Legális tudatmódosítás, avagy a designer drogok hatása

Az utóbbi években rengeteg új szintetikus anyag kerül a hazai drogpiacra, amelyek összetételéről, hatásáról a fogyasztók, a hatóságok, de még a toxikológusok sem rendelkeznek napra kész információval. Egy felmérés szerint az anyaghasználat a diplomások körében a legmagasabb, ők nem drogfüggők, hivatalosan ,,csak" alkalmi szerhasználóknak minősülnek. Sajnos, hazánkban is megjelent a szegénységi droghasználat: az 50 ezer forint nettó jövedelem alatt élő családokban a gyerekek sűrűn nyúlnak droghoz.

Idén csaknem ötszáz új molekula jelent meg a hazai drogpiacon, ami rémisztő a tavalyi 103-hoz képest, – kezdte a Károli Gáspár Református Egyetemen tartott előadását Zacher Gábor toxikológus. Kifejtette, ha sikerül is megtalálnia egy anyagot, annak összetevőit, hatását csupán a véletlennek köszönhetően tudják beazonosítani, kellő alapossággal csak 3-4 évvel később tudnak róla nyilatkozni.

Különböző szintetikus szerekkel régen, az úgynevezett békeidőkben is lehetett találkozni, igaz ekkor még csak 20-25 anyag volt jelen a piacon. 2014-re ez a szám azonban jelentősen megugrott, mint ahogyan összetételük is megváltozott. Ezért egy átlagos drogfogyasztó nem tudja biztosan, hogy valójában mit kap a pénzéért - mondta. - Ennek oka pedig, hogy ma már olyan szereket gyártanak (ezeket nevezzük designer drogoknak), amelyek molekuláris szerkezetükben a ,,klasszikus" drogokra hasonlítanak, és hasonló hatásokat idéznek elő. Mivel kémiai szerkezetük a kábítószer-listákon szereplő anyagokétól csak kissé térnek el, így nem szerepelnek a tiltólistákon. Ezért az ellenőrzés alá vonásáig jogi következmények nélkül terjeszthetők, forgalmazásuk és használatuk legális. Ennek köszönhetően az elmúlt 10 év alatt kevesebb, mint 50 új szer jelent meg a drogpiacon, ami azt jelenti, hogy a vegyészek nem új anyagokat alkotnak, csupán a régiek összetevőit változtatják meg – mutatott rá a toxikológus.

Rávilágított továbbá, hogy ma már a hagyományos dílerek is eltűnőben vannak, egyre elterjedtebb az internetes drogrendelés. Egy egyszerű borítékban 10-15 gramm anyag is feltűnés nélkül elfér, így az ilyen csomagokat postán keresztül is könnyedén eljuttathatják a fogyasztóknak. A kereskedők ezt ki is használják, ugyanis postán nem minden küldeményt ellenőriznek.

Hazánkban az utóbbi időben folyamatosan emelkedik a szerhasználók száma. Egyes kutatások szerint a legtöbbször a marihuanához nyúlnak a fogyasztók (a hazai anyaggal élők 50 százaléka választja ezt), míg a második helyen a különböző szintetikus anyagok állnak. Ezután a paletta már kiegyensúlyozottabb, nincsenek kiugró adatok.

Meglepő eredményeket mutatnak a különböző társadalmi státuszban élők szerhasználati szokásai is. A Nemzeti Drog Fókuszpont tanulmánya szerint legtöbbször az egyetemet végzettek használnak kábítószereket. Ez a szakember szerint egyáltalán nem azt jelenti, hogy ők drogosok lennének, csupán azt, hogy egy átlagos, 30 év körüli diplomás olyan életpályamodellbe kerül bele, amiben megszokott a feszültség ilyen jellegű levezetése. A diplomások általában alkalmi szerhasználóknak minősülnek, akiknek mindennapi munkájuk elvégzése során egyáltalán nincs szükségük kábítószerre.

Nem ennyire egyszerű a nyolc osztálynál kevesebbet elvégzettek helyzete, ebben a csoportban ugyanis egyáltalán nem lehet kimutatni a szerhasználat mértékét. Ezt Zacher nem is találja meglepőnek, hiszen ezeknek az embereknek a többsége funkcionális analfabéta. Ami azt jelenti, hogy ha egy szociológus elmerészkedik a VIII. kerületi Hős utcába egy rakás kérdőívvel, akkor valószínűsíthető, hogy nem fognak a kérdésekre válaszolni, hiszen egyszerűen nem tudják értelmezni azokat – fogalmazott a szakember.

Zacher Gábor szerint hazánkban is megjelent a szegénységi droghasználat. Az 50 ezer forint nettó jövedelem alatt élő családokban a gyerekek sűrűn nyúlnak droghoz. A fiatalok egy pszichoszociális gettóban szocializálódnak: amíg a családfő a kocsmában költi a pénzt, addig anyuka a televízió előtt szappanoperát néz, hogy elfelejtse a valóságot, azt, hogy milyen világban is kénytelen élni. Ez idő alatt a gyerekkel senki nem foglalkozik otthon, így a maga útját járva inkább belövi magát – vélekedik a kérdéssel kapcsolatban a szakember. Nem is alaptalanul, hiszen elmondása szerint sok esetben találkozott olyan gyerekkel, aki a kérdésre, hogy miért lőtte be magát azt felelte: végre jól éreztem magam. Ennek oka, hogy ezeknek a fiataloknak szinte egyáltalán nincs kitörési lehetőségük ebből a közegből, így inkább a tudatmódosító szereket választják megoldásul.

Esély a változásra

Ahogyan arról már beszámoltunk, hazánkban is komoly problémát jelent a megosztott tű-, és fecskendő-használat, amely az intravénás droghasználók között olyan fertőzésekhez vezet, mint a HIV és az Hepatitis C betegség. A kormányzat ezt a problémát az igazságszolgáltatás erejével igyekszik orvosolni, ami ellen már több civil szervezet is felszólalt.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a megoldás nem a rendőrség kezében van - a szerhasználók előállítása nem csökkenti a drogfogyasztók számát, épp ellenkezőleg, arra készteti őket, hogy még veszélyesebb körülmények között injektáljanak, a fecskendőket pedig minél előbb dobálják el. A szervezet ezért egy Room for Change nevű programot indított, amelynek az a lényege, hogy olyan fogyasztói szobákat hozzanak létre, ahol a kábítószerfogyasztók steril eszközökkel, ellenőrzött körülmények között élhetnének káros szenvedélyüknek. A megoldást Zacher is az ilyen helyek üzemeltetésében látja, hiszen „az intravénás droghasználóknak az itt dolgozó szociális munkások jelentik az egyetlen kapcsolatot a való világgal, aki képes lehet a droghasználót rávenni arra is, hogy egy csoportterápia segítségével változtasson addigi létformáján."