Nagy-Britannia;Szíria;bombázás;

- Holnap dönthetnek a britek a szíriai bombázásokról

David Cameron tegnap közölte, szerdán megtartják a vitát az Iszlám Állam elleni szíriai légicsapásokról, s rögvest szavaznak is az előterjesztésről. A brit kormányfő ezzel elutasította az ellenzéki vezér, Jeremy Corbyn kérését, aki levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy halassza el a szavazást, s előtte legalább kétnapos vitában adjon választ a Labour-képviselők kérdéseire. Cameron korábban közölte, csak akkor kér szavazást az ügyben, ha biztos benne, hogy nem nem fog elbukni a javaslata az alsóházban.

A miniszterelnök sikerének esélyét valószínűsíti, hogy a munkáspárti ellenzék vezetője lazított a pártja képviselőire vonatkozó szavazási fegyelmen. Jeremy Corbyn a párt hétfői frakcióülésén beleegyezett, hogy a honatyák saját lelkiismeretüknek megfelelően voksolhatnak, így várhatólag akadnak, akik „átszavaznak” a konzervatívok előterjesztésére. A Labour-frakción belül valóságos palotaforradalom tört ki, amikor Corbyn közölte, az ő szava dönt, márpedig személy szerint ellenzi a brit királyi légierő bekapcsolódását a szíriai légicspaásokba.

Az Iszlám Állam (IS) szíriai állásai ellen eddig az Egyesült Államokon és Franciaországon kívül az orosz légierő is támadások sorozatát indította, bár az orosz gépek gyakran az Aszad szír elnök ellen küzdő muzulmán ellenzék támaszpontjait is támadták. Párizs az elmúlt napokban felhívást intézett brit szövetségeséhez, sürgetve, hogy a csatlakozzanak az IS-elleni szíriai bevetésekhez. A szigetországban azonban – emlékezve az iraki háború felemás tanulságaira – nem igazán lelkes a közvélemény, a hétvégén a bombázások esetleges elkezdése miatt tiltakozásul sok ezren tüntettek.

Cameron számára ráadásul nem ez az egyetlen diplomáciai kihívás, amivel szembe kell néznie. A kormányfő a héten megkezdi uniós villámvizitjeit, melynek során az EU reformjáról beterjesztett elképzelései mellé igyekszik partnereket felsorakoztatni. E hét csütörtökön Bulgáriában tárgyal. A konzervatív kormányfő azt ígérte, 2017 előtt igen-nem népszavazást ír ki a brit EU-tagságról. Mint legutóbbi nagy beszédében közölte, ha az EU nem támogatja a reformjait, akkor nem kizárt, hogy ő maga is a kilépés mellett kampányol majd.

Változás történhet Kína katonai doktrínájában. Az ország eddig nem avatkozott be külföldi konfliktusokba, ez azonban változhat. Peking jelentős afrikai érdekeltségei miatt a jövőben aktívabban vehet részt a terrorellenes harcban. Olyan háborúra azonban aligha készül az iszlamisták ellen, mint az Egyesült Államok.