Illegális taxis feketelistát működtet a BKK?

Publikálás dátuma
2015.12.02 12:21
Karsai Katalin, a Magyar Taxisok Szakszervezetének kommunikációs vezetője Dabóczi Kálmánnal, a BKK vezérigazgatójával a Városház
Fotó: /
Az érdekképviselet azt állítja, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) megtiltja az ügyintézőknek, hogy egyes, pontosan megnevezett vállalkozók autóit szemlére bocsássák, így tartva őket távol a megélhetési lehetőségüktől. A szakszervezet szerint a BKK "illegális feketelistája" huszonhét céget, körülbelül ezer munkavállalót érint hátrányosan, és másfél-két hónapja létezik.

Karsai Katalin, a Magyar Taxisok Szakszervezetének kommunikációs vezetője szerint ez akkor derült ki, amikor elkísérték a BKK-hoz egy kollégájukat, akinek már öt autója szemlézését tagadták meg. Állítása szerint az ügyintézés során a Budapesti Közlekedési Központ egy munkatársa említette meg a feketelistát, amit a taxisok – akik jogi képviselőjükkel érkeztek – jegyzőkönyvbe vettek. Ezt a jegyzőkönyvet Karsai Katalin a sajtótájékoztatón bemutatta.

A szemle azt jelenti, hogy az autókat évente egyszer át kell vizsgálnia a BKK-nak, hogy teljesítik-e a taxirendeletben foglalt feltételeket. Ezt BKK senkitől sem tagadhatná meg. Karsai Katalin súlyos problémaként értékelte, hogy erre nincs jogszabályban előírt határidő, így van olyan taxis is, aki két és fél hónapja nem tud dolgozni, mert az autóját nem bocsátották szemlére. A kommunikációs vezető azt is mondta, hogy a BKK nem hajlandó tárgyalni velük.

Emlékeztetett arra, hogy október 28-án módosította a budapesti taxirendeletet a Fővárosi Közgyűlés. Egyebek mellett emelték a taxidroszt használati díját: 2016 januárjától évi nettó 40 ezer forintról 65 ezerre. Az előterjesztés vitájában szót kapott Karsai Katalin, aki azt kérte, hogy halasszák el a döntést, és hatszáz tagú szervezetük véleményét is hallgassák meg. Súlyos problémának nevezte a drosztdíj emelését, valamint azt, hogy a javaslat a BKK-nak lehetővé teszi akár egy évre is megvonni a taxisok engedélyét. Tarlós István főpolgármester akkor megígérte a szakszervezetnek, hogy az új rendelet elfogadása után egy hónapon belül meghallgatják álláspontjukat, és észrevételeiket figyelembe veszik a rendelet következő módosításakor. A szerdai sajtótájékoztatón Karsai Katalin azt mondta, hogy a BKK bujkált az egyeztetés elől, legutóbb például "alibiből rossz címre küldött" meghívóval próbálta fedezni magát.

A szakszervezet lassan úgy érzi, hogy a "taxishelyzet rendezése" szlogen olyan, mint a szocializmusban az "árrendezés", vagyis egyet jelent az áremeléssel - fogalmazott. Ott lesznek a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén is, de nem akarnak botrányt csinálni, mert a törvényes megoldások hívei - jelentette ki Karsai Katalin.

Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ vezetője - Tarlós István főpolgármester felkérésére - egy jövő csütörtöki időpontot javasolt az egyeztetésre a taxis szakszervezetnek, amely azt elfogadta.

Reagált a BKK

A központ reagálásában azt írta, mint közlekedésszervező a minősítést mindig a törvényi előírásoknak és a taxirendeletnek megfelelően végzi, és egyetlen vállalkozás minősítését sem utasította el.  Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója úgy reagált Karsai Katalin állítására, miszerint a BKK bujkált az egyeztetés elől, hogy megpróbálták felvenni a kapcsolatot a szakszervezettel, de ez nem volt sikeres, majd eljutottak egy képviselőjükhöz, aki azt közölte, hogy nem tud részt venni a megbeszélésen.

Szerző
2015.12.02 12:21
Frissítve: 2015.12.02 19:45

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47

Tizenhárom éve zuhant le a szlovák katonai gép a Zempléni-hegységben

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:17
Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka megkoszorúzza a hejcei emlékművet
Fotó: MTI/ Vajda János
A szlovák védelmi erők újkori történelmének legnagyobb katasztrófája volt a légierő csapatszállító repülőgépének 2006. január 19-ei lezuhanása.
A tizenhárom évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép a Hejce fölötti Borsó-hegyre zuhant le; a fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.
Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter a Hejce központjában lévő emlékműnél, az áldozatok családtagjai, a katonatársak, a mentésben részt vevők és a helybéliek előtt azt mondta: katasztrófa mindörökre megváltoztatta negyvenkét család sorsát, és mélyen beleivódott az emlékezetbe. A szlovák miniszter kiemelte, tisztelettel adóznak az áldozatok - a Koszovóból hazatérő harminckilenc férfi és három nő - emléke előtt; lehetetlen megbékülni a veszteséggel.
Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter arról szólt: az elvesztett katonák Koszovóban a békéért szolgáltak, reményt adtak a balkáni országok népeinek, és erre büszkének kell lenni, mert "ők is büszkén látták el feladatukat", ám néhány percre hazájuktól és szeretteiktől, a sikeres küldetés után életüket vesztették. Az eseményen az idén is jelen volt a szerencsétlenség egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte koszorúját elvesztett katonatársai emlékművénél. A megemlékezésen Keszi Marcella, a lezuhant repülőgép parancsnokának testvére beszédében azt mondta: öccse úgy hagyta el a világot, hogy bűnösnek nyilvánították, meggyanúsították a baleset okozásával. Felszólította a szlovák védelmi minisztert, hogy szüntesse meg a dokumentumok titkosítását, adjon parancsot a vizsgálatok eredményének felülvizsgálatára. 
Szerző
2019.01.19 17:17