégedetlenebbek a rendőrség fellépésével, sokan végre eredményeket akarnak látni.

Cameron Párizsban felajánlotta a ciprusi bázist

A brit hadsereg jelentős erőkkel segítené a rendőrség munkáját, ha Nagy-Britanniát terrortámadás érné - mondta hétfőn a brit miniszterelnök a londoni alsóházban. David Cameron a kormány új, a párizsi merényletektől függetlenül kidolgozott, egyébként is esedékes, de a terrortámadások nyomán további elemekkel kiegészített védelmi és biztonságpolitikai stratégiáját ismertette. Cameron kijelentette: a kormány nagy horderejű vészhelyzeti intézkedési tervet állított össze, amelynek alapján a fegyveres erők tízezer tagja segíthetné a rendőrségi munkát akkor, ha Nagy-Britanniát a párizsi merénylethez hasonló terrortámadás érné.

A brit kormány emellett jelentős befektetéssel újgenerációs, brit tervezésű felderítő drónok kifejlesztését is elkezdi. Ezek a szerkezetek a légkör felső határán, heteken át folyamatosan tudnak majd felderítő tevékenységet folytatni - mondta David Cameron. Cameron előzőleg Francois Hollande francia elnöknél járt Párizsban. A brit kormányfő az MTI jelentése szerint az Iszlám Állam elleni közös fellépésre szólította fel a nemzetközi közösséget, s jelezte, hogy hazájának is légicsapásokat kell intéznie a terroristák állásaira Szíriában.

„Határozottan támogatom Francois Hollande elnök döntését az Iszlám Állam szíriai bombázásáról. Az a határozott meggyőződésem, hogy Nagy Britanniának is ezt kell tennie" - mondta a brit miniszterelnök a francia elnökkel folytatott megbeszélést követően az Élysée-palotában. „Közös veszéllyel állunk szemben. A világnak össze kell fognia a terrorfenyegetettség elleni harcban” - hangsúlyozta David Cameron.

"Többet kell tennünk a Szíriából hazatérő külföldi harcosok ártalmatlanításáért. Nevetséges, hogy több információhoz jutunk az Európai Unión kívüli országoktól ahhoz képest, amit a tagállamoktól kapunk" - mondta David Cameron, arra utalva, hogy Marokkó figyelmeztette a francia titkosszolgálatokat arról, hogy a párizsi merényletek feltételezett fő szervezője, a belga-marokkói Abdelhamid Abaaoud Görögországon keresztül visszatért Szíriából Európába, és Franciaországban lehet.

A brit miniszterelnök jelezte: felajánlotta a francia elnöknek a Cipruson található Akrotiri brit bázis használatát a francia légi erőnek az Iszlám Állam szíriai állásai elleni légicsapásokhoz. Francois Hollande megerősítette, hogy a Charles de Gaulle francia repülőgép-hordozó hamarosan a térségbe érkezik "azzal az egyértelmű küldetéssel, hogy keményen bombázza az Iszlám Államot". A hadihajó szerdán indult el a franciaországi Toulon kikötőjéből és hétfő este ér a szír partokhoz. Ezzel háromszorosára nő a francia légierő kapacitása a régióban. Jelenleg 12 bombázót állomásoztat Franciaország az Egyesült Arab Emírségekben és Jordániában, számuk hétfőtől 38-ra nő. Franciaország katonai célja Szíriában és Irakban "a lehető legtöbb kárt okozni az Iszlám Államnak" - fogalmazott a francia elnök.

A megbeszélés előtt a két ország vezetője együtt emlékezett meg a Bataclan koncertterem előtt a 130 áldozatot szedő, november 13-i merényletek áldozatairól. A hét helyszínen elkövetett támadássorozatot az Iszlám Állam vállalta magára. Francois Hollande az ENSZ Biztonsági Tanácsa valamennyi tagországának vezetőjével találkozik a héten, miután a BT francia kezdeményezésre az Iszlám Állam és az an-Nuszra Front szélsőséges csoportok elleni katonai erő alkalmazására feljogosító, egyhangú terrorelhárítási határozatot fogadott el pénteken.

Németország potenciális terroristák hazája?
Thomas de Maiziere német belügyminiszter szerint Németország több száz potenciális terrorista országa lett. Olyanoké, akik részt vettek a szíriai háborúban. A belügyi tárcavezető kijelentette, hogy sok olyan német állampolgár, aki az Iszlám Állam oldalán harcolt, vagy visszatért már Németországba, vagy pedig ezt tervezi.
De Maiziere szerint minden korábbinál magasabb lett a potenciális terroristák száma. Hozzátette, az országból 760 személy ment Szíriába, s harcolt az IS oldalán, egyötödük nő.A belügyminisztérium közlése szerint legkevesebb 120 német állampolgár vesztette életét a közel-keleti harcokban, s 200-an tértek vissza Németországba.



Szerző
Frissítve: 2015.11.23. 21:59

Csúszik a mobilgát építése

Publikálás dátuma
2015.11.24. 06:14
Szentendrén jól vizsgázott 2013-ban a mobilgát FOTÓ: NÉPSZAVA
Bár a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítette a római-parti gátberuházás tervezési tenderének eredményét, a fővárosi önkormányzatnak nem kell új közbeszerzési pályázatot kiírnia.  

Továbbra is folytatódhat a vita a Római-partra tervezett mobilgát ügyében, miután a Közbeszerzési Döntőbizottsága (KDB) a napokban megállapította, hogy a tervezői tender nyertes ajánlatában ellentmondó adatok szerepelnek. A KDB egy határozatban kimondta, hogy a Mélyépterv Komplex Zrt. és Viziterv Consult Kft. konzorcium nyertes pályázata nem felel meg sem a pályázati feltételeknek, sem pedig a jogszabályi előírásoknak, így pályázatát már sokkal korábban, a szakmai részszempontok szerinti értékelés előtt érvénytelennek kellett volna nyilvánítani.

A jogorvoslati eljárást egyébként az első körben vesztesnek ítélt Keviter Akva Kft. indította, kifogásolva, hogy a konzorcium pályázatában az egyik helyen 160 napos határidőt vállalt az engedélyes terv elkészítésére, az ütemtervben viszont 180 nappal számoltak. Másutt pedig 175 nap szerepelt. Az ajánlatkérő főváros a pályázó ezen hibáját viszont figyelmen kívül hagyta, a KDB ezért a jogsértést súlyosnak ítélte. Ráadásul a főváros visszaesőnek számít, így 300 ezer forint bírságot és 200 ezer forint szolgáltatási díjat kell fizetnie.

Mint ismert, a projekt számos más hiányossággal is küzdött. „Továbbra sem tudjuk, hogy a tervezett védműnek mi lesz a pontos nyomvonala, valamint hogy a beruházás milyen környezetpusztítással jár és mennyibe kerül majd. Mint ahogyan kérdéses az is, hogy a tervezett gát megépítése után a Római-part mégis hogyan fog kinézni. Továbbra is úgy tűnik, hogy a nagyértékű ingatlanok tulajdonosainak, akik a gátépítéssel jelentős vagyonnövekedést realizálnak, nem kell beszállniuk a közpénzből építendő védmű költségeibe.” - nyilatkozta lapunknak Béres András, a PM III. kerületi képviselője. A politikus szerint egyelőre csupán annyi bizonyos, hogy az eredeti tervekhez képest már 5 kilométeres gát épülne, amivel jelentősen növekedne az - egyébként is kérdéses - ár, valamint a környezetkárosítás mértéke is.

Abban azonban Béres is egyetért a város vezetésével, hogy árvízvédelemre mihamarabb szükség lenne, de szerinte ezt környezetvédelmi szempontok maximális figyelembe vételével kell megvalósítani. A védmű megépülésére azonban a KDB döntése értelmében úgy tűnik biztosan várhatnak a környék lakói, erre a politikus szerint egy új közbeszerzési tendert írnak majd ki.

Szerző

Az eltűnt húszmillió nyomában

Anyagi ellehetetlenítése miatt az ágazati párbeszéd bizottságok (ÁPB-k) megszüntetésétől tart a szervezet munkavállalói oldala, miután idén az állami támogatás a felére, 60 millió forintra csökkent, ráadásul eltűnt a számlájukról 20 millió forint - mondta Sáling József, az ÁPB-k munkavállalói oldalának ügyvivője hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.

Az ÁPB-k támogatását ez év első napjáig a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal kezelte, akkortól került át a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, és a váltás során nyoma veszett 20 millió forintnak, amelyet az uniótól kaptak a tavalyi külföldi rendezvényeken való részvétel költségének megtérítése címén - ismertette a részleteket Sáling József. Az ügyben az ÁPB-k munkavállalói oldala levelet írt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, amelyre eddig nem kaptak választ. Amennyiben a válasz negatív lesz, ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az eltűnt összeg miatt az ÁPB-k munkavállalói oldalának 23 szakszervezete - tette hozzá az ügyvivő.

A bizottságok rendszere uniós szintű szervezet, amely Magyarországon 2003-ban - az uniós csatlakozás feltételeként - jött létre. Ebben a munkaadók, a munkavállalók és a kormány képviselői vesznek részt. A törvény szerint a működéséhez szükséges forrást a kormánynak kell biztosítania - mondta Székely Tamás, a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság munkavállalói oldalának elnöke. A működéshez adott költségvetési forrás 420 millió forinttal indult, ez apadt le fokozatosan tavalyra 120 millióra. Miután ez évtől az NGM-hez került a támogatás folyósítása, a második félévben közölte a tárca, hogy a spórolás miatt az első féléves 60 millió forintot megvonja az ÁPB-ktől - szólt a részletekről Sáling József.

Szerző
Frissítve: 2015.11.23. 21:30