Nem Európa a probléma - Brüsszeli gyors

Publikálás dátuma
2015.11.27. 06:13

Ujhelyi István, az MSZP európai politikusa írja:


Zajos és sok tekintetben nyomasztó, de szakmailag mindenképpen eredményes hét közepén vagyunk. Miközben folyamatos kapcsolatban állok azokkal a brüsszeli kollégáimmal, akik testközelben élik át éppen a belga főváros legmagasabb fokú terrorfenyegetettségét, a csapat másik felével a strasbourgi plenáris ülés fontos feladatait látjuk el. Az élet ugyanis nem állhat meg, és ez valójában a nyugatos európai közösség legnagyobb ereje. Bármit is mondjanak a populisták: nem Európa a probléma, hanem éppenséggel Európa hiánya. A sokat – és részben joggal – támadott európai intézményrendszer minden akadály ellenére teszi a dolgát: a Parlamentben tegnap szólalt fel például Sergio Mattarella olasz államfő, de szavaztunk az multinacionális cégek visszaélései elleni harcban és egy igazságosabb európai adórendszer felé tartó úton mérföldkövet jelentő Ferreira-Theurer-jelentésről, a gyermekszegénység európai felszámolásáról és érdemi lépéseket tettünk a nők elleni erőszak megakadályozásáért is. Saját szakbizottságomban, a közlekedésügyi és turisztikai testületben is fontos jelentést tárgyalunk az úgynevezett negyedik vasúti csomagról. A tegnapi megbeszélésen például a közszolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti álláspontokat vitattuk meg a vasúti piacok megnyitásáról, a kapcsolódó szociális jogokról. Ezek mind fontos mozaikok, részei egy fejlődő nyugatos közösségnek. Az Európai Parlament tehát működik, Európa – ha döccenőkkel is, de – halad tovább, még akkor is, ha egyes tagállami vezetők most is csak a problémák gerjesztésében, eszkalálásában és a hisztériakeltésben érdekeltek. Orbán épp ezt teszi és ezzel napról napra távolabbra tolja Magyarországot az európai közösség magjától.

Szerző

Háttérbe szorított természetvédelem

Nincs összhang a természetvédelem elmélete és gyakorlata között - hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország. A természetvédő szervezet közleményében emlékeztetett: az Európai Bizottság szakértői tíz napja hozták nyilvánosságra az európai természetvédelmi szabályozás csaknem egy éve tartó felülvizsgálatának előzetes eredményeit. Több mint félmillió európai polgár, szakmai szervezet és üzleti szereplő nyilvánította ki, hogy az élőhely- és madárvédelmi irányelvek fontosak, megfelelően szolgálják a természeti értékek megőrzését, s hogy a természetvédelem mérhető társadalmi és gazdasági előnyökkel jár, ezért nem gyengíteni, hanem erősíteni szükséges.

A szabályozás végrehajtása és ennek számonkérése ugyanakkor az elemzés szerint is hiányosságokat mutat. A legjelentősebb problémák a finanszírozás, a természetvédelmi célokkal ellentétes gazdasági és politikai ösztönzők és a jogalkalmazás területén jelentkeznek - ezek alól hazánk sem kivétel. Bár a felülvizsgálatra beküldött szakmai és állampolgári vélemények egybehangzóan azt mutatják, hogy Magyarország mind kormányzati, mind civil szinten egyaránt letette voksát az európai természetvédelem - a Natura 2000 és a vonatkozó irányelvek - jövője mellett, a WWF szerint a végrehajtás területén mégsem ezek a prioritások látszanak érvényesülni.

Mint ismert, a múlt héten indult el az állami tulajdonú földterületek - zömmel szántók és gyepek - értékesítése, s az árveréseken számos európai védettségű, Natura 2000 besorolású terület is szerepel. Ezek magánkézbe adása a jelenlegi védettségi szint csökkenését eredményezheti, és veszélybe sodorhatja olyan fokozottan védett fajok élőhelyeit, mint a túzok, vagy a hamvas rétihéja. "Magyarország sokáig az uniós természetvédelem eminensei közé tartozott, ám a hazai színtéren az utóbbi évtizedben rendkívül aggasztó és káros tendenciák zajlanak - ezek közé soroljuk a Natura 2000 területek eladását is" - mondta Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.

Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a természeti sokféleség, a talaj, a víz, a levegő és az élőhelyek állapota, mennyisége és minősége világszerte folyamatosan romlik, ezt pedig meg kell állítani. "Ahol a természet még gazdagabb formájában van jelen, ott fokozott elővigyázatosság szükséges - ezek a hazai védett és Natura 2000 területek. Nem lehet kérdéses, hogy ezek megóvása nemcsak közérdek, de az egyetlen fenntartható út Magyarország - és az egész Európai Unió - számára" - mondta.

Szerző

Pszichológust tanárnak, diáknak!

Publikálás dátuma
2015.11.27. 06:10
A gyerekeknek csupán harmada van tisztában azzal, hogy egyáltalán léteznek jogaik FOTÓ: THINKSTOCK
A gyakorlatban még mindig nem látszik a gyerekjogok érvényesítésére tett szándék, az iskolákban a gyerekek nem szólnak, ha zaklatás éri őket, sokan nem is tudják, hogy különleges jogok védik őket - hangzott el egy tegnapi budapesti gyerekjogi konferencián. Hatékonyabb jogi nevelésre lenne szükség, az iskolai erőszak ma is probléma, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre. A pszichológus szerint nemcsak a diákok, de a tanárok mentális egészségével is komolyan foglalkozni kellene.

Dicséretes, hogy a kormány elkötelezett a gyermekjogok érvényesítése mellett, ám konkretizálni kellene az ez irányú törekvéseket, a gyakorlatban ugyanis ezek továbbra sem valósulnak meg, magával a gyerekjoggal a pedagógusok sem tudnak mit kezdeni - mondta Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója csütörtökön az UNICEF és a flamand kormány magyarországi delegációjával együttműködésben megrendezett konferencián. A tanácskozás célja az volt, hogy bemutassa, az iskola világába hogyan illeszkednek bele a gyerekjogok, különösen a gyerekeket érő erőszakkal kapcsolatos esetekben.

A kormány részéről Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, valamint Kecskés Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztályának vezetője képviseltette magát, előadásukban mindketten hangsúlyozták, hogy a kormánynak mennyire fontos a gyermeki jogok ügye. Novák kiemelte: a jog és a biztonság nem állítható szembe egymással, mindkettőt egyszerre garantálni kell, s hogy keményen dolgoznak azért, hogy a gyerekjog ne csak "valami absztrakt fogalom" legyen. Kecskés pedig azt hangsúlyozta, a gyerekeknek alapvető joga a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, szerinte ebben a tekintetben Magyarország "nem áll rosszul".

Állítását épp a minap cáfolták meg az OECD legújabb kutatásának eredményei, amelyekből kiderült: az OECD országok közül hazánkban az egyik legalacsonyabb az egy tanulóra jutó éves kiadás, a vizsgált időszakban pedig nálunk csökkent leginkább az oktatásra fordított állami kiadások aránya. Mindemellett a PISA felmérések eredményeiből sem lehet arra következtetni, hogy Magyarország helyzete nem rossz, nem is beszélve a kormány által reformnak nevezett ámokfutásról, amelyet az oktatási rendszerben az elmúlt években levezényeltek. Az iskolák folyamatos anyagi bizonytalanságban működnek, az igazgatókat már a politika nevezi ki, a gyerekek igénytelen egyentankönyvekből tanulnak, túlterheltek, a tanárokat minősítik, ellenőrzik - közben a minőségi oktatás lehetősége egyre távolabbra kerül.

A kormányzat képviselőit nem lehetett szembesíteni a helyzettel, mondandójuk után egyéb elfoglaltságokra hivatkozva távoztak a konferenciáról.

A flamand gyermekjogi ombudsman, Bruno Vanobbergen előadásában elmondta, különösen fontos gyermeki jog az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés joga, valamint a gyerekek védelme is. A flamand iskolában is sok diák ki van téve az iskolai erőszaknak, amit az intézmények eltérően kezelik, ezért van szükség átgondolt, közös stratégiára. Külön kiemelte a menekült gyerekek helyzetét, számukra több fogadó osztályt kell létrehozni, s bár ez új kihívásokat jelent - jelenleg nincs elég iskola és felkészült nevelő sem -, a szükséges extra forrásokat a kormányoknak kellene biztosítania. "Az EU-n belül közös értékeket kell, hogy képviseljünk. Közös az örökségünk, közös a jövőnk is" - mondta.

A magyar kormány álláspontját ebben az ügyben a minap megismerhettük, amikor Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár kijelentette: kiszámíthatatlan és veszélyes helyzetet teremtene a menekült gyerekek elhelyezése a magyar iskolákban, mert ahhoz speciális módszertanra lenne szükség. Ennek kidolgozása helyett kötelező ének- és fociórákban gondolkodnak, a tanárokat PÖCS-ökkel (pedagógus önértékelési csoportok) fenyegetik. Czunyiné szerint probléma az is, hogy a menekült gyerekek nem beszélnek magyarul, a tanárok pedig nincsenek felkészülve a magyar mint idegen nyelv oktatására.

A gyerekjogi nevelést nem elég csupán a kirakatba helyezni, annak konkrét célja az lenne, hogy aktívan segítse a jogok megismerését, érvényesítésének lehetőségeit - mondta Lux Ágnes. Egy uniós felmérés szerint hazánkban a gyerekeknek csupán harmada van tisztában azzal, hogy egyáltalán léteznek ilyen jogok. A gyerekjogi neveléssel viszont nemcsak őket, hanem a felnőtteket, szülőket, pedagógusokat is meg kell célozni (ebben segít az UNICEF Ébresztő-óra programja is). Mondhatni, általános tapasztalat, hogy például iskolai erőszak estében a gyerekek nem képesek megvédeni magukat, nem szólnak - sajnos az ilyen ügyeket sokszor a pedagógusok sem tudják megfelelően kezelni.

Peer Krisztina pszichológus szakértő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a mai oktatásban a teljesítményorientáció a jellemző, a gyerekek túlterhelése sok esetben pszichoszomatikus megbetegedéseket vált ki, nagyon sok a szorongó diák, a jelenség pedig táptalaja lehet az iskolai erőszaknak. Emellett a kortárskapcsolatok is fontos szerepet játszanak, a gyerekeknél a csoporthoz tartozás igénye még a tanuláshoz való igénynél is nagyobb. A kortárscsoportok velejárója a zaklatás, a szándékos, konkrét ok nélküli erőszak, amely jellemzően az erősebbtől a gyengébb felé irányul. A konfliktusos helyzetek rendezése, a prevenció helyett a pedagógusok gyakran elbagatellizálják a helyzetet, gyakori reakció az áldozathibáztatás is.

A pszichológus szerint szükség lenne a tanárszerep megváltoztatására: a büntetés nem megoldás, az elkövetőt belátáshoz, az áldozatot megbocsátáshoz kell segíteni, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a pedagógusok helyzetét sem: az intézményekben (ha van egyáltalán) általában csak egy iskolapszichológus dolgozik, munkájuk sok esetben háttérbe szorul, a pedagógusokat pedig annyira kifacsarja az új, torz rendszer, amelyben egyre több és több konfliktus bukkan elő, hogy idejük sem marad a tananyag leadásán kívül a gyerekekkel foglalkozni. Nem véletlen, hogy a pszichológus azt is megemlítette: az iskolákban ma már nemcsak a diákok, de a tanárok mentálhigiénéjével is komolyan foglalkozni kellene.

Szerző
Témák
gyerekjogok