A rendszerváltás kezdetétől az 1990-es évek végéig – némi megszorítással, de talán – joggal mondhattuk, hogy szűkebb hazám, Békés megye, a térségek rangsorában nem leghátul kullogott, hanem a középmezőny végén. A rendszerváltást érzékeny veszteségekkel éltük meg: megszűnő, de sok esetben felesleges munkahelyekkel és a kárpótlás soha nem gyógyuló hatásaival, ám az ország éléskamrájaként, tűrhető agrárkultúrával, élelmiszeriparral és feldolgozóiparral "működött" Békés megye. Ám a befektetőknek nem volt vonzó, az idevezető utakat nem fejlesztették, a térségi gazdasági és politikai lobbierő pedig összességében csekély volt. (Az is maradt.) Így aztán az ezredforduló után nyilvánvalóvá vált: lejjebb csúsztunk. Az utolsók közé. Ám még ekkor is mondhattuk, hogy hátulról a harmadikok vagyunk, ami mégis szebb, mint a sereghajtóké.
Ezért is ütött szíven, amikor elolvastam az egyik hetilapban található összeállítást a legnagyobb árbevételű magyarországi cégekről (Top 500), noha nem lehettek hiú reményeim, hogy ebben a mezőnyben lehetne súlya, szerepe a Viharsaroknak. Tudjuk, a nagy cégek messze elkerülik ezt a térséget, s helyben sem nőtte igazán ki magát egyetlen gazdasági vállalkozás sem. Ám amikor a Top 500 felsorolása, majd az ágazatonkénti bontás után elolvastam a megyék gazdasági rangsorát, végképp elszomorodtam. Békés megye mindössze két céggel szerepel az 500-as listán, s ezek összárbevételénél nincs kisebb összeg – 79 milliárd forint – egyetlen másik megyében sem. Nógrád, Zala és Baranya is megelőzi némiképp a Viharsarkot, a többiek pedig nagyon. A szomszédos Bács-Kiskun megye teljesítménye 20-szorosa – 1539 milliárd forint – a békésinek, s ez még akkor is 11-szeres volna, ha nem települt volna Kecskemétre a Mercedes. Bács-Kiskunból 18 cég szerepel az 500-as listán, míg az ugyancsak szomszédos Csongrád megyéből 16. Békés megye ebben is a sereghajtó.
Nyugtathatnánk magunkat azzal, hogy ha meghatározó és országos összevetésben is jól mérhető nagyvállalatok ugyan nincsenek a Körös-völgyben, de talán a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor erős. De ezek a gazdasági vállalkozások épp olyan gyengék, mint a nagyvállalatok. Innen nézve talán érthető, hogy Magyarország gazdasági gyengeségének és sebezhetőségének éppen a kkv-szektor erőtlensége az egyik fő magyarázata.
Infrastruktúrában, oktatásban, szolgáltatásokban éppen ilyen erőtlen a Viharsarok. Nem véletlen, hogy itt a legalacsonyabb az országos összevetésben az átlagbér, s Békés megye népességfogyása a legerőteljesebb. Minden évben mintegy 4-5 ezer emberrel, azaz egy kisvárosnyival csökken a megye lakossága, ami már alig 350 ezer, miközben nem is olyan régen még bőven 420 ezer felett volt.
Kormányokon átívelő problémáról van szó. Még a magát országmentőnek és nemzetinek emlegető kormány és térségi politikusai is az elmúlt öt és fél évben nem tudták még csak mérsékelni sem a térség zuhanásának gyorsulását. Az viszont tény, hogy az általuk – mondjuk így, finoman – "helyzetbe hozott" cégek mesterséges szárnyalása a térségnek semmiféle gyógyírt nem jelent. Csak a maffiaállam meglétét igazolja. Annak pedig nagyon kevesen látják hasznát.
