Pápai vizit biztonsági kockázattal

Publikálás dátuma
2015.11.25. 06:32
A papamobil biztonságát is rendszerint elutasítja Ferenc pápa FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LAURA LEZZA
Talán sosem volt példa biztonsági szempontbók annyira veszélyes egyházfői látogatásra, mint amilyenre Ferenc pápa készül szerdától, aki Afrikába utazik, ahol Kenyában, Ugandában, valamint a Közép-afrikai Köztársaságban misézik. Utóbbi látogatástól a francia békefenntartók is el akarták tanácsolni az egyházfőt, ő azonban hű akar lenni missziójához.

A párizsi merényletek igazolják azt, hogy teljes biztonság sehol, Európában sem létezik. Ferenc pápa azonban most olyan helyszínekre látogat el, ahol tényleg komoly veszélyben lehet az élete. Szerdán érkezik Kenyába, s az országban példátlanul szigorú biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe. Szükség is van az elővigyázatosságra, hiszen a kelet-afrikai ország nem éppen a biztonság mintaképe. A szomáliai iszlamista terrorszervezet, az Al-Sabab már számos véres merényletet hajtott végre Kenyában, fegyveresei legutóbb, áprilisban, a Garissa Egyetemen 147 személyt mészároltak le. Csak a keresztényeket ölték meg.

A terrorakciók visszavetették a turizmust, ami az ország fontos bevételi forrása volt. „Nagyon nehéz feladat a pápa biztonságának szavatolása” – mondta Stephen Okello ferences szerzetes, aki a pápalátogatás koordinálásáért felelős. „Nem akarunk nagy katonai jelenlétet, nem kívánjuk azt, hogy megakadályozzák az egyházfő közvetlen találkozását az emberekkel, hiszen éppen ezzel a céllal érkezett az országba” – folytatja a lelkipásztor. Barack Obama elnök júliusi látogatásához képest most épp az a legnagyobb különbség, hogy míg akkor arra kérték a helyieket, maradjanak otthon, most minél többen személyesen akarják hallgatni a pápa szavait.

A kenyai kormány 10 ezer rendőrt és az úgynevezett Nemzeti Ifjúsági Szolgálat nevű fegyveres egység szintén 10 ezer tagját vonultatja fel a fővárosban, Nairobiban, hogy biztosítsák a pápalátogatás békés lebonyolítását. Nem lesz könnyű dolguk. Az egyházfő november 26-ra tervezett szentmiséjére elképesztő tömeget, mintegy másfél millió embert várnak. Ez idő alatt nem engedik be a gépkocsikat a városközpontba, s még a kormányzati illetékeseknek is gyalog kell a helyszínre érkezniük.

Az egyházfő elutasította részvételét a hivatalos állami vacsorán, azt mondta, inkább az egyszerű emberekkel közösen kíván étkezni. Ezért a nairobi nyomornegyedbe is ellátogat. „Isten ajándéka, hogy eljön hozzánk, a mi szerény templomunkba. Ez nem egy katedrális, nem is nagy templom. Egy szegény környék” – fejtette ki Melchior Marandu atya, aki szintén a látogatás előkészítéséért felel. Utoljára 1995-ben járt egyházfő Kenyában, akkor II. János Pál volt az ország vendége. Ferenc pápa következő állomása pénteken Uganda lesz. Elvileg ez a látogatás a „legbékésebb”, bár az Úr Felszabadítási Hadserege (LRA) nevű terrorszervezet itt is tömegeket gyilkolt meg, az utóbbi években azonban a sikeres katonai fellépés hatására jelentősen csökkent a befolyása, vezetője, Joseph Kony feltehetően Dél-Szudánba menekült.

Biztonsági szempontból a legkényesebb látogatás a közép-afrikai lesz. Az ország életét polgárháború keserítette meg, a muzulmán Séléka koalíció áll szemben a keresztény kormányerőkkel. Soha korábban nem fordult elő, hogy egyházfő háborús övezetbe látogasson el. Összesen 11 ezer ENSZ békefenntartó szolgál a Közép-afrikai Köztársaságban, a legnagyobb kontingenst a franciák adják. Ők azonban múlt héten jelezték, nem tudják szavatolni az egyházfő biztonságát, mert épp lefoglalja energiáikat a főváros, Bangui repülőterének biztosítása. Párizs azt akarta elérni, hogy a Vatikán törölje a programból a közép-afrikai helyszínt, a pápa azonban ragaszkodott az eredeti tervhez, mert úgy vélte: ha ígéretet tett a látogatásra, akkor tartja is magát az adott szóhoz.

A pápa a helyi nagymecsetben találkozik a helyi iszlám közösség képviselőivel is, ami a helyi kiélezett vallási helyzetből kiindulva meglehetősen pikáns programpontnak ígérkezik. Annál is inkább, mert a keresztény milíciák több ízben is a muzulmán közösség tagjaira támadtak, így nincs mindenki meggyőződve arról, hogy a pápa jelenlétével hozzá tud-e járulni a két vallási közösség megbékéléséhez. Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője mindenesetre azt közölte, hogy a pápa a béke üzenetét hozza el az országba, s a megbékélést kívánja elősegíteni.

Peter Fabricius, a dél-afrikai székhelyű Biztonsági Tanulmányok Intézetének konzulense a Guardianban úgy vélte, talán szerencsésebb lett volna, ha a pápa egy muzulmán vezetővel érkezik a Közép-afrikai Köztársaságba, mert így közösen hirdethették volna, hogy a keresztények és a muzulmánok békében megférhetnek egymás mellett. Nestor Desiré Nongo-Aziagbia érsek ugyanakkor azt közölte, hogy a muzulmán közösség is üdvözli a pápalátogatást.

Ami azonban a közép-afrikai megbékélés esélyeinél is nagyobb kérdés, nem tervez-e néhány iszlám fanatikus terrorakciót a pápa ellen, megbosszulva a keresztény milicisták akcióit, s a helyi belbiztonsági erők elég erősek-e ahhoz, hogy megakadályozzanak egy esetleges merényletet? Domenico Giani, a pápa testőrségének vezetője közvetlenül a látogatás előtt a Közép-afrikai Köztársaságba ment, hogy még egy utolsó egyeztetést folytasson a legnagyobb biztonsági kihívásokról. „Folyamatosan nyomon követjük a helyzetet, s meghozzuk a szükséges intézkedéseket, ha valami szokatlant tapasztalunk” – közölte Federico Lombardi szóvivő. Franco Coppola vatikáni nuncius szerint az utóbbi hetekben javult a helyzet a fővárosban, Banguiban. „Minden vallási közösséggel kapcsolatban állunk, s mindannyian úgy vélték, hogy ez lehetőség az ország számára” – közölte az InBlue olasz katolikus rádiónak.

A keresztények és a muzulmánok viszonya 2013-ban mérgesedett el, amikor muzulmán Séléka lázadók megdöntötték az addigi elnök, Francois Bozizé hatalmát. Bár ezután feloszlatták a Sélékát, gyakoriak lettek a két vallási közösség közötti összetűzések. Miután a központi hatalom lényegében összeomlott, az ENSZ BT 2013 decemberében szavazta meg a franciák közép-afrikai manőverének kiterjesztését. Catherine Samba-Panza jelenleg ideiglenesen látja el az elnöki teendőket.

Európa harca a terrorizmussal

Tovább keresik a párizsi véres terrormerénylet kitervelésében, finanszírozásában és végrehajtásában érintett személyeket az európai hatóságok. Salah Abdeslamot egyelőre nem sikerült elfogni, de hat terrorgyanús személy bukott le Ciprusban.

Tegnap sem nyitottak még ki a brüsszeli iskolák, de a belga főváros élete részlegesen visszatért a megszokott kerékvágásba. A terrorkészültség azonban hatályban maradt. A menekülésben lévő belga állampolgárságú Salah Abdeslam, a párizsi merénylet egyik főszereplőjének holléte továbbra is ismeretlen. A francia hatóságok tegnap megkezdték Jawad Bendaoud kihallgatását, aki azzal vádolnak, hogy ő biztosította a lakást Sain-Denisben a november 13-i terrormerényletek kitervelői számára.

Ugyancsak tegnap hat, terrorizmussal gyanúsított francia állampolgárt adtak ki a ciprusi hatóságok, közölte az AFP. A francia hírügynökség információi szerint a hat férfit a ciprusi Larnaca repülőterén fogták el szombaton este, ahová egy svájci járattal érkeztek. A feltételezett terroristák életkora 25 és 35 év között van. Bázelből repültek a ciprusi városba. Jonas Nicolaou ciprusi igazságügyi miniszter azt nyilatkozta, információik szerint nem szándékoztak az országban maradni. A hírügynökség úgy tudja, Szíriába szerettek volna menni.

Az Interpol értesítette a ciprusi hatóságokat, hogy a hat férfi közül három szoros kapcsolatot tartott fenn terrorszervezetekkel, a másik három kapcsán egyelőre a gyanú merült fel, tájékoztatta a médiát a ciprusi miniszter. Az AFP úgy tudja, mind a hat személy ismert a francia hatóságok számára, ugyanazon iszlamista szervezet tagjai voltak. Előzetes híradások szerint a kiadatásnak tegnap este Svájcban kellett megtörténnie.

Brüsszel él és élni akar

Nem könnyű higgadtnak maradni a terrorfenyegetés közegében, de pánikba sem érdemes esni. Brüsszelben élvén át az elmúlt napokat némi megütközéssel olvastam a magyar médiában az olyan tudósításokat, hogy „Brüsszelben megállt az élet”, „a brüsszeliek a lakásukba zárva rettegnek”, „már a vonatok sem indulnak el Brüsszelből”. A valóság ezzel szemben az, hogy a metró kivételével a tömegközlekedés üzemel, hétfőn a napsütést kihasználva sokan sétálni indultak, s az európai intézmények az immár egy éve tartó „sárga riasztás” jegyében zavartalanul működnek. A vonatok egy része pedig azért nem indult el Vallóniába, mert az ottani vasutas szakszervezetek előre meghirdetett sztrájkot tartottak. Számomra ez a sztrájk jelzi legjobban a belga társadalom élni akarását: a terrorfenyegetés sem felejteti el a szociális feszültséget, a napi problémákat.

A terroristák alapvető célja a félelem állandósítása, a demokratikus társadalom megbénítása. Ezért, miközben természetesen tiszteletben tartják a szigorú biztonsági előírásokat, azokat betartva sokan az utcai jelenlétükkel is jelezni akarják, hogy nem engedik a terroristáknak megbénítani a város és a maguk életét. A vasárnapi óriási razziában letartóztatott tizenhat ember közül egy nap alatt tizenötöt elengedtek, az újabb öt őrizetbe vett közül egy ember ellen akarnak vádat emelni., Fegyvert, robbanószert nem találtak egyetlen helyen sem. Most úgy tűnik, hogy a példátlanul széleskörű akció fő célja annak a Salah Abdeslamnak az elfogása, aki egyike volt a párizsi merénylőknek, de utolsó pillanatban visszariadt az öngyilkosságtól.

( Hegyi Gyula- Brüsszel)

Szerző
Frissítve: 2015.11.24. 22:13

Menekülők - 10 milliárd euró válságkezelésre

A jelentős összegű alap felállítását  Sigmar Gabriel német és Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter javasolja az európai migrációs válság kezelésére.

Sigmar Gabriel  Berlinben, a német munkaadói szervezetek szövetségének (BDA) konferenciáján elmondott beszédében kiemelte, nem azért kezdeményezik az alap felállítását, mert azt gondolják, hogy másoknak nem kellene részt vállalniuk a válságkezelésből, hanem azért, mert az a tapasztalatuk, ha Németország és Franciaország előremegy, akkor Európa követi őket.

Az alap forrásait a Szíria térségében élők helyzetének javítására és az uniós külső határok biztosítására kell fordítani, mert csak így lehet a kaotikus bevándorlást a kontingensekre alapozott megoldással felváltani - hangsúlyozta a német miniszter. A konferencián beszédet mondott Angela Merkel kancellár is, aki kiemelte, hogy az uniós integrációt a menekültpolitika területén is ki kell teljesíteni.

Szerző