Hollande elnök és Sarkozy jövője a tét

Publikálás dátuma
2015.12.04. 06:36
A látszat csal, Francois Hollande és Nicolas Sarkozy között egyáltalán nem baráti a viszony FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THIERRY
Különleges helyzetben rendezik meg vasárnap a francia regionális választás első fordulóját, három héttel a párizsi merényletek után. A terrorakciók megváltoztatták a főváros életét. Francois Hollande elnök népszerűsége is nőtt, mivel az emberek elégedettek, ahogyan a vérfürdő utáni helyzetet kezelte, kérdéses azonban, hogy a voksolás végkimenetelét merőben befolyásolja-e a merényletsorozat. Az utolsó felmérések szerint feljövőben Hollande elnök pártja, a szocialisták. A voksolás fontos megmérettetés a 2017-es elnökválasztás közeledtével.

Különös megállapítással indította a Le Monde a választás előtti politikai kommentárját. A lap azt írta, „Francois Hollande már nem az Ötödik Köztársaság legnépszerűtlenebb elnöke”. Nyomban hozzátette azonban, „legalábbis pillanatnyilag”. A három és fél esztendeig a rangsorokban hátul döcögő államfő a november 13-i terrortámadás után a lakosság nagy része szerint jó intézkedéseket hozott. Egyszerre „a nemzet atyja” lett, a biztonság elszánt védelmezője, megóvta pártját, de kivált önmagát a csúfos vereségtől. Ilyen fordulat már régen volt a hányatott francia politikai csatákban. A helyi regionális választások aligha csiholták volna föl ennyire a szavazók szenvedélyét, ha nincs a tömérdek áldozat. Kényelmesen otthon várták volna az eredményeket.

Pierre Haski, a Le Point rangos elemzője is úgy látja, hogy a voksolást nem mérsékelt érdeklődés jellemzi, megnőtt a tét, s a megmérettetés jelentőségét a parlamenti erőpróbákéhoz hasonlította. A párizsi terrortámadások előtt mindenki azt várta, hogy az Élysée-palota lakója, és a szocialista párt lesz a nagy vesztes, s az eredmény nyomán Hollande elnök utolsó esélyét is elveszti arra, hogy 2017-ben újraválasszák hazája elnökének.

A közvetlenül a párizsi események után készült elemzések azt jövendölték, hogy a három vezető politikai család, a hagyományos baloldal, a mérsékelt konzervatívok és a szélsőjobb birkózásának Marine Le Pen Nemzeti Frontja lesz a győztese még langyos, szerény választási hajlam esetén is, a szocialisták pedig a voksolás nagy vesztesei lesznek. Akkor még úgy látták, hogy a terror még jobban megszilárdítja ezeket az erőviszonyokat, s a Nemzeti Front mögött második helyre Nicolas Sarkozy Republikánus Pártja fut be.

A felmérések azonban az utolsó napokban meglepetést „szimatoltak”, a „kőbe vésettnek” hitt sorrend megváltozott. Le Penék tartják ugyan az első helyet, de közvetlenül mögéjük a szocialisták zárkóztak föl. A legújabb előrejelzések arra utalnak, hogy a nagy vesztesek valójában Sarkozyék lesznek, akik leszorultak Hollande-ék tábora mögé. Ha így marad, és a tényleges eredmények igazolják a közvéleménykutatók előrejelzését, akkor Hollande ügyes válságkezelése akár a közeli jövő politikai viszonyait is megváltoztathatja.

A vezető közvéleménykutató intézetek csaknem egybehangzó becslése szerint az összes érintett régióban a Nemzeti Front összességében 27 százalékkal végezhet az élen, a szorosan mögöttük kullogó szocialisták 26 százalékra számíthatnak, míg Sarkozy republikánus alakulata 25 százalékkal követi az első két helyezettet. A távolabbi jövőt kutató neves politológusok azonban úgy vélik, hogy nem ez a pillanatnyi állapot az érdekes, hanem az, amit a 2017-es elnökválasztásokra vetíthet előre.

Franciaországra nézve is roppant kellemetlen lenne, ha Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke bekerülne a másfél év múlva esedékes elnökválasztás második fordulójába. A számos alkalommal már teljesen leírt Hollande elnök azonban, ha igaz, még megmenekülhet. Valóságos csoda folytán megszerezheti második államfői mandátumát, ha Sarkozy kitart kétbalkezes stratégiája mellett, és az egyébként mérsékeltnek hitt jobbközépet alkati, jellembeli okokból, nem fékezett türelmetlenségéből még inkább jobbra taszítja. Ezzel ugyanis elidegeníti a Jacques Chirac higgadtságához szokott mérsékelt konzervatívokat. Ha folytatódna ez a folyamat, az szárnyat adna Sarkozy belső pártbéli ellenzékének, amely kellően tisztességes és demokrata ahhoz, hogy időben háttérbe szorítsa a mindinkább józanságát vesztő Sarkozyt.

Hollande elnök kétségtelenül még kellő időben döbbent rá arra, hogy ezt a párizsi terror utáni válságot, ha ügyesen egyensúlyoz, a maga és pártja javára aknázhatja ki. A nemzeti egység jelszava nagy visszhangra lelt, nem volt a szocialistának egyetlen közvetlen elődje sem, aki ehhez, vagy hasonlóhoz folyamodott volna. Persze nem is volt példa olyan tragikus helyzetre sem, ami korábban indokolttá tette volna ezt. Mind többen mutatnak rá arra, hogy a korábban ügyetlen baloldali irányzatot követő államfő, népszerűségének a föltornászására végeredményben részben jobboldali szlogeneket vett igénybe.

Nacionalista árnyalatok is fölbukkantak a szocialisták bátorító nyilatkozataiban. Ilyen volt egyebek között a nemzeti trikolór ablakba tűzésére kiadott fölhívás is, és ilyen a Marseillaise gyakori énekeltetése. És ilyen a Szocialista Párt mozgalmi főtitkárának furcsa, a nemzeti himnuszt átírására buzdító ügyes jelszava is, hogy az „aux armes citoyen” helyett az „aux urnes” formulát sürgesse, „hajrá, fegyverbe” helyett, a „hajrá az urnákhoz” tereljen.

Nem feltétlenül indokolatlan a szocialisták azon aggálya, amely szerint még a lelkesebb szocialista szavazók sem lesznek hajlandóak az urnákhoz járulni. A gazdaság ugyanis továbbra is csak nagyon halovány életjeleket mutat, s bár pillanatnyilag fontos a biztonság, de hosszú távon változatlanul megoldatlannak tűnik a munkanélküliség gyarapodásának megállítása (a legfrissebb adatok szerint csekély mértékben ugyan, de tovább nőtt az állástalanok aránya), nyomasztó továbbá a szociális feszültség.

Hollande elnök azonban magára öltötte a „szuperdiplomata” gúnyáját, ami igen kedvező fordulatot hozott az államfő nemzetközi megítélésében. A nagy politikusokkal, Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Angela Merkel kancellárral és David Cameron brot kormányfővel néhány nap alatt lebonyolított találkozói azt a benyomást keltették, hogy Párizs őszintén és elszántan kíván harcolni az Iszlám Állam ellen, még akkor is, ha a francia államfő tárgyalásai több kérdést hagytak tisztázatlanul, például azt, hogyan zajlik majd Párizs és Moszkva együttműködése a szíriai válság megoldása kapcsán.

Sarkozy pártjának visszaesése a harmadik helyre nem nagy meglepetés. Nyilvánvaló volt már 2012-től, amikor alulmaradt Hollande elnökkel szemben, hogy vad gyűlölet kerítette hatalmába, ez a vak indulat pedig azonban sorozatos taktikai hibákba hajszolta a 2017-es „válaszcsapásra” készülődvén. Viszont újjákeresztelt pártjának higgadtabb politikusai, a mérsékeltebb konzervatív hagyományt követők nem csupán bírálatokkal figyelik a párt körüli történéseket, hanem a 2016-ban esedékes előválasztásokon hajlandók elszánni magukat a Sarkozyvel való szembeszállásra is. Itt dől majd el ugyanis, hogy kit képviseli a Republikánusokat az egy évvel később esedékes államfőválasztáson.

Fölbukkant két esélyes vetélytárs is. Közülük a higgadtabb Alain Juppé látszik veszélyesebbnek a mind megszállottabb Sarkozyval szemben, de Francois Fillon volt miniszterelnök is versenyben maradhat. Sarkozy bármelyikükkel szemben alulmaradhat, s ha ez a forgatókönyv érvényesülne, alighanem búcsút inthet további politikai ambícióinak.

A regionális választás december 6-án esedékes első fordulója csak halovány, mégis fontos szakasza lehet az elnökválasztási kampánynak. Két héttel később, december 13-án rendezik el a második felvonást, tehát csak ezt követően körvonalazódik, milyen politikai jövő vár Franciaországra, s valóban nagyobb fölényre tesz-e szert a Nemzeti Front. Ha a szocialisták szempontjából a legrosszabb forgatókönyv következne be, a tömörülés vezetése még eltöprenghet azon, hogy 2017 májusára Hollande helyett mégis más jelöltet indítson. Addigra feltehetően valamennyire csillapodnak majd a kedélyek, de a belpolitikai frontokon új szakasz kezdődhet el.

Szerző

Mészárlás Dél-Kaliforniában

Publikálás dátuma
2015.12.04. 06:32
Körbevették a rendőrök a merénylők autóját FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN M. HAFFEY
A rendőrséggel folytatott tűzharcban életét veszítette két támadó, akik véres mészárlást hajtottak végre szerdán a dél-kaliforniai San Bernardino regionális egészségügyi központjában, ahol a megyei egészségügyi hatóságok tartották karácsonyi ünnepségüket. Az első jelentések három lövöldözőről szóltak. A támadók 14 embert megöltek, 17-en megsebesültek, tíz sérült állapotát kritikusnak mondták. Később, a tűzharcban egy rendőr is megsérült. A tetteseket azonosították, a rendőrség nem zárja ki, hogy terrorizmus állt az ámokfutó lövöldözés hátterében.

Egy fiatal házaspár, a 28 éves Syed Rizwan Farook és a 27 éves Tashfeen Malik hajtotta végre a mészárlást az Inland Regional Center egészségügyi-szociális központban, ahol főként tanulási nehézségekkel küzdő, autista, fogyatékos emberek segítésével, oktatásával foglalkoznak. A lövöldözés célpontjai azonban nem a diákok, hanem a hagyományos karácsonyi ünnepségüket tartó megyei közegészségügyi osztály tagjai voltak, akik kibéreltek egy konferenciatermet az egyik épületben. Farook környezetvédelmi szakértőként öt éve dolgozott a hivatalnál, s részt vett az ünnepségen, de egyes beszámolók szerint konfliktusba keveredett és feldúltan távozott, majd hamarosan a feleségével együtt visszatért. Akkor tört ki a lövöldözés.

Szemtanúk arról számoltak be, hogy három fekete gyakorlóruhába öltözött, automata puskával, sok lőszerrel felszerelkezett, golyóálló mellényt és fekete símaszkot viselő illető távozott a lövöldözés után egy sötét színű autóval az egészségügyi központból. A megrémült emberek az irodáikba zárkóztak, s a diákokat is felszólították, hogy maradjanak a termekben. A vérfürdő mintegy tíz percig tartott. A rendőrség gyorsan kiérkezett, lezárták a központot és a környéket, de az autóra a körözést csak jókora késéssel adták ki a beszámolók szerint.

Később a rendőrök tipp alapján a közeli Redland városba indultak, amikor szembejött velük a keresett fekete autó, lassan hajtott el mellettük, majd felgyorsított. Tűzharc bontakozott ki, az autóban tartózkodó két gyanúsítottat lelőtték. A televíziók élőben közvetítették, ahogy rendőrautók száguldanak egy lövöldözés helyszínére, majd mutatták a fekete színű SUV-t, amelynek kilőtték az ablakait. Páncélozott rohamkocsikkal, rendkívül óvatosan közelítették meg, attól tartottak, hogy robbanószer lehet a gépkocsiban.

A járműből a merénylők kidobtak egy csőbombának látszó tárgyat, de utóbb Jarrod Burguan, San Bernardino rendőrfőnöke közölte, hogy nem tartalmazott robbanóanyagot. Az egészségügyi központban a merénylőt hátrahagytak egy hátizsákot, abban találtak egy házilagos robbanószerkezetet, amelyet távirányítással lehetett volna beindítani. A detonátort, egy játékautó távirányítóját a merénylők autójában találták meg.

A rendőrfőnök késő esti sajtóértekezletén elmondta, a lövöldözés motivációját még vizsgálják, elképzelhető, hogy munkahelyi vita állt a háttérben, de a hatóságok nem zárják ki, hogy terrortámadás történt. A merénylők felkészültsége, a náluk lévő fegyverek arra utalnak, hogy előre eltervezett akciót hajtottak végre. John McMahon megyei seriff elmondta, hogy egy harmadik illető futva menekült a lövöldözés helyszínéről, átugrott egy kerítésen, őt elfogták, de még nem tudni, a merénylőkhöz tartozott-e. Egyes hírek szerint Farook testvére lehetett a harmadik lövöldöző, a rendőrfőnök azonban este igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, hogy ketten voltak a merénylők és ártalmatlanná tették őket.

A házaspárnál talált fegyverekről kiderítették, hogy két pisztolyt Farook legálisan vásárolt három vagy négy évvel ezelőtt, egy pisztolyt egy iskolatársa szerzett be, vizsgálják, hogy volt-e köze a San Bernardinóban történtekhez. A férfi és a nő két hosszúcsövű, félautomata támadó fegyverrel lövöldözött, azokat is legálisan vásárolták.

Farhan Khan, a támadó sógora késő este helyi muszlim vezetőkkel együtt sajtóértekezletet tartott, együttérzését nyilvánította az egészségügyi központban lelőtt áldozatok hozzátartozóval. Khan, aki Farook húgának férje újságíróknak azt mondta, hogy a Farook „normális ember” volt, egy hete beszéltek utoljára, fogalma sincs róla, miért tehette, amit tett. A férfit kollégái nyugodt, udvarias embernek írták le. A lövöldöző Chicagóban született, két éve nősült, a kollégái úgy tudják, Szaúd-Arábiába utazott, onnan hozta pakisztáni születésű feleségét, akivel az interneten ismerkedtek meg. A házaspárnak volt egy kisgyermeke.

„Úgy tűnt, az amerikai álmot élik” – mondta Farook közvetlen munkatársa a Los Angeles Times-nak. Farook vallásos muszlim volt, de erről soha nem beszélt a munkahelyén, senki nem gondolta, hogy fanatikus lenne. Két kollégája épp kiment a mellékhelyiségre, így menekültek meg, nem voltak a teremben a lövöldözéskor. A házaspár a nagymamánál, Farook édesanyjánál hagyta a fél éves kisbabát, azt állították, hogy orvosi vizsgálatra kell menniük. Khan elmondta: a családot sokkolta, ami történt. A nagymama a média telefonhívásai nyomán döbbent rá, hogy mi történt.

Barack Obama épp a CBS-nek készült interjút adni, amikor a mészárlásról értesítették. Az amerikai elnök elmondta, még keveset tudnak a merénylők motivációjáról, de ismét aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy csak az Egyesült Államokban történnek ilyen rendszerességgel ámokfutó lövöldözések. Obama ismét a fegyvertartás, fegyvereladás szigorítására hívott fel. A Kongresszusban egy perces néma csenddel emlékeztek meg az áldozatokról.

Ámokfutó gyilkosságok

A San Bernardino-i támadás az egyik legvéresebb tömeggyilkosság volt a 2012-es newtown-i mészárlás óta. A The New York Times szerint idén már 462 ember halt meg, 1314 sebesült meg négynél több áldozatot szedett lövöldözésben, csupán az elmúlt fél évben tizenhárom ámokfutó mészárlás történt. Az NBC összeállítása csak a legkirívóbb eseteket emelte ki:

1999. április 20. Mészárlás a Columbine középiskolában, Coloradóban, 12 diáktársát és egy tanárt lőtt le, 21 másik embert megsebesített a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold, a lövöldözők öngyilkosságot követtek el.

2007. áprlis 16. A Virginia Tech műszaki egyetemen Seung Hui Cho koreai-amerikai diák 32 embert lőtt le, 17-en megsérültek. Cho diszkriminációra, zaklatásra panaszkodott, amiatt kattant be.

2009. április 3. A 41 éves Jiverly Wong a New York állambeli Binghamtonban 13 embert megölt, négyet megsebesített, majd magával is végzett. Egy bevándorlási központnál lövöldözött.

2009. november 5-én a 39 éves Nidal Malik Haszan ezredes, a hadsereg pszichiátere 13 katonatársát megölte, 32-őt megsebesített a texasi Fort Hood katonai bázison. Hátba lőtték, deréktól lefelé lebénult. 2013-ban egy katonai bíróság halálra ítélte. A palesztin származású Malik tavaly levélben tette közzé, hogy csatlakozna az Iszlám Államhoz.

2012. július 20. A 24 éves James Holmes egy Batman-film bemutatóján lövöldözött, 12-en meghaltak, 58-an megsérültek. Holmes pere nemrég zárult le, életfogytiglanra ítélték.

2012. december 14. A Connecticut állambeli Newtownban 27 embert, köztük 20 kisiskolás gyerekeket ölt meg, s az édesanyjával is végzett egy ámokfutó, a 20 éves Adam Lanza. A lövöldöző mentális problémákkal küzdött. Otthonukban sok fegyvert tartottak.

2013. szeptember 16. A 34 éves Aaron Alexis egy washingtoni haditengerészeti tartalékos központban 12 embert lőtt le, a rendőrség tűzharcban megölte.

2015. november 27. Az 59 éves Robert Lewis Dear tüzet nyitott egy terhességmegszakítást is vállaló egészségügyi központnál Colorado Springsben, három ember életét veszítette, 9-en megsérültek. Több órás tűzharc után adta meg magát. Dear életfogytiglant kaphat, de halálra is ítélhetik.

Szerző

Putyin sosem bocsát meg Ankarának

Publikálás dátuma
2015.12.04. 06:31
Törökország - 2015 november 16: Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20 és Törökország vezetőinek csúcstalálkozóján Fotó: Chris McGr
Oroszország „sosem bocsátja meg Törökországnak”, hogy lelőtték az orosz légierő egy gépét, amely – Ankara állítása szerint – megsértette a török légteret. Ezt Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, aki mintegy ezer képviselő, miniszter és kormányzók előtt értékelte az állam helyzetét. „Törökország megbánja, amit tett” – hangoztatta. Hozzátette, az árulást mindig az egyik legalantasabb tettnek tartották. „Ezt jobb, ha tudják Törökországban azok, akik pilótáinkra tüzeltek” – emelte ki. Putyin kifejtette, téved az, aki azt gondolja, hogy a Törökországgal szembeni intézkedések a kereskedelmi szankciókra korlátozódnak.

Oroszország „nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy az ankarai kormány a terroristák mellett áll” – fűzte hozzá az orosz elnök. Megismételte azt a vádját, amely szerint Ankara az Iszlám Államtól (IS) vásárol olajat. „Tudjuk, hogy segítenek a terroristáknak” – hangoztatta az orosz elnök. A török nép szorgalmas ugyan, de az „ankarai rezsim áruló” – állította. Putyin tegnapi sajtóértekezletén azt is közölte, nehéz marad az ország gazdasági helyzete az alacsony olajár és az ország elleni gazdasági szankciók miatt. Az orosz elnök 12. alkalommal értékelte az ország helyzetét.

Törökország nem késett a válasszal. Recep Tayyip Erdogan elnök visszautasította Putyin szavait. Erdogan – arra a vádra reagálva, amely szerint az IS-től való olajvásárlás ügyleteinek szálai fia, Bilal kezében futnak össze – azt közölte, „nem túl erkölcsös az egész ügybe belevonni a családomat”. A török államfő azzal vágott vissza, hogy a legnagyobb olajkereskedő, aki az IS-szel üzletel, „orosz-szíriai állampolgár”. Erdogan megismételte, lemond, ha bebizonyítják, hogy Törökország az Iszlám Államtól vásárol olajat.

Ahmet Davutoglu török kormányfő azzal vádolta Oroszországot, hogy olyan propagandát folytat hazája ellen, mint amilyen „a szovjet időkben volt jellemző”. „Oroszország ma visszatér a szovjet módszerekhez. Senki sem hisz a Kreml propagandagépezetének” – hangoztatta. Az orosz-török szócsata ellenére talán némi enyhülést jelez a két ország viszonyában, hogy magas rangú bilaterális találkozót folytattak a két állam között, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval folytatott megbeszéléseket. A megbeszélésekre az EBESZ belgrádi külügyminiszteri találkozója során került sor.

Felfüggesztik a Török Áramlatot

Alekszander Novak orosz energiaügyi miniszter bejelentette, hogy Moszkva felfüggesztette a Török Áramlat földgázvezeték építésének előkészítő munkálatait. Ugyanakkor azt is mondta, hogy Moszkva továbbra is kész tárgyalni az Akkuyu atomerőmű megépítéséről. Alekszandr Miller, a Gazprom gázipari cég vezetője újságíróknak azt mondta, hogy ha Törökországnak szüksége van a Török Áramlatra, akkor Anraka kérje azt Moszkvától. Majd hozzátette: "Egyelőre nem érkezett ilyen kérés."



Szerző