Aggódnak a nyugdíjra spórolók

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagjai aggódnak, hogy a havi járadékfizetés felajánlásának kötelezővé tétele a parlament előtt lévő pénzügyi csomagban csak az első lépés. Az állam ezt követően bármikor megtilthatja a megtakarítások egyösszegű kivételét, holott ma majdnem mindenki így kéri vissza a pénzét.

Hol kisebb, hol nagyobb hullámokban, de folyamatos a félelem a nyugdíjrendszer jövőjével kapcsolatban, a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások állami lenyúlása (2010) óta pedig nagyon is konkrét az az egyéni aggodalom, hogy mi lesz a sorsa az önkéntes pénztárakban gyűlő befizetéseknek. Nem véletlenül indultak be a találgatások, amikor hétfőn kiderült, hogy a parlamentnek benyújtott, az adó- és nyugdíjszabályokat is érintő pénzügyi csomag belenyúl ezeknek a pénztáraknak a működésébe is, amikor kötelezővé tenné számukra a nyugdíjkorhatár elérése után a havi járadékok formájában történő kifizetések felajánlását.

A kormány olvasata szerint előnyös az embereknek, ha a pénztár ebben az ütemezett formában fizeti vissza a megtakarított pénzt, és ezzel nem is vitatkozik senki. A pénztárak eddig is felkínálták a lehetőséget, bár nem volt nekik kötelező, a törvényjavaslat pedig továbbra is megengedi, hogy a korhatár betöltése után az illető egy összegben vegye fel a megtakarítást. Most még.

A félelem amiatt ütötte fel a fejét, hogy a kormány egyáltalán belepiszkál a rendszerbe, mert a pénztárak és az emberek is azzal a tapasztalattal „gazdagodtak” az utóbbi években, hogy ez nem jelent jót. Sokan úgy vélik, ha most azt mondja a kormány: kötelező felajánlanotok a havi járadék lehetőségét, onnan már csak egy lépés kimondani valamikor a jövőben, hogy nem fizethetitek ki egyben a nyugdíjasoknak az évek során összegyűlt pénzüket.

Tegnap már az Önkéntes Pénztárak Szövetségének elnöke a Magyar Nemzetben nyugtatta az érintetteket, hogy nem tart további szigorításoktól, de a félelem megmaradt. A Nyugdíjasok Országos Képviseletének elnöke szerint nem indokolatlan az aggodalom, hiszen a 3 ezer milliárd forintos kötelező nyugdíjpénztári megtakarítások államosításakor is az volt az egyik kormányzati magyarázat, hogy a vagyon azokból a járulékokból halmozódott fel, amit a munkáltatók az állami nyugdíjkassza helyett ebbe a magánpénztári rendszerbe utaltak. Hegyesiné Orsós Éva az önkéntes befizetésekhez nyújtott állami kiegészítés miatt akkor is érez hasonló veszélyforrást, ha ez az összeg valójában a saját adóforintjainkból kerül át erre a számlára, hisz a kormány bármikor hivatkozhat arra, hogy a pénznek az adórendszerben lenne a helye. A legrosszabbnak mégis azt tartja, hogy egy ilyen hír is elegendő a megtakarítások visszaeséséhez. Az emberek félnek, mert az állam bármikor ráteheti a kezét ezekre a pénzekre – érvel a nyugdíjas szervezet vezetője.

Az egyösszegű kifizetések letiltásának félelmét pénzügyi szakértők szerint az is erősíti, hogy az állami nyugdíjrendszerben sincs erre lehetőség, mondván, sokan rövid idő alatt felélnék a pénzt. A felvetés a magyar felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben persze csak elméleti, hiszen senki nem az általa befizetett összeget kapja vissza idős korában, a nyugdíjat minden hónapban az éppen aktív lakosság járulékai fedezik. A baj tehát inkább az, hogy ma az önkéntes nyugdíjpénztárakban gyűjtött pénzüket majdnem kizárólag egyben veszik ki az emberek. Évente 50 milliárd forintot fizetnek ki a pénztárak, ennek elenyésző részét utalják havi járadékként. Ha az állam csak ezt a lehetőséget hagyná meg a pénztártagoknak, vélhetően még kevesebben élnének ezzel a megtakarítási lehetőséggel, márpedig a nyugdíjpénztárak taglétszáma a hírek szerint így is folyamatosan csökken.