Miközben a Fidesz és a kormány a menekültválságban a közös európai megoldások javát elutasította, amivel sokakat magára haragított, Orbán Viktor Teheránban kifejtette, a magyarok jó tulajdonságaikkal rengeteg ellenséget szereztek már. "Ez egy magyar életérzés: jót akarsz tenni a világgal, első lépésként jutalmul ellenségeket kapsz" - fogalmazott. A miniszterelnök a teheráni orvostudományi egyetem parkjában, ahol szobrot állítottaknak Semmelweis Ignácnak arról beszélt, hogy az unióban úgy tekintenek ránk, mint a legkeletibb európaiakra vagy a legnyugatibb keletiekre. Ezzel azt akarják érzékeltetni, hogy a magyar nép jövevény Európában, ami így is van, és "a keletről hozott bölcsességet próbáljuk azóta is a nyugati racionalitással ötvözni", amiből kialakult egy sajátos magyar gondolkodás.
Orbán migránsügyben mások mellett rendre szembe megy a német kancellárral, ami miatt a vs.hu szerint feszültté vált a két tagállam viszonya. Angela Merkel és a magyar kormányfő a máltai uniós csúcson külön is találkozott volna egymással, ám ezt a németek az utolsó pillanatban lemondtak. Merkelt valószínűleg nem tette boldoggá például Orbánnak a Weltwoche című lapnak adott interjúja, amelyben azt mondta: a német kancellárnak csak egy mondatába kerülne megállítani a menekültválságot. A vs.hu diplomáciai forrásból úgy értesült, legutóbbi találkozójukon a német kancellár a miniszterelnök szemére hányta, hogy lassan a "legnagyobb ellenzékévé válik", holott elvileg stratégiai szövetségesek, és egy pártcsaládhoz tartoznak. Legutóbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere azért nem utazott a szokásos magyar-német fórumra Berlinbe, mert csak államtitkári szinten fogadták volna őket. A lap úgy tudja, Németországban érdeklődés híján több befektetői fórumot is le kellett mondani mostanában.
Mindezek ellenére a kormány valószínűleg december 14-én benyújtja a kötelező kvóta elleni keresetét az Európai Unió bíróságához. Ezt Völner Pál jelentette be tegnap az M1-en. Az igazságügyi államtitkár szerint gyorsított eljárásban hat hónapon belül megszülethet a döntés, de akár 1,5-2 év is lehet az eljárás ideje. Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára pedig M1-en azt állította, hogy a Fidesz már csaknem egymillió aláírást gyűjtött össze a kvóta ellen. Azt nem tudni, ki ellenőrzi majd, hogy valóban hányan csatlakoztak a kezdeményezéshez, az íveket ugyanis nem kellett hitelesíteni. Ám, mert Orbánék azt akarják, hogy minél többen csatlakozzanak a kezdeményezésükhöz, internetes és nyomtatott sajtóhirdetésekben, közterületi plakátokon buzdítják majd erre az embereket. A "Védjük meg az országot!" szlogent tartalmazó hirdetések a következő napokban lepik el az országot - jelezte tegnap Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. Azt viszont nem jelezte, hogy a kampány költségét a Fidesz állja, vagy közpénzből finanszírozzák.
"Idézőjelbe teszem Európát, mert Brüsszel lassan nem Európa". Erről Kovács Zoltán kormányszóvivő beszélt november 27-én Komlón, a "kizárólag Fidesz tagoknak és Kubatov-listásoknak szervezett haknitúrán", amelynek során Berkecz Balázs szerint "xenofóbiába oltott euroszkepszissel kábítják a megjelent nagyérdeműt". Az Együtt elnökségi tagja tegnap közzétette a fórumon készült hangfelvételt, amiből egyebek mellett kiderül, a kormányszóvivő szerint hazugság, hogy a migránsokat integrálni lehet. Aki Kovács szerint azt mondja, hogy "Európa alapjai nem keresztény alapok, és nem akarja ezt megvédeni az a saját identitását, saját önazonosságát, saját gondolati kereteit számolja fel". A szóvivő fájlalta, hogy azok a jogvédők, akik néhány éve még a cigányokért álltak ki, az elmúlt hónapokban a migrációban "találták meg az új játékszerüket".
Vádat emelt az ügyészség Nyilas Gergely, az Index újságírója ellen, aki augusztusban, a menekültválság csúcsán kirgiz állampolgárnak adta ki magát a határrendészet munkatársainak, hogy tudósíthasson arról, hogyan bánnak a migránsokkal a hatóságok. A lap tegnap tudatta, hogy Nyilast megtévesztésével és közokirat-hamisítással gyanúsították, az ügyészség végül megrovásban részesítette, ami ellen az Index panasszal élt. Az újságíró és ügyvédje érvelése szerint ugyanis a menekültek hatósági kezelése és az idegenrendészeti eljárás lefolytatásának módja, a táborokban uralkodó helyzet közérdekű információnak számítanak, így a sajtó jogosan számol be róluk. Az ügyészség szerint viszont Nyilas ténykedése bizonyosan veszélyes volt a társadalomra, így az ügy a bíróságon folytatódik. Megfigyelők szerint, ha Günter Wallraff írót ilyen vádemelésekkel zaklatták volna, soha nem készülnek el álruhás, leleplező riportjai, amelyek a német nyilvánosságot szembesítették a valósággal.
