(...) Félmillióan mentek külföldre, de még így is félmilliós a belső munkanélküliség, évről évre terjed és mélyül a szegénység. Az erőforrások megújulása megállt (nincs beruházás, az oktatási rendszer versenyképtelen). Az állam korrupt, pazarló, vezetői erkölcstelenek. Ami kormányzás címén itt folyik arra nincs jobb szó, mint a bűn. Orbánék a konfliktusaik és a szimbolikus politikájuk révén máris kiszakították, de legalább eléggé eltávolították az országot az európai szövetségi rendszerektől ahhoz, hogy ne jöjjünk számításba a tőkéért folyó versenyben. Mivel semmit nem értenek a kormányzáshoz, azon belül a nemzetközi gazdasági kapcsolatok építéséhez és kamatoztatásához, azt hitték, hogy szabadon pofázhatnak bármit, kellő korrupció (állami támogatás) esetén bárki hajlandó lesz idejönni. Nem, a baráti dealek egy-két céggel megtörténtek (ezek aztán alig adóznak itt), de a többség még így sem jön egy rablóállam joghatósága alá.(...) Az ország csaknem reménytelen pályán mozog. Visszafordítani csak 160%-os politikai fordulattal, további lemondások, önfegyelem, és kitartó munka árán lehet. Kérdés, ki fog egy ilyen programra szavazni?