Kimenekítették az egyik orosz pilótát - Putyin bekeményít

Publikálás dátuma
2015.11.25. 09:10
A szíriai területre becsapódó orosz vadászgép zuhanása FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FATIH AKTA ANADOLU AGENCY
A kedden lelőtt Szu–24 egyik pilótáját kimenekítette a szír hadsereg. A másik is szerencsésen földet ért, de őt brutálisan meggyilkolták. Oroszország a vadászgép kilövése után a szíriai partokhoz küldi egyik legnagyobb cirkálóját annak érdekében, hogy növeljék harci repülőik védelmét. Az orosz bázisokra SZ-400-as föld-levegő rakétarendszert telepítenek, a bombázók pedig ezentúl vadászgép kíséretet is kapnak a bevetéseik során. A két ország viszonya már az orosz gép keddi lelövése előtt is feszült volt. Ankara ugyanis azzal vádolta Moszkvát, hogy nem védi, sőt, támadásokat intéz a szíriai türkmén kisebbség tagjaival szemben. 

Oroszország párizsi nagykövete, Alekszandr Orlov számolt be a pilóták sorsáról a Europe 1 rádiónak. Elmondása szerint a két pilóta közül az egyik sebesülten ért földet, de „barbár módon meggyilkolták a dzsihádisták”. A másiknak sikerült elmenekülnie, és a legfrissebb információk szerint a szír kormányhadsereggel van, akik hamarosan visszaviszik az orosz bázisra.

A török vadászgép hátulról támadt 

Megszólalt a török F-16-osok által kilőtt orosz Szu-24-es harci gép életbe maradt pilótája. A navigátort egy helyi orosz bázison helyezték biztonságba, él és egészséges. A pilóta azt mondta: a török F-16-os bejelentetlenül és hátulról támadt, nem volt lehetőség kitérni előle. Állítja: nem sértették meg a török légteret - írja a hvg.hu. Semmilyen figyelmeztetés nem érkezett hozzájuk, semmilyen kapcsolatban nem álltak a törökökkel - állítja az orosz pilóta.

Putyin súlyos következményekről beszélt

A Kreml nem tervez katonai válaszcsapást Törökország ellen, noha Putyin elnök szerint hátba szúrták Oroszországot, és súlyos következményei lesznek az orosz-török viszonyra a támadásnak. Az incidens nem marad válasz nélkül - szögezte le az orosz elnök. Megismételte az orosz védelmi minisztérium álláspontját, miszerint a gép szír légtérben repült és nem jelentett veszélyt Törökország számára, Latakia tartományában vadászott Iszlám Állam-célpontokra. 

Oroszország bekeményít

A SZU-24-es típusú vadászbombázó lelövése után az orosz hadsereg jelentősen növeli a Szíriában harcoló egységek légvédelmét. A szír partokhoz, Latakiához vezénylik a két legnagyobb cirkáló egyikét, a Moszkva névre hallgató hadihajót, valamint SZ-400 föld-levegő rakétarendszert telepítenek azokra az orosz bázisokra, amelyek részt vesznek a Szíria elleni támadásokban. A Moszkva cirkáló szintén rendelkezik légvédelmi rendszerrel, így az orosz hadsereg képes lesz minden olyan célpontot megsemmisíteni, amelyek az orosz érdekeket veszélyeztetik" - jelentette ki az orosz vezérkar szóvivője. Sergej Rudskoj egyben azt is bejelentette, hogy minden katonai kapcsolatot megszüntetnek Törökországgal, valamint hogy az eddig kevésbé használt hmeymimi légibázis lesz az oroszok Iszlám Állam elleni akcióinak egyik stratégiai központja. 

Előtte sem volt jó a viszony

A két ország viszonya az incidens előtt is feszült volt. November 19-én bekérették a török külügyminisztériumba Oroszország Ankarába akkreditált nagykövetét, miután az orosz harci gépek Szíriában egy türmének által lakott falvat támadtak. Három nappal később, november 22-én, tehát egyetlen nappal az orosz gép lelövése előtt Davutoglu kormányfő azt közölte, arra utasították a biztonsági erőket, azonnal válaszoljanak, ha fenyegetés éri az országot Szíria felől.

Az orosz gép lelövését követően egy türkmén lázadócsoport azt közölte, hogy megölték az orosz gép mindkét pilótáját. Mit is tudni erről a kisebbségről? Már a 11. század óta a mai Szíria, Irak és Irán területén élnek. Nincs pontos kimutatás, hányan lehetnek, de becslések szerint számuk 1,5-3,5 millió közé tehető. Az Aszad-rezsim idején nem írhattak anyanyelvükön.

A Szíriai Türkmén Brigádok nevű fegyveres csoportnak körülbelül 10 ezer tagja lehet. 2012-ben alakult meg. Katonai felépítése laza, több nem homogén csoportból tevődik össze – írja a BBC. A Latakia tartományban lévő sejtet 2013-ban alakították meg, s 12 katonai csoport alkotja. A Második Tengerparti Divízió 2015-ben jött létre, s a mérsékeltnek nevezett lázadócsoporttal, a Szabad Szíriai Hadsereggel (FSA) működik együtt. A csoport tagjai harcban állnak a kormányerőkkel és az Iszlám Állammal egyaránt. Fegyveresei együtt harcoltak a kurd Népvédelmi Egységekkel (YPG). 

A nemzetközi szereplők mindent igyekeznek elkövetni azért, hogy csökkentsék a feszültséget Ankara és Moszkva között. Barack Obama elnök is amellett foglalt állást, hogy a két államnak tárgyalnia kell egymással. Elismerte viszont azt, hogy Ankarának joga van megvédeni légterét. Szerinte Oroszország a török határ közelében aktív mérsékelt szíriai lázadókkal szemben lép fel. Úgy vélte, ha a Kreml az Iszlám Állam elleni harcra koncentrálna, akkor az ehhez hasonló esetekre is jóval kisebb lenne az esély.

Ban Ki Mun a gép lelövése körülményeinek hiteles és alapos kivizsgálását követelte. Hozzátette azt is, hogy azonnali lépéseket kell tenni a nyugodtabb helyzetért. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint mindkét félnek „hideg fejjel” kell gondolkodnia, s meg kell őriznie a nyugalmát. A NATO államai szintén nyugalomra szólítottak fel, így Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szervezet főtitkára. Utalt arra, hogy a NATO értesülései szerint az orosz gép valóban megsértette a török légteret.

Törökország azt állította, hogy a harci gépet öt perc alatt tízszer figyelmeztették arra, hogy megsértette a légteret. Miután ezután sem történt semmi, két F-16-os szállt fel, s lelőtték a gépet Hatay tartománynál. Moszkva ezzel szemben azt állítja,hogy nem sértette meg a légteret.

Recep Tayyip Erdogan török államfő azt közölte, hazája nem tűri légterének megsértését. S ezt a jogát mindenkinek el kell ismernie.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lemondta szerdára tervezett törökországi látogatását „a megnövekedett terrorveszélyre” hivatkozva.

Angela  Merkel német kancellár szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne mérgesedjék el az orosz harci gép Törökország általi lelövése nyomán kialakult konfliktus. A kancellár kiemelte, hogy minden államnak jogában áll területének védelme, de figyelembe kell venni a környező térség viszonyait is. Az orosz gép kedden történt lelövése révén pedig "tovább éleződött a feszültség" a régióban, amelynek helyzetét nagyban meghatározza a szíriai polgárháború. A kancellár elmondta, hogy kedden telefonon beszélt Ahmet Davutoglu török miniszterelnökkel, akit arra kért, hogy törekedjék az orosz gép lelövése miatt keletkezett orosz-török konfliktus elmérgesedésének megakadályozására. Az incidens remélhetőleg nem veti vissza jelentősen a szíriai helyzet politikai rendezését célzó bécsi folyamatot - mondta Angela Merkel.  

Az orosz-török feszültség kronológiája
október 3: — Szíriában harcoló orosz vadászgép gép megsérti a török légteret, a török légierő azonban visszatérésre kényszeríti.
október 4: — Az egy nappal korábbihoz hasonló incidens történik. A török külügyminisztériumba berendelik az orosz nagykövetet, magyarázatért.
október 5 — rendkívüli ülést tart a NATO a törökországi orosz légsértések ügyében. A szövetség elfogadhatatlannak minősíti az orosz berepülést. Moszkva elismeri, hogy „eltévedt” az egyik gépe, az időjárási körülményeknek köszönhetően és mindent megtesznek, hogy ez ne ismétlődhessen meg.
október 6 — Törökország újra orosz légtérsértést kifogásol, a diplomáciai kapcsolatok egyre feszültebbé válnak.
október 16 — Törökország lelő egy „azonosítatlant” drónt a török-szír határ közelében. Amerikai tisztviselők szerint a drón orosz gyártmányú volt. Ahmet Davutoglu török kormányfő szerint, ugyanígy jártak volna el, ha hagyományos harci repülő lett volna.
október 17: Davutoglu figyelmeztetett, Törökország le fogja lőni a légterét megsértő harci repülőgépeket. ” Aki megsérti határainkat, annak megadjuk a szükséges választ” – fogalmazott a török miniszterelnök.
Szerző
Frissítve: 2015.11.25. 20:35

Éheznek a rendőrök

A Szerbiai Rendőrségi Szakszervezet vezetőségi testületének tagjai éhségsztrájkba kívánnak kezdeni, de csak azt követően, hogy Aleksandar Vučić kormányfő visszatér Kínából – írta honlapján a Vajdaság Ma. A szakszervezet képviselői hiszik, hogy a miniszterelnök meghallgatja kéréseiket, és megoldja a rendőrségben jelen levő problémákat. 

– Az éhségsztrájkot nem lemondtuk, hanem elnapoltuk. Nem szeretnénk hamis vádak áldozatául esni. Ilyen, családjainkat sértő hamis állítások láttak az elmúlt napokban napvilágot a sajtóban. Azt szeretnénk, ha konkrét intézkedéseket foganatosítanának a rendőrség helyzete jobbá tételének, a rendőrség státusza rendezésének és a bérek elfogadhatóbbá tételének érdekében – nyilatkozta Veljko Mijailović, a szakszervezet elnöke.

Szerző

Megszűnik a legendás lap

Majdnem 25 éve az első szám utcára kerülése után megszűnik az egyedüli angol nyelvű cseh napilap, a Prague Post. A mediar.cz honlapja szerint a lap tulajdonosa csődeljárást kért maga ellen a gyenge pénzügyi mérleg miatt.

A hetilapot bő egy évvel a Prágai Tavasz után, 1990 végén hívták életre, amikor a rendszerváltást követően rengeteg turista érkezett a cseh fővárosba. A 2009-es gazdasági válságig a lap viszonylag jó gazdasági eredményeket tudott felmutatni. Ekkortól azonban jelentősen csökkent a példányszáma. Sok előfizető mondta le a lapot, de a hirdetők sem mutattak érdeklődést iránta.

A Prague Post kénytelen volt megválni sok munkatársától. 2013-tól aztán megszüntették a nyomtatott változatát, s a lap már csak az interneten volt elérhető, ám olvasottsága folyamatosan csökkent. Az idei év első két negyedévében ráadásul bevétele 40 százalékkal csökkent – írta a mediar.cz. A lap 11 millió koronával (400 ezer euró) tartozik  100 hitelezőnek.

Szerző
Témák
Csehország