Nem bizonyult túl népszerűnek az idén a duális képzési forma az egyetemeken, a jelentkezők száma az oktatási kormányzat előzetes várakozásait is jócskán alulmúlta. Míg Palkovics László felsőoktatási államtitkár év elején mintegy ezer hallgatóval számolt - de az államtitkárság nyári közleményében is még 700-1000 hallgatóról lehetett olvasni -, addig a legutóbbi államtitkári nyilatkozatból már azt tudhattuk meg, szeptembertől ötszáz fiatal vesz részt duális képzésben. Palkovics időközben felkerekítette a résztvevők számát, néhány nappal korábban még 440 hallgatóról beszélt.
A számok elmaradnak a korábban meghirdetett lehetőségektől is, hiszen az eredeti tervekben még arról volt szó, hogy az idei felvételin 21 egyetem és főiskola 79 szakján hirdettek meg képzéseket duális formában is, a hallgatók gyakorlati képzését pedig 350 cég biztosította volna. Ehhez képest ősszel végül csak 19 felsőoktatási intézményben, mintegy 200 vállalatot beszervezve sikerült beindítani a duális képzést műszaki, informatikai, agrár, természettudományi és gazdaságtudományi területeken.
A kormányzat úgy véli, a duális képzés segítségével kevesebben morzsolódnak le, a képzésben résztvevőknek nem lesznek elhelyezkedési problémáik. Emlékezetes: Horn Dániel oktatásgazdász a magyar duális képzés hatékonyságát vizsgáló tanulmányában arra jutott, hogy hazánkban a duális képzés nem növeli a diákok munkaerő-piaci elhelyezkedésének esélyeit, ezért azt nem kellene ennyire erőltetni. Igaz, Horn a szakiskolákat vizsgálta, ám mint azt Palkovics László lapunknak adott májusi interjújában elismerte, a hallgató nem kap garanciát még arra sem, hogy majd elhelyezkedhet annál a vállalatnál, ahol a gyakorlati képzést végezte.
A visszafogott érdeklődést magyarázhatja, hogy a duális képzés a felsőoktatásban még a legtöbb intézmény és vállalat számára is ismeretlen terep. Ez nem is csoda, hiszen az előkészítés is kutyafuttában történt, két héttel az idei felsőoktatási jelentkezési határidő előtt a felvételi tájékoztatóban még nem szerepelt, pontosan hol és milyen szakokon indul ilyen képzés, ráadásul még a cégek akkreditációját végző Duális Képzési Tanács is késve alakult meg. Emellett kérdés, hogy a vállalatoknak mennyire éri meg csatlakozni: a szerződött fiataloknak juttatást kell fizetniük, becslések szerint egy hallgató képzése évi 1,7 millió forintjukba kerül. Ugyanakkor a kormány úgy ösztönzi a cégeket, hogy azok a szakképzési hozzájárulásból a gyakorlati napok alapján napi 4500 forintot vonhatnak le egy hallgató után, a tervek szerint ezt az összeget a jövőben növelnék.
Palkovics továbbra is optimista: szerinte a duális képzés az eddigi eredmények alapján sikeres, a kormányzat pedig célul tűzte, hogy 2020-ra az elérhető képzési területeken a hallgatók nyolc százaléka (ez körülbelül tízezer egyetemistát jelent) ebben a képzési formában tanuljon.
Nem osztozik a lelkesedésben Radó Péter. Az oktatáspolitikai elemző szerint a felsőoktatásban - szemben a középfokú szakképzéssel - sokkal nagyobb jelentősége van az elméleti alapok elsajátításának, ezért az ezen a szinten oktatott szakmák legnagyobb részében a duális képzésnek nem lehet olyan nagy szerepe - a szükséges szakmai gyakorlatok pedig eddig is biztosítva voltak. "A duális képzésnek ott van értelme, ahol a legújabb technológiák használatára csak egyetlen munkahelyen lehet felkészülni. A duális képzés túlhangsúlyozásában a felsőoktatási politika felkészületlenségének a jelét látom, valódi minőségjavító beavatkozások helyett csodafegyverek alkalmazásával operálnak" - véli Radó.
