zárónyilatkozat;EU-török csúcs;

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke  és Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben az EU-török csúcstalálkozón 2015. novembe

- Zárónyilatkozat az EU-Török csúcson - Orbán "győzelmének" ára lehet

Zárónyilatkozatban fogadták el vasárnap az uniós és a török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozója keretében azt a közös akciótervet, amely a remények szerint kulcs lehet a menekültválság megoldásához, és felgyorsíthatja Törökország uniós csatlakozását is. A megbeszélések után a magyar kormányfő sietett elújságolni, hogy nem kell elfogadnunk - kötelező betelepítésként - "migránsokat", a menekültüggyel kapcsolatos kötelezettségvállalásban azonban Magyarországnak 18 millió euróval részt kell vennie. E hír bejelentésekor Orbán Viktor az emberiesség szót használta. Elemzők szerint figyelemreméltó az az epizód, hogy Merkel német kancellár kilenc országgal külön minicsúcsot tartott, ezen Magyarország, így Orbán Viktor nem vett részt. 

Getty Images

Getty Images

Sikerül megállítani a menekülthullámot

Az "akcióterv" szerint tehát Törökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdekében, az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a szíriai menekültek törökországi ellátását.

A tizenegy pontos zárónyilatkozatban szerepel egyebek közt a terrorizmus elleni közös fellépés, a kül- és biztonságpolitikai párbeszéd megújítása. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón azt vetítette előre, hogy a megállapodással sikerül megállítani a migráció hullámait, a megállapodásnak része a párbeszéd újbóli megnyitása és elmélyítése is az EU-tagjelölt Törökországgal. 

Getty Images

Getty Images

2016 júniusától küldhetők vissza Törökországba a menedékkérők  

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte: az elfogadott akcióterv része a vízumliberalizáció, amely 2016 októberétől könnyítheti meg a török állampolgárok unióba való belépését.

Törökország elkötelezett a vízummentesség érdekében szükséges lépések megtétele mellett, amelyek állásáról jövő márciusban uniós jelentés készül. Az unió és Törökország vezetői a jövő esztendőtől kezdve évente kétszer tartanak majd csúcstalálkozót.

Razzia Brüsszelben

Mindeközben ismét átfogó razziát tartott a belga rendőrség Brüsszelnek abban a Molenbeek nevű negyedében, ahol jelentős muzulmán közösség él, s ahol Salam Abdeslam, a november 13-i párizsi merényletek egyik elkövetője lakott, akit továbbra sem sikerült kézre kerítenie a rendőrségnek. A Belga hírügynökség szerint a férfit a legutóbbi razzia során sem találták meg, s ezúttal senkit sem tartóztattak le. Az ügyészség nem adott felvilágosítást az akció részleteiről.

Az EU-török visszafogadási egyezmény, ami alól Magyarország kihúzta magát, és amelynek értelmében visszaküldhető Törökországba az a menedékkérő, aki az unió területén nem kapott menekültstátust, 2016 júniusában lép hatályba. Aki nem jogosult a menekültstátusra, vissza kell küldeni a származási országba, és emellett hatékonyan kell fellépni az embercsempészet ellen. Ahmet Davutoglu török kormányfő a sajtótájékoztatón közölte: Törökország vállalta, hogy a határain keresztül illegális úton nem enged menekülteket az unió területére, és visszafogadja az onnan visszaküldötteket. Üdvözölte az unió azon kezdeményezését, amely szerint országa támogatást kap a szíriai menekültek ellátásához. Elmondta, hogy Törökország a több mint három éve elkezdődött szíriai háború óta 2,2 millió menekültet fogadott be, akikre eddig 8 milliárd dollárt költött.

MTI

MTI

Külön csúcs Merkel javaslatára - Magyarország nélkül 

A zárónyilatkozatnak egyébként nem része az, hogy az Európai Unió országai között kötelezően szét kellene osztani a menekülteket. Erről a csúcstalálkozót megelőzően Angela Merkel német kancellár kezdeményezésére külön mini-csúcs zajlott kilenc olyan ország részvételével, amely hajlandó arra, hogy nagyobb számban fogadjon be menekülteket. A megbeszélésen - amelyen egyelőre konkrét "kvótákban" nem állapodtak meg - Ausztria, Svédország, Finnország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Görögország vett részt, Francois Hollande francia elnök időegyeztetési problémák miatt nem jelent meg a találkozón, de Párizs szintén vállalná a  menekültek befogadását. 

MTI

MTI

Hazai vizekre evezve

Orbán Viktor miniszterelnök már a csúcs előtt, az un. érkezési nyilatkozatában leszögezte: fizetni hajlandó Magyarország, de a migránsoknak az akcióterv részeként megfogalmazott kényszer-betelepítését nem fogadja el. Ez sikerült: világos garanciát kaptunk, hogy nem kell elfogadnunk kötelező betelepítésként a Törökországból áthozott migránsokat – mondta a magyar kormányfő már a tanácskozás után újságíróknak, emberiességi szempontból elfogadhatónak ítélve a magyar nemzeti jövedelemhez mért 18 millió eurós hozzájárulást.

Elemzők ennek kapcsán megjegyzik, a "győzelem" várható volt, szó sem volt ugyanis arról, hogy Magyarországra befogadandó "migránsokat" küldjenek - vélhetőleg az érintettek sem fogadnák ezt a célországot kitörő lelkesedéssel - ám ennek később ára lehet.

Orbán ostoba döntést hozott

Orbán Viktor nem a magyar szempontokat, hanem saját elhibázott politikáját érvényesítette a vasárnapi EU-török csúcson, ezzel pedig nem a nemzeti érdeket képviseli, és Magyarországot kifelé viszi az Európai Unióból - írja közleményében az Együtt. Az ellenzéki párt a dokumentumban ostobaságnak nevezi, hogy Magyarország 18 millió eurót fizet azért, hogy a közös európai megoldásból kimaradhasson, Orbán pedig homokba dughassa a fejét. Az Együtt továbbra is azt vallja, hogy a szigorú kitoloncolási politika, a menedékkérők emberséges ellátása és integrálása, a kötelező kvóták és a nemzetközi fejlesztési erőfeszítések egyszerre jelentik a megoldást a menekültáradat okozta európai kihívásra.

Getty Images

Getty Images

Mindenképp figyelemreméltó a Merkel-féle különcsúcs, és nem lenne tanácsos figyelmen kívül hagyni az osztrák kancellárnak, a Kurier című osztrák napilap vasárnapi számában megjelent interjúját. Werner Faymann ebben kiemelte:  Ausztria nettó befizetőként hozzájárul, hogy más országokban emelkedjen az életszínvonal, most pedig azt kérik, hogy ne hagyják magára az országot a menekültproblémával. A kancellár javaslatot is tett - és ezt nem ő pedzegeti először - miszerint  azok az országok, amelyek a menekülthelyzet megoldásában nem együttműködők, kevesebb uniós pénzből részesülnének. Nem fogjuk nézni, ahogyan kibújnak a kérdés rendezése alól - jelentette ki a szociáldemokrata vezető. Az interjúban egyébként - a vasárnapi csúcs elé időzítve - Werner Faymann arról is beszélt: uniós elvárás, hogy Törökország teljes körűen betartsa a harmadik országok állampolgárainak visszafogadásáról szóló egyezményt. 

Mi lesz a kerítésekkel?

Az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodás után Zágráb azt várja, hogy a horvát határon lebontják a menekültáradat megfékezésére épített kerítést - jelentette ki a horvát miniszterelnök a hét végén újságíróknak a brüsszeli rendkívüli EU-Törökország csúcstalálkozó után. Zoran Milanovic reményét fejezte ki, hogy ha Törökország betartja a szerződésben foglaltakat, Szlovénia lebontja a Horvátországgal közös határán épített kerítést. Engem zavar a kerítés, de végül is Ljubljana dolga - mondta, majd hozzátette: száz százalékig biztos abban, hogy Szlovénia eltávolítja a drótkerítést határáról, de ami Magyarországot illeti, nem tudja, mit lesz.

Miközben körülöttünk mindenütt véres háborúk dúlnak, korábban szövetséges államok esnek egymásnak, a polgári űrkutatásban békés tervezés folyik. Ebben a zárt tudományos világban gyakran a politikai ellenfelek, oroszok és amerikaiak is szót értenek egymással.