A párizsi merényletek igazolják azt, hogy teljes biztonság sehol, Európában sem létezik. Ferenc pápa azonban most olyan helyszínekre látogat el, ahol tényleg komoly veszélyben lehet az élete. Szerdán érkezik Kenyába, s az országban példátlanul szigorú biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe. Szükség is van az elővigyázatosságra, hiszen a kelet-afrikai ország nem éppen a biztonság mintaképe. A szomáliai iszlamista terrorszervezet, az Al-Sabab már számos véres merényletet hajtott végre Kenyában, fegyveresei legutóbb, áprilisban, a Garissa Egyetemen 147 személyt mészároltak le. Csak a keresztényeket ölték meg.
A terrorakciók visszavetették a turizmust, ami az ország fontos bevételi forrása volt. „Nagyon nehéz feladat a pápa biztonságának szavatolása” – mondta Stephen Okello ferences szerzetes, aki a pápalátogatás koordinálásáért felelős. „Nem akarunk nagy katonai jelenlétet, nem kívánjuk azt, hogy megakadályozzák az egyházfő közvetlen találkozását az emberekkel, hiszen éppen ezzel a céllal érkezett az országba” – folytatja a lelkipásztor. Barack Obama elnök júliusi látogatásához képest most épp az a legnagyobb különbség, hogy míg akkor arra kérték a helyieket, maradjanak otthon, most minél többen személyesen akarják hallgatni a pápa szavait.
A kenyai kormány 10 ezer rendőrt és az úgynevezett Nemzeti Ifjúsági Szolgálat nevű fegyveres egység szintén 10 ezer tagját vonultatja fel a fővárosban, Nairobiban, hogy biztosítsák a pápalátogatás békés lebonyolítását. Nem lesz könnyű dolguk. Az egyházfő november 26-ra tervezett szentmiséjére elképesztő tömeget, mintegy másfél millió embert várnak. Ez idő alatt nem engedik be a gépkocsikat a városközpontba, s még a kormányzati illetékeseknek is gyalog kell a helyszínre érkezniük.
Az egyházfő elutasította részvételét a hivatalos állami vacsorán, azt mondta, inkább az egyszerű emberekkel közösen kíván étkezni. Ezért a nairobi nyomornegyedbe is ellátogat. „Isten ajándéka, hogy eljön hozzánk, a mi szerény templomunkba. Ez nem egy katedrális, nem is nagy templom. Egy szegény környék” – fejtette ki Melchior Marandu atya, aki szintén a látogatás előkészítéséért felel. Utoljára 1995-ben járt egyházfő Kenyában, akkor II. János Pál volt az ország vendége. Ferenc pápa következő állomása pénteken Uganda lesz. Elvileg ez a látogatás a „legbékésebb”, bár az Úr Felszabadítási Hadserege (LRA) nevű terrorszervezet itt is tömegeket gyilkolt meg, az utóbbi években azonban a sikeres katonai fellépés hatására jelentősen csökkent a befolyása, vezetője, Joseph Kony feltehetően Dél-Szudánba menekült.
Biztonsági szempontból a legkényesebb látogatás a közép-afrikai lesz. Az ország életét polgárháború keserítette meg, a muzulmán Séléka koalíció áll szemben a keresztény kormányerőkkel. Soha korábban nem fordult elő, hogy egyházfő háborús övezetbe látogasson el. Összesen 11 ezer ENSZ békefenntartó szolgál a Közép-afrikai Köztársaságban, a legnagyobb kontingenst a franciák adják. Ők azonban múlt héten jelezték, nem tudják szavatolni az egyházfő biztonságát, mert épp lefoglalja energiáikat a főváros, Bangui repülőterének biztosítása. Párizs azt akarta elérni, hogy a Vatikán törölje a programból a közép-afrikai helyszínt, a pápa azonban ragaszkodott az eredeti tervhez, mert úgy vélte: ha ígéretet tett a látogatásra, akkor tartja is magát az adott szóhoz.
A pápa a helyi nagymecsetben találkozik a helyi iszlám közösség képviselőivel is, ami a helyi kiélezett vallási helyzetből kiindulva meglehetősen pikáns programpontnak ígérkezik. Annál is inkább, mert a keresztény milíciák több ízben is a muzulmán közösség tagjaira támadtak, így nincs mindenki meggyőződve arról, hogy a pápa jelenlétével hozzá tud-e járulni a két vallási közösség megbékéléséhez. Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője mindenesetre azt közölte, hogy a pápa a béke üzenetét hozza el az országba, s a megbékélést kívánja elősegíteni.
Peter Fabricius, a dél-afrikai székhelyű Biztonsági Tanulmányok Intézetének konzulense a Guardianban úgy vélte, talán szerencsésebb lett volna, ha a pápa egy muzulmán vezetővel érkezik a Közép-afrikai Köztársaságba, mert így közösen hirdethették volna, hogy a keresztények és a muzulmánok békében megférhetnek egymás mellett. Nestor Desiré Nongo-Aziagbia érsek ugyanakkor azt közölte, hogy a muzulmán közösség is üdvözli a pápalátogatást.
Ami azonban a közép-afrikai megbékélés esélyeinél is nagyobb kérdés, nem tervez-e néhány iszlám fanatikus terrorakciót a pápa ellen, megbosszulva a keresztény milicisták akcióit, s a helyi belbiztonsági erők elég erősek-e ahhoz, hogy megakadályozzanak egy esetleges merényletet? Domenico Giani, a pápa testőrségének vezetője közvetlenül a látogatás előtt a Közép-afrikai Köztársaságba ment, hogy még egy utolsó egyeztetést folytasson a legnagyobb biztonsági kihívásokról. „Folyamatosan nyomon követjük a helyzetet, s meghozzuk a szükséges intézkedéseket, ha valami szokatlant tapasztalunk” – közölte Federico Lombardi szóvivő. Franco Coppola vatikáni nuncius szerint az utóbbi hetekben javult a helyzet a fővárosban, Banguiban. „Minden vallási közösséggel kapcsolatban állunk, s mindannyian úgy vélték, hogy ez lehetőség az ország számára” – közölte az InBlue olasz katolikus rádiónak.
A keresztények és a muzulmánok viszonya 2013-ban mérgesedett el, amikor muzulmán Séléka lázadók megdöntötték az addigi elnök, Francois Bozizé hatalmát. Bár ezután feloszlatták a Sélékát, gyakoriak lettek a két vallási közösség közötti összetűzések. Miután a központi hatalom lényegében összeomlott, az ENSZ BT 2013 decemberében szavazta meg a franciák közép-afrikai manőverének kiterjesztését. Catherine Samba-Panza jelenleg ideiglenesen látja el az elnöki teendőket.