Előfizetés

Terrorizmus - Elítélték a "fehér emírt"

Hat hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte egy francia bíróság szerdán a francia dzsihadisták feltételezett mentorát, egy szalafista imámot, miután előző nap nem regisztrált vadászfegyver birtoklása miatt előállították.

A 69 éves szíriai származású, tíz éve már francia állampolgár Olivier Corel házában a dél-franciaországi Toulouse közelében található Artigat településen a radikális iszlamisták elleni házkutatások részeként múlt csütörtökön jártak a rendőrök. Erre a 130 áldozatot követelő, november 13-i párizsi merényleteket követően kihirdetett rendkívüli állapot adott lehetőséget. Az imámnál egy szabadon megvásárolható vadászfegyvert találtak, amelyet regisztrálni kellett volna, de ezt a férfi nem tette meg.

Az imámot ezért Foix városának bírósága gyorsított eljárásban hat hónap szabadságvesztésre ítélte, amelyet két év próbaidőre felfüggesztettek. Olivier Corel ezen időszak alatt csak bírói engedéllyel hagyhatja el Franciaországot, és öt évig semmilyen fegyvert nem tarthat. "Az a benyomásom, hogy mindenáron találni akartak valamint Olivier Corel ellen" - mondta az ítélethirdetés után a férfi ügyvédje.

Az ősz haja miatt "fehér emírnek" is nevezett szalafista imámot, akinek eredeti neve Abdel Ilat Al-Dandachi, már régóta nyilvántartása vették a francia hatóságok, de most először ítélte el egy bíróság. Feltétezhetően ő volt a mentora Mohamed Merahnak, aki 2012 márciusában Toulouse-ban és a közeli Montaubanban megölt három katonát, majd egy zsidó iskola előtt egy tanárt és három gyermeket, mielőtt elbarikádozta magát a lakásában, ahol végül a kommandósok megölték.

Olivier Corel kapcsolatban állt azzal a francia dzsihadistával, Fabien Clainnel is, akinek a hangja hallható azon a felvételem, amelyen az Iszlám állam dzsihadista szervezet magára vállalta a párizsi merényleteket. Olivier Corelt a Merah által végrehajtott merényletek után előállították, de nem indult ellene eljárás. Korábban terrorizmussal kapcsolatos bűnszövetkezetben való részvétel miatt indult ellene eljárás, mert 2009-ben azzal gyanúsították meg, hogy egy Irakba dzsihadisták toborzó hálózattal állt kapcsolatban, de a vádakat végül ejtették ellene.

A Le Monde című napilap szerint a szír férfi 1973-ban települt le Franciaországban, ahol a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalom szíriai csoportjához közel álló franciaországi iszlám diákok egyesületének egyik vezetője volt, majd 1987-ben önálló iszlamista közösséget alapított a lakóhelyéhez közeli Lanes nevű településen. Itt radikális szalafista tanokat hirdet a Közel-Kelet geopolitikai helyzetéről rendezett előadásaiban és vallási óráin.

Légtérzár - Ukrajna kitiltotta az orosz repülőgépeket

Publikálás dátuma
2015.11.25. 15:54
Fotó: Getty Images
Az Oroszországgal szembeni ukrán szankciók keretében Kijev megtiltotta minden orosz légitársaságnak az átrepülést Ukrajna területe felett  - jelentette be Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök Kijevben a kormány szerdai ülésén.

A kormányfő szavai szerint eddig vártak arra, hogy Moszkva visszavonja döntését, amellyel az ukrán járatoknak tiltotta meg a berepülést Oroszország légterébe.

Jacenyuk ezen kívül a külpolitikai helyzet éleződésével magyarázta, hogy lezárta légterét az összes orosz légi járat előtt. Kijelentette, hogy Oroszország "provokációkra használhatja az ukrán légteret", ezt azonban bővebben nem fejtette ki.

Az orosz katonai gépek számára az átrepülését Kijev már korábban megtiltotta, most a polgári járatokra is kiterjesztette a tilalmat.

"Az orosz légitársaságoknak és az orosz repülőgépeknek többé nincs joguk használni az ukrán légteret" - szögezte le a miniszterelnök.   

Az ukrán kormány szeptember 25-én hozott határozatot arról, hogy október 25-től megtiltja 29 orosz légitársaságnak - köztük az Aeroflotnak és a Transzaerónak, a Rosszijának és a Szibirnek - a berepülést területére, illetve az átrepülést légtere fölött azoknak a gépeknek, amelyek katonai vagy kettős célú eszközöket, illetve katonákat szállítanak. 

Kijev a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolásával és a kelet-ukrajnai válsággal összefüggésben a légitársaságokat is beleértve összesen 105 orosz jogi, valamint 388 magánszemélyt sújtott gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi büntetőintézkedésekkel, beleértve a területére való belépés tilalmát. 

Oroszország erre válaszul szintén október 25-től megtiltotta a városaiba való repülést az ukrán légitársaságoknak. A tilalomról három ukrán légitársaság, a MAU, a Dnyiproavia és a YanAir kapott értesítést. 

Kijev hivatalosan magyarázatot követelt Moszkvától az ukrán légitársaságokkal szembeni szankciók bevezetésére, de választ nem kapott.

"Németország mágnesként vonzza a menekülteket"

A német menekültügyi szabályozás is felelős az európai migrációs válság kialakulásáért az Európai Bizottság (EB) német tagja, Günther Oettinger szerint.

"A német menekültjog mágnesként vonzza a menekülteket" - mondta a konzervatív CDU politikusa a Handelsblattnak.
A német üzleti lap szerdai számában megjelent összeállítás szerint a CDU decemberi kongresszusán várhatóan nagy viták lesznek a menekültügyről, és már most, hetekkel a kongresszus előtt ez a téma határozza meg a diskurzust, amelyet Günther Oettinger egy újabb elemmel bővített; szerinte alkotmánymódosításra is szükség van a válság hatékony kezeléséhez.
"A menekültjog újrarendezéséhez módosítani kell az alaptörvényt" - mondta az uniós biztos.

Amíg nem csökkentik Németország vonzerejét a szabályozás mélyreható, egészen az alaptörvényig hatoló átalakításával, addig csak a Törökországban és a térség más országaiban működő menekülttáborok milliárd eurós nagyságrendű támogatásával lehet fékezni a migrációs hullámot. Ebben pedig az EU, pénzügyi mozgásterének szűkössége miatt, csak "korlátozott mértékben" tud részt venni - mondta Günther Oettinger.

Az uniós biztos a Handelsblatt szerint a számos tagország által elutasított menekültkvóták rendszerét sem tartja célravezetőnek. Szerinte inkább egy "teljesítőképes határvédelmi hatóságot" kell kiépíteni az EU-ban. Az új uniós határvédelmi intézménynek a jelenlegihez, a Frontexhez képest jóval nagyobbnak kellene lennie. "Ötszáz helyett ötezer határőrre lenne szükség", és minden tagállamnak részt kellene vennie a közös munkában személyzet és felszerelés biztosításával - mondta az EB német tagja, aki a brüsszeli bizottságban az egységes digitális piac kialakítását irányítja.

A Handelsblatt az összeállításban felidézte a CDU testvérpártja, a bajor CSU múlt hét végi müncheni kongresszusát, amelyen élesen megmutatkozott az ellentét a befogadandó menekültek létszámkorlátjának bevezetését sürgető CSU és a felső határ vagy létszámkorlát gondolatát elvető CDU-elnök, Angela Merkel kancellár között.

A hét elején viszont a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag-) képviselői demonstratívan kiálltak a kancellár mellett. A frakció hétfői értekezletén résztvevők beszámolói szerint a képviselők állva, hosszan tartó tapssal gratuláltak Angela Merkelnek kancellárrá választása tizedik évfordulójához.

Gerda Hasselfeldt, a CSU-s képviselők csoportjának vezetője pedig azt mondta: "biztosítalak téged, hogy a CSU-s tartományi csoport (CSU Landesgruppe) mindent megtesz azért, hogy te, kedves Angela, még sok évig kancellár legyél".