Dicséretes, hogy a kormány elkötelezett a gyermekjogok érvényesítése mellett, ám konkretizálni kellene az ez irányú törekvéseket, a gyakorlatban ugyanis ezek továbbra sem valósulnak meg, magával a gyerekjoggal a pedagógusok sem tudnak mit kezdeni - mondta Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója csütörtökön az UNICEF és a flamand kormány magyarországi delegációjával együttműködésben megrendezett konferencián. A tanácskozás célja az volt, hogy bemutassa, az iskola világába hogyan illeszkednek bele a gyerekjogok, különösen a gyerekeket érő erőszakkal kapcsolatos esetekben.
A kormány részéről Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, valamint Kecskés Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának vezetője képviseltette magát, előadásukban mindketten hangsúlyozták, hogy a kormánynak mennyire fontos a gyermeki jogok ügye. Novák kiemelte: a jog és a biztonság nem állítható szembe egymással, mindkettőt egyszerre garantálni kell, s hogy keményen dolgoznak azért, hogy a gyerekjog ne csak "valami absztrakt fogalom" legyen. Kecskés pedig azt hangsúlyozta, a gyerekeknek alapvető joga a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, szerinte ebben a tekintetben Magyarország "nem áll rosszul".
Állítását épp a minap cáfolták meg az OECD legújabb kutatásának eredményei, amelyekből kiderült: az OECD országok közül hazánkban az egyik legalacsonyabb az egy tanulóra jutó éves kiadás, a vizsgált időszakban pedig nálunk csökkent leginkább az oktatásra fordított állami kiadások aránya. Mindemellett a PISA felmérések eredményeiből sem lehet arra következtetni, hogy Magyarország helyzete nem rossz, nem is beszélve a kormány által reformnak nevezett ámokfutásról, amelyet az oktatási rendszerben az elmúlt években levezényeltek. Az iskolák folyamatos anyagi bizonytalanságban működnek, az igazgatókat már a politika nevezi ki, a gyerekek igénytelen egyentankönyvekből tanulnak, túlterheltek, a tanárokat minősítik, ellenőrzik - közben a minőségi oktatás lehetősége egyre távolabbra kerül.
A kormányzat képviselőit nem lehetett szembesíteni a helyzettel, mondandójuk után egyéb elfoglaltságokra hivatkozva távoztak a konferenciáról.
A flamand gyermekjogi ombudsman, Bruno Vanobbergen előadásában elmondta, különösen fontos gyermeki jog az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés joga, valamint a gyerekek védelme is. A flamand iskolában is sok diák ki van téve az iskolai erőszaknak, amit az intézmények eltérően kezelik, ezért van szükség átgondolt, közös stratégiára. Külön kiemelte a menekült gyerekek helyzetét, számukra több fogadó osztályt kell létrehozni, s bár ez új kihívásokat jelent - jelenleg nincs elég iskola és felkészült nevelő sem -, a szükséges extra forrásokat a kormányoknak kellene biztosítania. "Az EU-n belül közös értékeket kell, hogy képviseljünk. Közös az örökségünk, közös a jövőnk is" - mondta.
A magyar kormány álláspontját ebben az ügyben a minap megismerhettük, amikor Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár kijelentette: kiszámíthatatlan és veszélyes helyzetet teremtene a menekült gyerekek elhelyezése a magyar iskolákban, mert ahhoz speciális módszertanra lenne szükség. Ennek kidolgozása helyett kötelező ének- és fociórákban gondolkodnak, a tanárokat PÖCS-ökkel (pedagógus önértékelési csoportok) fenyegetik. Czunyiné szerint probléma az is, hogy a menekült gyerekek nem beszélnek magyarul, a tanárok pedig nincsenek felkészülve a magyar mint idegen nyelv oktatására.
A gyerekjogi nevelést nem elég csupán a kirakatba helyezni, annak konkrét célja az lenne, hogy aktívan segítse a jogok megismerését, érvényesítésének lehetőségeit - mondta Lux Ágnes. Egy uniós felmérés szerint hazánkban a gyerekeknek csupán harmada van tisztában azzal, hogy egyáltalán léteznek ilyen jogok. A gyerekjogi neveléssel viszont nemcsak őket, hanem a felnőtteket, szülőket, pedagógusokat is meg kell célozni (ebben segít az UNICEF Ébresztő-óra programja is). Mondhatni, általános tapasztalat, hogy például iskolai erőszak estében a gyerekek nem képesek megvédeni magukat, nem szólnak - sajnos az ilyen ügyeket sokszor a pedagógusok sem tudják megfelelően kezelni.
Peer Krisztina pszichológus szakértő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a mai oktatásban a teljesítményorientáció a jellemző, a gyerekek túlterhelése sok esetben pszichoszomatikus megbetegedéseket vált ki, nagyon sok a szorongó diák, a jelenség pedig táptalaja lehet az iskolai erőszaknak. Emellett a kortárskapcsolatok is fontos szerepet játszanak, a gyerekeknél a csoporthoz tartozás igénye még a tanuláshoz való igénynél is nagyobb. A kortárscsoportok velejárója a zaklatás, a szándékos, konkrét ok nélküli erőszak, amely jellemzően az erősebbtől a gyengébb felé irányul. A konfliktusos helyzetek rendezése, a prevenció helyett a pedagógusok gyakran elbagatellizálják a helyzetet, gyakori reakció az áldozathibáztatás is.
A pszichológus szerint szükség lenne a tanárszerep megváltoztatására: a büntetés nem megoldás, az elkövetőt belátáshoz, az áldozatot megbocsátáshoz kell segíteni, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a pedagógusok helyzetét sem: az intézményekben (ha van egyáltalán) általában csak egy iskolapszichológus dolgozik, munkájuk sok esetben háttérbe szorul, a pedagógusokat pedig annyira kifacsarja az új, torz rendszer, amelyben egyre több és több konfliktus bukkan elő, hogy idejük sem marad a tananyag leadásán kívül a gyerekekkel foglalkozni. Nem véletlen, hogy a pszichológus azt is megemlítette: az iskolákban ma már nemcsak a diákok, de a tanárok mentálhigiénéjével is komolyan foglalkozni kellene.
