"Van pofájuk ennyivel, 1,6 százalékkal kiszúrni a szemünket?"- hallani mostanában az emberektől, akik végigdolgozták az életüket, talán még a háborúban és az újjáépítésben is részt vettek, kitaníttatták ezeket a mostani hatalmasokat is. Akiket több elkeseredett, dühös öreg ember "majomcsapatnak " nevez. Akiknek az a jó, ha ritkulnak az öregek, hiszen semmi hasznukat nem tudják már venni. Sokad magammal képtelen vagyok megérteni, hogy miért nem lehet a létminimum alatti nyugdíjakat felhozni?
Becsületes gesztus lenne az is, ha a Hornék által előirányzott - és Orbánék által elsíbolt - 19 ezret, kamatostól, értékarányosan visszaadnák, például, most karácsonyra, igaz, most nincs kampányidőszak, de állítólag "működik a gazdaság". Egy ország humanizmusának fő jellemzője, hogyan bánik az öregjeivel, akik értük is dolgoztak, hogyan bánik az ifjúságával, akik a jövőt jelentik. Az oktatásügy a padlón, az "átkeresztelt" tandíjak a csillagokban, az egészségügy is haldoklik. "Hogy tetszik lenni?" Nem mondhatom, hogy köszönjük, jól...
