Kis többség a bécsi városvezetőnek

Bár többséget kapott Michael Häupl polgármester a bécsi közgyűlésben, a százfős testületben csak 52-en adták rá a voksukat, ami azt jelzi, hogy a szociáldemokrata-zöld koalícióban sem mindenki szavazott a húsz éve hivatalban lévő városvezetőre, ráadásul a minimális többségnél csak eggyel több voksot kapott.

Häupl beszédében kifejtette, hogy Bécs a párizsi merényletek után sem korlátozza a demokratikus alapértékeket. „Nem félünk” – hangoztatta. Ezt követően rendezték a voksolást, melynek eredménye csalódás lehetet számára, mivel koalíciójának 54 mandátuma van a városi közgyűlésben. A különbség az előző, 2010-es választáshoz képest is szembetűnő. Akkor ugyanis 65 képviselő adta rá a voksát, tehát koalícióján kívül is öten adták rá szavazatukat.

Michael Häuplnak ez a hatodik mandátuma az osztrák főváros élén. Miután Bécs Ausztria egyik tartománya is, kedden délután Heinz Fischer elnök iktatta be tartományi vezetőnek. Bécs jelentős fejlődésen ment keresztül az eltelt két évtizedben, jelentősen kiépült a metróhálózat, megújult a Főpályaudvar. A lakosság száma is nő, jelenleg 1,8 millióan élnek a fővárosban, ami 2029-ig elérheti a 2 millió főt.

A fejlődés ellenére csökkent a városvezetésbe vetett bizalom, ami nem feltétlenül Häupl csapatának szól, hanem annak, hogy helyi szinten is jelentősen nőtt az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) népszerűsége, amely sikeresen épít az emberek bevándorlókkal szembeni ellenérzéseire. Az október 11-én megrendezett bécsi tartományi választást megelőzően a közvélemény-kutatások nagy része fej-fej melletti küzdelmet vetített előre a szociáldemokraták és az FPÖ között, végül az SPÖ több mint 39 százalékos eredményt ért el, ami azt is jelentette, hogy folytatódhat a baloldali koalíció a Zöldekkel. Azért is volt fontos az SPÖ elsősége, mert az FPÖ bécsi listavezetője maga a pártelnök, Heinz-Christian Strache volt.

Szerző
Frissítve: 2015.11.24. 21:50

Washington sikert remél a klímacsúcson

Washington ambíciózus, hatékony, igazságos és tartós megállapodás elérését reméli a párizsi klímacsúcson – hangsúlyozta tegnap Todd D. Stern, az Egyesült Államok klímaügyekben illetékes különmegbízottja.

A washingtoni külügyminisztérium által szervezett videókonferencián Stern rámutatott, Párizs nem lesz Kiotó, a készülő új klímamegállapodás nem csupán a fejlett államok számára szab meg feladatokat, s nem ismétlődik meg, hogy a fejlődő országok a partvonalra kerülnek. Eddig már 170 állam nyújtotta be klímakibocsátási nemzeti vállalásait, a világ valamennyi országa szerepet fog vállalni, ez hatalmas előrelépés.

A párizsi egyezménynek egyes részei jogilag kötelezőek lesznek, az átláthatóság és az elszámoltathatóság terén, de a célkitűzések nem kötelezőek, mivel ebben az esetben számos ország eleve nem is tudna részt venni a folyamatban, mondta Stern. Mint rámutatott, az Egyesült Államok robusztus megállapodást szeretne, méghozzá most. „Ez a megfelelő pillanat, nem halogathatjuk a cselekvést” – mondta Stern.

Szerző

Pápai vizit biztonsági kockázattal

Publikálás dátuma
2015.11.25. 06:32
A papamobil biztonságát is rendszerint elutasítja Ferenc pápa FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/LAURA LEZZA
Talán sosem volt példa biztonsági szempontbók annyira veszélyes egyházfői látogatásra, mint amilyenre Ferenc pápa készül szerdától, aki Afrikába utazik, ahol Kenyában, Ugandában, valamint a Közép-afrikai Köztársaságban misézik. Utóbbi látogatástól a francia békefenntartók is el akarták tanácsolni az egyházfőt, ő azonban hű akar lenni missziójához.

A párizsi merényletek igazolják azt, hogy teljes biztonság sehol, Európában sem létezik. Ferenc pápa azonban most olyan helyszínekre látogat el, ahol tényleg komoly veszélyben lehet az élete. Szerdán érkezik Kenyába, s az országban példátlanul szigorú biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe. Szükség is van az elővigyázatosságra, hiszen a kelet-afrikai ország nem éppen a biztonság mintaképe. A szomáliai iszlamista terrorszervezet, az Al-Sabab már számos véres merényletet hajtott végre Kenyában, fegyveresei legutóbb, áprilisban, a Garissa Egyetemen 147 személyt mészároltak le. Csak a keresztényeket ölték meg.

A terrorakciók visszavetették a turizmust, ami az ország fontos bevételi forrása volt. „Nagyon nehéz feladat a pápa biztonságának szavatolása” – mondta Stephen Okello ferences szerzetes, aki a pápalátogatás koordinálásáért felelős. „Nem akarunk nagy katonai jelenlétet, nem kívánjuk azt, hogy megakadályozzák az egyházfő közvetlen találkozását az emberekkel, hiszen éppen ezzel a céllal érkezett az országba” – folytatja a lelkipásztor. Barack Obama elnök júliusi látogatásához képest most épp az a legnagyobb különbség, hogy míg akkor arra kérték a helyieket, maradjanak otthon, most minél többen személyesen akarják hallgatni a pápa szavait.

A kenyai kormány 10 ezer rendőrt és az úgynevezett Nemzeti Ifjúsági Szolgálat nevű fegyveres egység szintén 10 ezer tagját vonultatja fel a fővárosban, Nairobiban, hogy biztosítsák a pápalátogatás békés lebonyolítását. Nem lesz könnyű dolguk. Az egyházfő november 26-ra tervezett szentmiséjére elképesztő tömeget, mintegy másfél millió embert várnak. Ez idő alatt nem engedik be a gépkocsikat a városközpontba, s még a kormányzati illetékeseknek is gyalog kell a helyszínre érkezniük.

Az egyházfő elutasította részvételét a hivatalos állami vacsorán, azt mondta, inkább az egyszerű emberekkel közösen kíván étkezni. Ezért a nairobi nyomornegyedbe is ellátogat. „Isten ajándéka, hogy eljön hozzánk, a mi szerény templomunkba. Ez nem egy katedrális, nem is nagy templom. Egy szegény környék” – fejtette ki Melchior Marandu atya, aki szintén a látogatás előkészítéséért felel. Utoljára 1995-ben járt egyházfő Kenyában, akkor II. János Pál volt az ország vendége. Ferenc pápa következő állomása pénteken Uganda lesz. Elvileg ez a látogatás a „legbékésebb”, bár az Úr Felszabadítási Hadserege (LRA) nevű terrorszervezet itt is tömegeket gyilkolt meg, az utóbbi években azonban a sikeres katonai fellépés hatására jelentősen csökkent a befolyása, vezetője, Joseph Kony feltehetően Dél-Szudánba menekült.

Biztonsági szempontból a legkényesebb látogatás a közép-afrikai lesz. Az ország életét polgárháború keserítette meg, a muzulmán Séléka koalíció áll szemben a keresztény kormányerőkkel. Soha korábban nem fordult elő, hogy egyházfő háborús övezetbe látogasson el. Összesen 11 ezer ENSZ békefenntartó szolgál a Közép-afrikai Köztársaságban, a legnagyobb kontingenst a franciák adják. Ők azonban múlt héten jelezték, nem tudják szavatolni az egyházfő biztonságát, mert épp lefoglalja energiáikat a főváros, Bangui repülőterének biztosítása. Párizs azt akarta elérni, hogy a Vatikán törölje a programból a közép-afrikai helyszínt, a pápa azonban ragaszkodott az eredeti tervhez, mert úgy vélte: ha ígéretet tett a látogatásra, akkor tartja is magát az adott szóhoz.

A pápa a helyi nagymecsetben találkozik a helyi iszlám közösség képviselőivel is, ami a helyi kiélezett vallási helyzetből kiindulva meglehetősen pikáns programpontnak ígérkezik. Annál is inkább, mert a keresztény milíciák több ízben is a muzulmán közösség tagjaira támadtak, így nincs mindenki meggyőződve arról, hogy a pápa jelenlétével hozzá tud-e járulni a két vallási közösség megbékéléséhez. Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője mindenesetre azt közölte, hogy a pápa a béke üzenetét hozza el az országba, s a megbékélést kívánja elősegíteni.

Peter Fabricius, a dél-afrikai székhelyű Biztonsági Tanulmányok Intézetének konzulense a Guardianban úgy vélte, talán szerencsésebb lett volna, ha a pápa egy muzulmán vezetővel érkezik a Közép-afrikai Köztársaságba, mert így közösen hirdethették volna, hogy a keresztények és a muzulmánok békében megférhetnek egymás mellett. Nestor Desiré Nongo-Aziagbia érsek ugyanakkor azt közölte, hogy a muzulmán közösség is üdvözli a pápalátogatást.

Ami azonban a közép-afrikai megbékélés esélyeinél is nagyobb kérdés, nem tervez-e néhány iszlám fanatikus terrorakciót a pápa ellen, megbosszulva a keresztény milicisták akcióit, s a helyi belbiztonsági erők elég erősek-e ahhoz, hogy megakadályozzanak egy esetleges merényletet? Domenico Giani, a pápa testőrségének vezetője közvetlenül a látogatás előtt a Közép-afrikai Köztársaságba ment, hogy még egy utolsó egyeztetést folytasson a legnagyobb biztonsági kihívásokról. „Folyamatosan nyomon követjük a helyzetet, s meghozzuk a szükséges intézkedéseket, ha valami szokatlant tapasztalunk” – közölte Federico Lombardi szóvivő. Franco Coppola vatikáni nuncius szerint az utóbbi hetekben javult a helyzet a fővárosban, Banguiban. „Minden vallási közösséggel kapcsolatban állunk, s mindannyian úgy vélték, hogy ez lehetőség az ország számára” – közölte az InBlue olasz katolikus rádiónak.

A keresztények és a muzulmánok viszonya 2013-ban mérgesedett el, amikor muzulmán Séléka lázadók megdöntötték az addigi elnök, Francois Bozizé hatalmát. Bár ezután feloszlatták a Sélékát, gyakoriak lettek a két vallási közösség közötti összetűzések. Miután a központi hatalom lényegében összeomlott, az ENSZ BT 2013 decemberében szavazta meg a franciák közép-afrikai manőverének kiterjesztését. Catherine Samba-Panza jelenleg ideiglenesen látja el az elnöki teendőket.