Terrorveszély - Közösen dönthet az EU és a NATO

Tárgyalásokat kezdtek a NATO és az Európai Unió képviselői az Európát érintő déli és keleti fenyegetettség enyhítése érdekében - tájékoztatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A két politikus a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos brüsszeli értekezletének első napját lezáró közös sajtóértekezleten nyilatkozott kedd este.

Elmondták, hogy a biztonsági kérdésekben közös és halaszthatatlan döntésekre van szükség. Egyik lehetséges megoldás - mint utaltak rá - az úgynevezett hibrid hadviselés lehet. A Jens Stoltenberg említette hibrid hadviselés lehetősége a civil és a katonai erők összehangolt használatát jelenti, amelynek részletei még kidolgozásra várnak. A hárompilléres hadviselés egyik eleme a stratégiai kommunikáció, amelynek lényege a civil és a katonai kommunikáció erősítése, második az energiatárolási lehetőségek kibővítése, amely arra irányul, hogy csökkentse az érintett országok energia-kiszolgáltatottságát, valamint a kiber-védelem kibővítése.

Federica Mogherini elmondta, hogy az unió és a NATO keretmegállapodás előkészítését kezdik meg hamarosan, elsősorban a déli válság megoldására. A két intézmény együtt fog dolgozni az érintett országok belső biztonságának megerősítésében, amely a menekültek nagyszámú érkezésének vet majd gátat.

Szerző
Frissítve: 2015.12.01. 22:33

Tuzson így értékelte az EU-török csúcsot

Részsikerként értékelte a magyar kormány számára az EU-török csúcson született megállapodást a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára kedden Zalaegerszegen, a Védjük meg az országot! címmel tartott fórum előtti sajtótájékoztatóján.

A megállapodás értelmében a Törökországból érkező embereket nem kell kötelező kvóta szerint elosztani a tagállamok között - ismertette a megállapodás egyik elemét Tuzson Bence. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ez a megállapodás nem vonatkozik azokra az emberekre, akik már az unió területén vannak, és azokra sem, akik illegálisan lépték át az Európai Unió határát, és akiknek még a pontos száma sem ismert. Hozzáfűzte: semmilyen megállapodás sincs arra vonatkozóan, hogy ne érvényesüljön a kvóta a már az Európai Unió területén lévők esetében. A "Juncker-képletre" utalva az államtitkár elmondta: a 100 ezer ember elosztására vonatkozó szabály Magyarország esetében 15 ezer ember kötelező betelepítését jelentené.  

Kijelentette: a kvóta nem oldja meg a migrációs válságot, és veszélyes, mert "meghívót küld". "Azt sem tudjuk, kik férkőznek ezek közé az emberek közé, a kvótarendszer pedig szétterítené a terrorizmus veszélyét az egész unióban, így Magyarországon is - fogalmazott Tuzson Bence. 

A kötelező betelepítési kvóta ellen a kormány határozottan fel kíván lépni - mondta. "Ez a kvóta jogszerűtlen, mert Magyarország nem írt alá olyan megállapodást, amelynek alapján lemondott volna arról a jogáról, hogy eldöntse, kik éljenek az országban", és szuverenitásának ezt a részét valamennyi európai uniós tagállam megtartotta.  

Összegzésként azt mondta: a magyar kormány politikájának lényege, hogy nem akar "semmilyen betelepítést sem" az országba. Vigh László (Fidesz) országgyűlési képviselő arra emlékeztetett, hogy Zala megye speciális helyzetben van. Felidézte, hogy a horvát határ lezárása előtt Gyékényes és Letenye irányából nagyon sok migráns "zuhant a megyére", óriási káoszt okozva a vasúti és az autóbusz-közlekedésben. Reméljük, hogy ez többé nem ismétlődik meg, de ehhez szükség lesz az emberek támogatására és aláírására is - mondta a kötelező betelepítési kvóta elleni aláírásgyűjtésre utalva.

Szerző

Kórházat bombáztak Szíriában - Több halott!

Heten meghaltak a szíriai Homsz tartomány egyik kórházában, mikor az épületre hordóbombák hullottak. Az intézményt üzemeltető Orvosok Határok Nélkül nevű civil szervezet több beteget más kórházba szállított. A sebesültek közül többen út közben haltak meg - számolt be az esetről az Origo, ami még szombaton történt.

Többször egymás után bombáztak le egy kórházat Szíriában, Homsz városától északkeletre, Alzaafaranah településen szombaton. A kórházat üzemeltető Orvosok Határok Nélkül nevű segítő szervezet most adott hírt az esetről. Mindegyik esetben irányítatlan hordóbombákat használtak a támadók. Ezek az eszközök nem alkalmasak pontos célzásra. Ilyen hordóbombákat a szíriai kormányerők használnak - írja a The Guardian.

Az első támadás helyi idő szerint fél tíz körül indult egy helikopterről. Ez a bombázás még nem a kórházat érte, hanem a település lakott területét. Egy fiatal lány és egy férfi halt meg ebben a bombázásban, 16 sebesültet szállítottak a kórházba. 

Nem sokkal ezután még egy hordóbombát ledobtak, ezt már a kórház közelében. Ebben a támadásban nem sérült meg senki. Az újabb támadás 40 perc múlva következett be, ekkor a kórház bejárata elé hullott két bomba. Egy ember azonnal meghalt, többen megsérültek. Négy ember akkor halt bele sérüléseibe, amikor épp úton volt egy másik kórházba. A támadásban 47-en sérültek meg, közülük 23-an nők és 15 év alatti gyermekek. 

Brice de le Vingne, az Orvosok Határok Nélkül egyik igazgatója szerint az első támadást követően direkt a mentőcsapatok és a kórház ellen indítottak akciót azok, akik ezt a többszörös bombázást megszervezték.

Szerző