Előfizetés

LUX-díj a Musztángnak

Publikálás dátuma
2015.11.25. 06:45
A díjnyertes film szabadságra vágyó főszereplői FORRÁS: MOZINET
Tegnap hirdette ki Strasbourgban Martin Schulz elnök az Európai Parlament filmes elismerését, a LUX-díjat. Schulz beszédében kiemelte, hogy a három jelölt alkotás az európai társadalom számára egyaránt fontos kérdéseket boncolgat, ám az Európai Parlament képviselői legjobbnak a Mustangot választották. 

Deniz Gamze Ergüven török filmrendező filmje már bejárta a világ filmfesztiváljait és Franciaország Oscar-díjra nevezte. A nemzetközi filmszakma jelenleg egyöntetűen a Mustangot tartja a Saul fia legnagyobb konkurensének az Oscar idegen nyelvű kategóriájában. A hazai mozikban január 21-től látható a Mozinet forgalmazásában.

Öt lánytestvér egy török faluban él nagybátyjukkal és nagyanyjukkal. A kamaszlányok felhőtlen boldogságban vágnak neki a nyári szünetnek, de a bigott török közeg a legkisebb kilengést sem tűri. A nyári vakáció a lányok számára nem azt a szabadságot hozza, amire számítottak, nevelőik egyre drasztikusabb módszerekkel próbálják betörni őket és megakadályozni, hogy az ezeréves tradíciók ellenében viselkedjenek. Az öt lány öt különböző választ ad az elnyomásra.

A normális gyerek- és fiatalkorra, szabadságra és szerelemre vágyó kamaszlányok története a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál egyik legnagyobb dobása volt, a hazai Jameson Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon pedig a fődíjat nyerte. Az elsőfilmes török rendezőnő filmje komoly témát boncolgat, ám igazi életigenlő, befogadható és megható mozi, amelyet Franciaország nem véletlenül választott saját Oscar-nevezettjének.

Kapcsolódó
Kalkuttai fődíj a Szerdai gyereknekVér és leszámolás

Hamis adatokon alapul a paksi tanulmány?

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.11.25. 06:24
FOTÓ: Népszava
A paksi atomerőmű-bővítés okán indított uniós vizsgálatok és kötelezettségszegési eljárás mellett a beruházás környezetvédelmi hatástanulmányával is bajok vannak. Legalábbis a PM egy független szakértők által készített vizsgálatra hivatkozva azt állította, hogy a beruházó MVM Paks II. Zrt. elavult adatokra alapozott, hiányos és csapnivaló minőségű környezeti hatástanulmányt nyújtott be az engedélykérelméhez.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európai Parlamenti (EP) képviselője úgy tudja, a hatóság hamarosan kiadhatja a környezetvédelmi engedélyt az új blokkokra. A PM viszont azt követeli, hogy a hivatal utasítsa vissza a zrt. környezetvédelmi engedély kérelmét és készüljön új, valós adatokon és modelleken nyugvó hatástanulmány. Ez új engedélyezési eljárását is jelentene.

Az ellenzéki politikus kifejtette, az MVM Paks II. megrendelésére készített tanulmányban számos helyen valótlan adatokon alapuló valótlan előfeltevéseket közölnek. Jávor már az erőművi blokkok üzembe helyezésének időpontját is helyesbítette, mert az MVM tanulmány az egyik blokk beindítását 2026-ra, a másikét 2030-ra teszi. A magyar-orosz szerződésben azonban mindkét blokk rendszerbeállítását 2026-ra tervezik, vagyis 4 évig működne párhuzamosan a négy régi és a két új blokk. Ez önmagában cáfolja Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos állítását, hogy Paks II. 95 százalékos kihasználtsággal fog működni. Ez pedig kétségessé teszi, hogy Paks II. valóban állami támogatás nélkül is kitermelné akárcsak a törlesztő részleteket is.

A régi és az új blokkok évekig tartó párhuzamos működése a hivatalos állításoknál jóval nagyobb hőterhelést jelentene a Dunára, ez pedig súlyos károkat okozhat az élővilágban.

A beruházó környezeti hatástanulmányában "kifelejtették" a használt fűtőelemek átmeneti tárolására szolgáló létesítményt. Ennél is cifrább, hogy a hatástanulmány javasolta kiegészítő hűtőrendszer tervei is kimaradtak a dokumentációból. Hamisak a jövőbeni villamosenergia igényekre vonatkozó becslések, mert több mint 10 évvel ezelőtti adatokkal számoltak. Egy szó sem esik az MVM tanulmányban a szükséges villamos energia hálózat fejlesztésről - sorolta az EP-képviselő.

Jávor a Népszava kérdésre elmondta, a kormány hatalmas költségekről is hallgat az adófizetők előtt. Miközben a rezsicsökkentés megvédéséről, az olcsó paksi áramról beszél Orbán Viktor, arról nem szól, hogy az áramár kalkulációba nem számolták bele a 2700 milliárd forintra rúgó kamatokat. Ugyancsak nem hallani semmit arról, hogy a régi blokkok bontása becslések szerint 1500 milliárdba is kerülhet, s az erőmű tartalékalapjában jelenleg talán 400 milliárd forint lehet. Az EP képviselő megerősítette, a kormányzat állításával ellentétben az európai atomerőművek építését megpályáztatták. Arra is figyelmeztetett, ha az uniós eljárások miatt a kormány Strasbourghoz fordul, a jogerős ítéletig évek telhetnek el, s ha addig is folytatják a beruházást, de végül elbukják a pert, addig akár ezer milliárd forintot dobhatnak ki az ablakon, az adófizetők számlájára.

A Siemens beszállna
A jelenleg Pakson működő reaktorblokkok vezérléséhez szállított egykor technológiai berendezéseket egy abban az időben még a Siemens részesedésével működő cég. A társaság most is vállalkozna arra, hogy megfelelő feltételek esetén Paks II. beszállítója legyen - erről tájékoztatta az újságírókat egy keddi háttérbeszélgetésen Dale A. Martin. A német óriáskonszern magyarországi leányvállalatának elnök-vezérigazgatójától megtudtuk, hogy Budapesten működik a cég egyik olyan üzeme, amely a világon a legtöbb energetikai turbinalapátot gyártja. Ilyeneket szállítanak az Egyesült Államok egyes atomerőműveinek karbantartásához is. Ha a kiírás megjelenik, akkor a konszern képes lenne komplett turbinát is szállítani

Hamis adatokon alapul a paksi tanulmány?

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.11.25. 06:24
FOTÓ: Népszava
A paksi atomerőmű-bővítés okán indított uniós vizsgálatok és kötelezettségszegési eljárás mellett a beruházás környezetvédelmi hatástanulmányával is bajok vannak. Legalábbis a PM egy független szakértők által készített vizsgálatra hivatkozva azt állította, hogy a beruházó MVM Paks II. Zrt. elavult adatokra alapozott, hiányos és csapnivaló minőségű környezeti hatástanulmányt nyújtott be az engedélykérelméhez.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európai Parlamenti (EP) képviselője úgy tudja, a hatóság hamarosan kiadhatja a környezetvédelmi engedélyt az új blokkokra. A PM viszont azt követeli, hogy a hivatal utasítsa vissza a zrt. környezetvédelmi engedély kérelmét és készüljön új, valós adatokon és modelleken nyugvó hatástanulmány. Ez új engedélyezési eljárását is jelentene.

Az ellenzéki politikus kifejtette, az MVM Paks II. megrendelésére készített tanulmányban számos helyen valótlan adatokon alapuló valótlan előfeltevéseket közölnek. Jávor már az erőművi blokkok üzembe helyezésének időpontját is helyesbítette, mert az MVM tanulmány az egyik blokk beindítását 2026-ra, a másikét 2030-ra teszi. A magyar-orosz szerződésben azonban mindkét blokk rendszerbeállítását 2026-ra tervezik, vagyis 4 évig működne párhuzamosan a négy régi és a két új blokk. Ez önmagában cáfolja Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos állítását, hogy Paks II. 95 százalékos kihasználtsággal fog működni. Ez pedig kétségessé teszi, hogy Paks II. valóban állami támogatás nélkül is kitermelné akárcsak a törlesztő részleteket is.

A régi és az új blokkok évekig tartó párhuzamos működése a hivatalos állításoknál jóval nagyobb hőterhelést jelentene a Dunára, ez pedig súlyos károkat okozhat az élővilágban.

A beruházó környezeti hatástanulmányában "kifelejtették" a használt fűtőelemek átmeneti tárolására szolgáló létesítményt. Ennél is cifrább, hogy a hatástanulmány javasolta kiegészítő hűtőrendszer tervei is kimaradtak a dokumentációból. Hamisak a jövőbeni villamosenergia igényekre vonatkozó becslések, mert több mint 10 évvel ezelőtti adatokkal számoltak. Egy szó sem esik az MVM tanulmányban a szükséges villamos energia hálózat fejlesztésről - sorolta az EP-képviselő.

Jávor a Népszava kérdésre elmondta, a kormány hatalmas költségekről is hallgat az adófizetők előtt. Miközben a rezsicsökkentés megvédéséről, az olcsó paksi áramról beszél Orbán Viktor, arról nem szól, hogy az áramár kalkulációba nem számolták bele a 2700 milliárd forintra rúgó kamatokat. Ugyancsak nem hallani semmit arról, hogy a régi blokkok bontása becslések szerint 1500 milliárdba is kerülhet, s az erőmű tartalékalapjában jelenleg talán 400 milliárd forint lehet. Az EP képviselő megerősítette, a kormányzat állításával ellentétben az európai atomerőművek építését megpályáztatták. Arra is figyelmeztetett, ha az uniós eljárások miatt a kormány Strasbourghoz fordul, a jogerős ítéletig évek telhetnek el, s ha addig is folytatják a beruházást, de végül elbukják a pert, addig akár ezer milliárd forintot dobhatnak ki az ablakon, az adófizetők számlájára.

A Siemens beszállna
A jelenleg Pakson működő reaktorblokkok vezérléséhez szállított egykor technológiai berendezéseket egy abban az időben még a Siemens részesedésével működő cég. A társaság most is vállalkozna arra, hogy megfelelő feltételek esetén Paks II. beszállítója legyen - erről tájékoztatta az újságírókat egy keddi háttérbeszélgetésen Dale A. Martin. A német óriáskonszern magyarországi leányvállalatának elnök-vezérigazgatójától megtudtuk, hogy Budapesten működik a cég egyik olyan üzeme, amely a világon a legtöbb energetikai turbinalapátot gyártja. Ilyeneket szállítanak az Egyesült Államok egyes atomerőműveinek karbantartásához is. Ha a kiírás megjelenik, akkor a konszern képes lenne komplett turbinát is szállítani