Trükkös fiúk Orbán csapatában

Giró-Szász András miniszterelnöki főtanácsadó leadta "üres" vagyonnyilatkozatát, majd gyorsan visszavásárolta tanácsadó cége, a Strategopolis Kft. 70 százalékos tulajdonrészét. Ezzel sokadszor is bebizonyosodott, hogy szinte értelmetlen a politikusi vagyonnyilatkozatok mai rendszere, hiszen semmilyen következménye nem volt a kormánypárti politikusok által gyakran "elrontott" vagyonbevallásoknak. Pedig a feledékeny, ingatlanokat "növesztő", vagy épp cégeket strómanoknak átjátszó, családtagoknál rejtegető politikusokból ma nincs hiány a kormányoldalon.

Nekik nem luxus a villa

Tavaly egyébként nem indult vagyonnyilatkozati eljárás Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter dunakeszi ingatlanvásárlása ügyében sem, noha az is számos kérdést felvetne. Szijjártó évek óta milliókkal többet tesz félre, mint amennyit keres, s rendszeresen azt állítja, a szülei segítik, például korábbi lakását és családi házát teljes egészében a szülei vették neki és feleségének, a tavaly megvásárolt luxusvillához pedig 79 millió forinttal járultak hozzá - ebből a fiatalok 45 millió forintot kölcsönbe kaptak, 34 milliót pedig ajándékba. A tárcavezető megtakarításai közben 7 év alatt megduplázódtak: tavaly már 82 millió forintja volt a bankban.

Noha nemcsak a Szijjártó legális jövedelme, megtakarításainak növekvő mértéke és a "családi beruházásai" között volt egyértelmű ellentmondás, hanem a miniszter a vagyonnyilatkozatából is kifelejtette luxusvilláját, az Országgyűlés mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke, Vejkey Imre azzal magyarázta, hogy mégsem indít eljárást: a tárcavezető vagyongyarapodását érintő vizsgálatra vonatkozó kezdeményezés alaptalan, mert Szijjártó vagyonnyilatkozatát az országgyűlési képviselőknek egy adott dátumra vonatkozóan kell tenni, ez jelen esetben május 6-a, az új Országgyűlés megalakulásának időpontja volt. A Szijjártó által megküldött dokumentum - adásvételi-szerződés - szerint ekkor még a vitatott ingatlan nem volt a tulajdonában.

Jó pénzért szolgál és véd

Nem pusztán vagyonnyilatkozat-tételi bűvészkedés, de Giró-Szász ügyéhez is kínosan hasonlít az, amit Pintér Sándor produkált. A belügyminiszter a cégein nem sokkal a 2010-es kormányváltás előtt adott túl - talán épp azért, hogy összeférhetetlenséggel véletlenül se legyen vádolható. Öt vállalkozása közül elsősorban a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. eladásából keletkezhetett jelentős jövedelme, ami adóköteles jövedelemnek minősül, ezért a vagyonnyilatkozatban szerepeltetni kell (illetve kellene). A cég jelenleg a miniszter két korábbi munka- és üzlettársáé: Tölgyesi Vilmosé, valamint Szabó Péter volt főrendőré, s miután Pintér kormánytag lett, hasítani kezdett az állami megrendelésekkel. A CBSZ 2003-as, nettó egymilliárd forintos árbevételét már 2009 végére feltornázta 5,5 milliárdra, ám a cég, illetve a vállalatcsoport csak a 2010-es tulajdonosváltást követően kezdett igazán szárnyalni, egyre-másra nyerve el a nagy állami intézmények és vállalatok megbízásait is (ügyfelei között van a Magyar Fejlesztési Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, a Magyar Villamos Művek, a Szerencsejáték Zrt., az Országos Bírói Hivatal vagy a Miniszterelnökség is) - olyannyira, hogy négy év alatt, 2013 végére nettó árbevételét 11 milliárdra, a csoport konszolidált árbevételét pedig 16 milliárdra növelte.

Bár Pintér immár nem tulajdonosa a CBSZ-nek, áttételesen mégis érdekelt a cég sikerében, hiszen egy félmilliárdos vételárrészlet még mindig jár neki. A belügyminiszter 2013 januárja óta jelzi is vagyonnyilatkozataiban, hogy cégei eladásából további 500 millió forint követelése áll fenn, ám bevallásaiban ennek ellenére kizárólag az 1,1 milliós miniszteri fizetését (illetve a nyugdíját) tüntette fel. Az egymást követő években leadott nyilatkozatokból ugyan látható, hogy a cégeladásból származó követelése évről évre csökken - 2010 júniusában még 1,84 milliárd ez az összeg, 2014 januárjában már csak 500 millió -, vagyis kikövetkeztethető az évek során ebből szerzett jövedelem (összesen 1,34 milliárd forint), ám e nyilatkozatokból korántsem egyértelmű, hogy Pintérnek a cégei eladásából ennyi jövedelme származott volna. Pintér ugyanis milliárdokat felejtett ki a vagyonnyilatkozataiból - figyelt fel rá tavaly nyáron a Magyar Narancs, amely szerint a belügyminiszternek 2010-ben 1,6 milliárd, 2011-ben 477 millió, 2012-ben pedig 503 millió - vagyis három év alatt összesen csaknem 2,6 milliárd - forint külön adózó jövedelme keletkezett, amely vélhetően a CBSZ értékesítéséből befolyt tétel. Így a belügyminiszter 2010 és 2013 között csaknem 2,7 milliárd - a Narancs számításai szerint 2 663 293 543 - forintról "feledkezett meg" a parlament mentelmi bizottságának leadott vagyonnyilatkozataiban.

Matolcsy is megúszta

Noha ellenzéki pártok több feljelentést is tettek az ügyben az idén tavasszal, semmiféle eljárás nem indult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke ellen, amiért ő is "feledékenyen" töltötte ki a vagyonnyilatkozatát. Matolcsy György ugyanis eredetileg nem adott számot arról, hogy a Pallas Athéné (PA) két alapítványától összesen 1,18 millió forint járandóságot kap havonta. A Magyar Narancs által feltárt ügyben Matolcsy azzal védekezett, hogy a tiszteletdíjakból "elkölthető jövedelme" nem származott, mert a tiszteletdíjakat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapnak, illetve a Minden Gyerek Lakjon Jól! Alapítványnak utalja át. Így szerinte a vagyonnyilatkozatban sem kellett feltüntetni tiszteletdíjait.

A vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó jogszabály szerint azonban minden adóköteles jövedelmet be kell vallania - függetlenül attól, hogy azt mire költi. Márpedig az adózott tiszteletdíj ilyen, arról nem is beszélve, hogy az Alapnak befizetett rész után adókedvezmény is megillette a jegybankelnököt. Minderre válaszul a kormányoldalt rendre védelmező ügyészség egyfelől ugyan elismerte, hogy az alapítványoktól származó jövedelem adóköteles jövedelem, ekként pedig a vagyonnyilatkozatban feltüntetendő, így a bűncselekmény objektív tényállási elemei, elkövetési magatartás, elkövetési tárgy megállapíthatóak, a feljelentett cselekmény tényállásszerű".

Ezek után viszont a hatóság érvelése váratlan fordulatot vett: "a feljelentésből kitűnik, hogy a feljelentett személyek a tiszteletdíjjal közvetlen kapcsolatba nem kerültek, az összegek a tudatukban saját jövedelemként nem jelentek meg. Így arra következtetni, hogy a valótlan adatok szolgáltatását tudatuk átfogta volna nem lehet. A szándékosság hiányában pedig a cselekmény nem bűncselekmény." Tehát mivel Matolcsynak nem jutott el a tudatáig, hogy van ez a fizetése, nem gond, hogy nem írta bele a vagyonnyilatkozatba.