Kinevezték az új alkotmánybírákat a parlamentben

Öt új alkotmánybírót választott szerda este a lengyel parlament alsóháza, amelyben az októberi választások nyomán a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) rendelkezik abszolút többséggel. Az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatását eredményező szavazást heves politikai vita kísérte, az ellenzék törvényellenes választásról beszélt. 

A PiS jelöltjeiként megválasztott bírák mellett a kormányzó párt képviselőin kívül az alkotmánybíróság megszüntetését követelő Kukiz´15 mozgalom egyes tagjai, illetve két független képviselő szavazott. Az ellenzéki pártok, köztük a fő ellenzéki erőt jelentő jobbközép liberális Polgári Platform (PO) nem indítottak saját jelöltet, azzal érvelve, hogy ezzel a szerintük törvényellenes megválasztást legitimizálnák. A 15 tagú lengyel alkotmánybíróságnak a szerdai szavazás után a PiS öt jelöltje mellett tíz, a PO kormányzása idején megválasztott bírája lesz. Az új alkotmánybírákat még a lengyel elnöknek kell beiktatnia.

Szerző

Lex-Tiborczot hozott a NAV-törvény

Publikálás dátuma
2015.12.02. 20:37
Ellenzéki vélemény szerint a NAV reformjával befejeződött a lopásalapú kormányzás felépítése FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szervezeti átalakításáról szóló salátatörvény nyelvi lelemények megalkotására késztették az ellenzéki politikusokat. A szocialisták alelnöke szerint a harmadik Orbán-kormány befejezte a "lopásalapú kormányzás felépítését", az LMP társelnök-frakcióvezetője pedig kijelentette: "a Fidesz megdöntötte a sunyi törvényalkotás világrekordját." Azonban az is kiderült, hogy a demokratikus ellenzéki pártok színeiben politizáló független képviselők, élükön a pártelnökökkel figyelmetlenségből megszavazták a salátatörvényt.

Szokatlanul heves össztűz zúdult a kormánypártra és a kabinetre a NAV irányítását, szervezeti felépítését újraíró salátatörvény parlamenti elfogadását követően. Az ellenzéki pártok politikusai egymást múlták felül a jogszabály hiányosságainak bírálatában. Lukács Zoltán, az MSZP alelnökének álláspontja szerint a kabinet kedden befejezte a “lopásalapú kormányzás felépítését.” A politikus szerint a folyamat azzal kezdődött, hogy korábban a Parlament úgy döntött: a közbeszerzések során nem a legolcsóbb ajánlatot kell elfogadni. Most pedig a kormányzat gyakorlatilag ellenőrizetlenül tudja kiosztani a közpénzeket a rokonoknak, miközben pártirányítás alá vonták az adóhivatalt és leszűkítették a vagyonosodási vizsgálat elindításának lehetőségeit - figyelmeztetett Lukács Zoltán sajtótájékoztatóján. Majd kijelentette: az MSZP kormányra kerülésekor minden érintettnél szigorú vagyonosodási vizsgálatot indítanak.

Keményen fogalmazott az LMP társelnök-frakcióvezetője szerdán Nyíregyházán. A NAV szervezeti átalakításáról szóló jogszabály-módosítással "a Fidesz megdöntötte a sunyi törvényalkotás világrekordját" - jelentette ki Schiffer András a sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki politikus emlékeztetett arra is, hogy a salátatörvény elfogadásával az Országgyűlés módosította a költségvetési tervezéssel és gazdálkodással kapcsolatos törvényt is, és ezzel a Fidesz máris átírta azt az ősz elején elfogadott közbeszerzési törvénymódosítást, amely az állami vezetők hozzátartozóit tiltja el a közbeszerzésen történő részvételtől. A huszonnégy óra alatt "átvert" NAV-törvény záró rendelkezésébe olyan módosító javaslatot tettek, amely szűkítette ezt a hozzátartozói kört, és csak az állami vezetőkkel közös háztartásban élőket tiltotta el a közbeszerzésen való részvételtől. Schiffer András szavai szerint ez azt jelenti, hogy "ha Orbán Viktor miniszterelnök nem él együtt a vejével, akkor a miniszterelnök veje továbbra is vígan pályázhat közpénzekre." (Márpedig információnk szerint nem élnek közös háztartásban.)

Az Igazságügyi Minisztérium szerint: "a korábbi szabályozás (...) a hozzátartozók olyan körére terjesztette ki (a törvény a szerk.) az összeférhetetlenséget, amelynek alkotmányossága kérdésessé vált". A parlament elé terjesztett törvénymódosítások összhangba hozzák a különböző összeférhetetlenségi szabályokat - olvasható a közleményben. Utalt a tárca arra is, hogy hosszabb és következetesebb lesz azok tiltólistája, akik nem vehetnek részt közbeszerzéseken. A törvénymódosítás kiküszöböli a hatályos rendelkezés következetlenségeit, és kiterjeszti az összeférhetetlenségi szabályt az összes önálló szabályozó szervre, autonóm államigazgatási szervre és a kormányhivatalra. Arra is hivatkoztak, hogy "eddig nem volt egyértelmű, mely hozzátartozókra vonatkozik az összeférhetetlenség", és "olyan szélesen lehetett értelmezni a szabályozást, hogy felmerült annak alkotmányellenessége".

Sokaknak feltűnt, hogy a Demokratikus Koalíció (DK) képviselők is megszavazták a NAV átalakítást - tévedésből. „Ezt elnéztem: véletlenül kettőt lapoztam a DK közös parlamenti szavazási forgatókönyvében és a Magyarország - Kazah Köztársaság közötti egyezmény kihirdetése helyett akaratlanul a NAV átalakítással kapcsolatos törvényre mondtunk igent. Arra a törvényre, amelynek egyébként egyetlen sorával sem értünk egyet, arra törvényre, amely elfogadhatatlanul politikai irányítás alá helyezi az adóhatóságot” - magyarázkodott Facebook oldalán Varju László, a DK egyik parlamenti képviselője, aki elnézést is kért ezért.

A DK a NAV átalakításával együtt megszavazta azt is, hogy állami vezetők és közjogi méltóságok közeli hozzátartozója is indulhasson közbeszerzéseken. Fodor Gábor liberális politikus is igennel szavazott, az Indexnek nem sokkal később szintén azt mondta, tévedésből, de ő félrelapozásra nem hivatkozott.

Tállai András államtitkár - az adóhivatal jövőbeni irányítója - egyébként azt mondta, a vagyonosodási vizsgálat nem szűnik meg, a becslési eljárások alkalmazása szűkül. Viszont a törvényt jól ismerő szakértők szerint magánszemélyeknél januártól önfeljelentés vagy rendőrségi nyomozás kell ahhoz, hogy a NAV vizsgálhassa a vagyonosodást. A szakemberek ezek után kíváncsiak, hogy megszűnnek-e az irigy szomszédok feljelentései, valamint figyelemmel kíséri-e a megreformált adóhatóság, a magánszemélyek bankszámláit. Emlékezetes, hogy Habony Árpád, a miniszterelnök nem hivatalos tanácsadója ellen is kértek már vagyonosodási vizsgálatot, ám ezt januártól már lényegében hiába teszik. Tállai András minden esetre kijelentette, a törvénynek “az a célja, hogy az ártatlan adózókat, az átlagadózókat a NAV ne vegzálja." Az államtitkár az ATV-nek adott nyilatkozatában a szaktárcákra "kente" a leginkább kifogásolt paragrafusok beemelését. A NAV-nál komoly személyi döntések várhatók a következő hetekben, szavaiból arra lehetett következtetni, hogy így kiderülhet, a legfelső vezetők közül ki volt érintve az amerikai kitiltási botrányban.

Honnan van a földre pénz?
Az MSZP figyelemmel kíséri az állami földeladásokat, különösen azt firtatják, hogy honnan került elő ennyi sok tíz, esetenként akár százmillió forintos vásárló. Licitálásáról nem igen lehet beszélni, mert az eddigi tapasztalatok szerint csak ott verték föl az árakat, ahol a tőkeerős vevő minden áron el akarta vinni az elővásárlási joggal rendelkező jelenlegi bérlő elől az állami földet.
Meg kell vizsgálni, hogy a nagyobb összegű vásárlások esetében adózott jövedelmekről van-e szó - mondta a Népszavának Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese hozzátette, ha nem találnak érdemi fedezetet a nagy értékű földvásárlás mögött, akkor az nyilvánvalóan valamilyen bűncselekményre utal és az nem maradhat következmények nélkül.
A szakpolitikus megjegyezte, több esetben még hitelt sem vett föl a vevő, bár a jelentős méretű és százmilliós, vagy annál is magasabb összegen kikiáltott birtokok esetében az önrész is többnyire megfizethetetlen a helyi gazdák számára.
Kedden az országgyűlés kormánypárti többsége által elfogadott jogszabály ugyan nagyon megnehezítette a vagyonbecslést, illetve vagyonosodási vizsgálatokat - jószerivel csak a közpénzek megdézsmálása esetében teszi lehetővé -, de bűncselekmény gyanúja esetén indítható ilyen eljárás.A nagyjából 60 ezer tételből 10 ezer parcella lehet, amelyet mérete miatt jelentős összegért hirdetett meg a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA).

Nőhet a korrupció esélye

Alaposan megnövekedhet az ingatlanközvetítő irodák és a válóperes ügyvédek forgalma azt követően, hogy az országgyűlés a NAV-törvényhez társítva elfogadta a közbeszerzési jogszabály módosítását. Ez lehetővé teszi, hogy állami vezetők, aktív politikusok közeli hozzátartozói is indulhassanak állami, illetve uniós pályázatokon, ha külön háztartásban élnek.

A Transparency International Magyarország (TI) nemrégen nyilvánosságra hozott tanulmánya, amely az uniós forrásokra irányuló pályázatok elbírálása és a korrupció kapcsolatát tárta fel, már így is meglehetősen borús képet rajzolt fel a hazai viszonyokról. A korrupció ellen küzdő szervezet becslése szerint ezeknél a kiírásoknál az esetek legalább 90 százalékában feltételezhető a korrupció, vagy a túlárazásban, vagy a pályázatok direkt testre szabása miatt.

Eddig a szigorúbb összeférhetetlenségi szabály szabott volna elvileg gátat az állami vezetők, politikusok befolyásszerzésének - nyilatkozta a Népszavának Ligeti Miklós. A TI jogi vezetője szerint az elfogadott módosítás most ezt a rövid életű tilalmat oldotta fel, és egy képlékeny gumiszabályra cserélve azt. A köznyelv máris "lex Tiborczként" emlegeti a törvényt, a kormányfő vejére utalva.

A közös háztartásban élés tilalma könnyen kijátszható, hiszen az is elég, ha a közeli hozzátartozó, feleség, férj, gyermek elköltözik, vagy még erre sincs szükség, elegendő, ha a családi házat kétlakásos társasházként jelentik be és máris indulhat a döntéshozó rokona állami és uniós közbeszerzési pályázatokon is. A családnak el sem kell fizikailag válni, elég, ha a helyrajzi számok teszik ezt meg helyettük.

Nehéz megbecsülni, hogy ez a könnyítés milyen mértékben növelheti a korrupció, a befolyással visszaélés lehetőségeit, de az biztos, hogy semmiképpen sem az átláthatóság irányába mutat - fogalmazott Ligeti Miklós. Ez a módosítás nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy olyan személyek is versenybe szálljanak közpénzek elnyeréséért, akiknek a velük nem egy háztartásban élő közeli hozzátartozójuk befolyásolhatja a közpénz odaítélésének a bírálati folyamatát. Már az is elegendő lehet, ha közismert a politikus, állami vezető és a pályázó közötti közeli hozzátartozói kapcsolat. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a közbeszerzéseknél eddig is, tehát 2010-et megelőzően is jellemző volt az a kockázat, hogy az állami, uniós pénzek megtalálták az utat a Fidesz, illetve a kormány holdudvarához.

Az Európai Bizottság (EB) idei országjelentésében megállapította, hogy nagyon szorosak a kapcsolatok a politikai és a gazdasági elitek között és létezik egy elvtelen összefonódás. Ezt nevezzük oligarchikus gazdaságszerkezetnek - jegyezte meg a TI jogi vezetője. Erre természetesen nem csak az EB figyelt föl, hiszen elegendő, végigkövetni a stadionépítési tendereket, melyeknél gyakorlat volt a versenyszűkítő kiírás.

A visszaható szabályozás lényege ebben az esetben az, hogy a még le nem zárult pályázatokon is indulhassanak a politikusok, állami vezetők nem egy háztartásban élő hozzátartozói. Ha az új szabályozásból kimaradt volna ez a visszaható passzus, akkor ezek a közeli hozzátartozók kimaradhattak volna a módosítás hatályba lépése előtt meghirdetett tenderekből.

A TI nem kommentálja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) struktúrájának átalakítását, annak azonban örülnek, ha az a hatékonyságot növeli és a költségeket csökkenti - fejtette ki Ligeti Miklós.

Több szakértő is szóvá tette viszont, hogy a NAV átalakítása során nem lehetett találkozni olyan garanciákkal, amelyek gondoskodnának a korrupciós kockázatok felmérésről, az adóhatóság korrupciós ellenálló képességének a növeléséről és meggyőzően bizonyítanák, hogy a hatóság hitelesebben, megbízhatóbban működne az új felállásban.

A TI hiányolja az adóhatósággal kapcsolatban az elmúlt két évben az áfa csalással kapcsolatban megfogalmazott vádakkal való szembenézést is.

Botrány a "hibás" harckocsik körül - Vallott az ukrán vezérkar

Az ukrán fegyveres erők vezérkara elismerte, hogy valóban voltak gondok az Egyesült Államok által leszállított Humvee típusú katonai terepjáró kerekeivel, ugyanakkor leszögezte: a járművek jól használhatók a kelet-ukrajnai harcok övezetében.

A The Washington Post amerikai napilap a héten cikket jelentetett meg, amelyben újságírója a kelet-ukrajnai fronton szerzett tapasztalatai alapján azt írta, hogy az ukrán hadseregnek a Donyec-medencei szakadárok elleni harchoz leszállított, több mint 260 millió dollár értékű, halált nem okozó amerikai haditechnikai eszköz egy része elavult. A cikk írója egyebek mellett arról számolt be, hogy a frontvonal közelében egy ukrán fegyveres alakulat az 1980-as és 1990-es években gyártott Humvee típusú katonai járműveket használ, amelyek közül "háromnak műanyag ajtói és ablakai vannak", amelyek nem sok védelmet biztosítanak a benne utazóknak.  

A vezérkar szerdán a Facebook-on megjelentetett közleményében arról tájékoztatott, hogy az Egyesült Államoktól Ukrajna 130 darab Humvee-t kapott, és ebből 30 darab páncélozott. Elismerte, hogy a járművek valóban nem újak, de "kevés kilométert futottak, és használhatóságuk tekintetében még jelentős tartalék lehetőségekkel rendelkeznek". Az amerikai lap kitért arra, hogy az egyik Humvee-nak a kerekei szétdurrantak pár száz kilométer megtétele után. Ez a lap szerint arra enged következtetni, hogy a katonai terepjáró sokáig porosodott a raktárban. 

A hadsereg vezetése ezzel kapcsolatosan elismerte, hogy valóban voltak gondok a járművek kerekeivel. Tájékoztatott ugyanakkor arról, hogy az ukrán fegyveres erők ezért 158 darab, Humvee típusú terepjárókra való gumikészletet vásárolt, amelyeknek legkésőbb december 15-ig meg kell érkezniük, továbbá várhatóan alkatrészeket és javítókészleteket is kap hamarosan Ukrajna az Egyesült Államoktól.

Szerző