Egy egész oldal sem lenne elég a mai magyar oktatási rendszer problémáinak felsorolására. Azt nem lehet állítani, hogy a kialakult helyzetért egyedül a 2010 óta regnáló Orbán-rezsim a felelős, abban jócskán benne van a korábbi szocialista kormányok keze is. De azok az elképesztő mennyiségű, agresszív, reformnak nevezett intézkedések, amelyeket a hatalom csőlátású vazallusai az elmúlt öt évben végrehajtottak, egyszerűen ámulatba ejtőek - negatív értelemben. Ami mostanában történik, a mindennapos dalolás, a nemzeti focióra ötlete, vagy a szeretetteljes szegregáció, végképp megkérdőjelezi az oktatáspolitika felkent urainak épelméjűségét.
Mintha direkt különcködni akarnának: nekünk nincs szükségünk a modern, elfajzott, liberális nyugati mintákra, hiába bizonyítja több ezer szakértői tanulmány azok hatékonyságát, Magyarországon csakis a poroszos oktatás-nevelésnek van létjogosultsága. Elszállt felette az idő? Kit érdekel. Szellemileg vissza kell zökkenteni a társadalmat egy jó pár évtizeddel, vagy akár száz évvel korábbi állapotba, és minden megoldódik. A legfelsőbb politikai szinteken ezt teljesen komolyan gondolják, az oktatás - más területekkel egyetemben - a hatalom elmebeteg, a jövőre különösen veszélyes játékszerévé silányult.
A rendszer rohadását jól mutatják a mostani OECD oktatási adatok is, eredményeket alig tudunk felmutatni. Az irány, a totális hátraarc, ugyanakkor már évek óta ismert: a nemzetközi és hazai kutatások, az oktatással foglalkozó szakemberek már jó ideje kongatják a vészharangot, hangsúlyozva, hogy a túlzott központosítás és a jelentős forráskivonások is működésképtelen rendszert hozhatnak létre. Értekezleteken, konferenciákon, a közösségi oldalakon is egyre gyakoribbak a felháborodott hangok, az elégedetlenség azonban meg is reked ezeken a szinteken.
A tanárok és a szülők bambán, rezignáltan nézik, ahogy ma már a gyerekek is a politikai erőszak áldozataivá válnak. Vannak, akik mernek élesebb kritikákat megfogalmazni, ám miután kiadták dühüket, a gyerekeket ugyanúgy nevelgetik, okítgatják a hatalom szája íze szerint. Pedig a tető már ég valamennyiük feje fölött, a tűzoltást még senki nem kezdte meg.
