RTL;bojkott;kitiltás;

- Bojkott

Neves producer ismerősöm hívott hétfőn: itt az ideje, hogy bojkottot szervezz, mondta, mégpedig az RTL Klubot ért diszkriminatív döntés miatt. A Népszava, holnap majd láthatod, tiltakozni fog az első oldalán, válaszoltam neki; mi is elfogadhatatlannak tartjuk Kövér László eljárását, amellyel kitiltotta a televíziót a parlamentből és a Képviselői Irodaházból. Az kevés – folytatta ő, itt már csak az általános és teljes bojkott ébresztheti rá a hatalmat arra, hogy túllőtt minden célon. Szóval tessék lépni és megmutatni, hogy a sajtóval, illetve annak szabadságával nem lehet játszadozni ebben az országban. Igazad van, mondtam, rendben.

És kedden nem emeltem fel a telefonomat, nem szerveztem semmit, nem hogy általános bojkottot, de még szerényen csatlakozókat sem. Mint ahogy a Népszava keddi számában publikált tiltakozásnak sem volt semmilyen hatása. A szakma, ha létezik ilyen, könnyedén tovalibbent a történtek felett, mint ahogy az összes eddigi ilyen, a sajtószabadságot semmibe vevő konkrét kormányzati intézkedésen. Mondanám, hogy azért mert a társadalom minden területe, az újságírás, a sajtó is megosztott, szétszaggatott, de még ez is túlidealizált lefestése a pillanatnyi állapotoknak. Mert rendben: a kormány kialakította a maga hűbéresi rendszerét, az általa finanszírozott, életben tartott médiák munkásai már régen nem tekinthetők a szakma képviselőinek. Ők feladatot teljesítenek, zsoldosok, ha úgy tetszik, ahol nem lehet kipofázni a sorból, ahol csak annak van helye, aki megfelel és meg is akar felelni a hatalom birtokosainak. De mi van a többiekkel? Miért fogadjuk el zokszó nélkül, hogy látványosan kizárjanak a munkából kollégákat? Miért nincs erőnk arra, hogy a személyes sérelmeinken túl, végre a szakma érdekeit képviseljük – mi, a maradék, de legalább egységesen? Miért engedhet meg velünk szemben bármit a kormányzat, miért hozhatnak olyan törvényeket, amelyekkel látszólag törvényesen tiporhatják el a sajtószabadságot. Miért nem tudunk, miért nem akarunk küzdeni egymásért, magunkért, a sajtó szabadságáért?

Miért veszítettük el teljesen az önbecsülésünket?

Miért nem emeltem fel a telefont?