Főnökei leteremtették Navracsicsot

Publikálás dátuma
2015.12.04. 06:00
Navracsics Tibor: csak az Unió érdekeit képviselheti FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Levélben tette helyre az Európai Bizottság magyar tagját, Navracsics Tibort a testület elnöke. Jean-Claude Juncker sajtónak kiszivárogtatott levele szerint Navracsics saját, pár nappal korábban kiszivárogtatott levelével megsértette azt a szabályt, amely szerint a biztosoknak nem saját országukat kell képviselniük, hanem az EU-t. A vita azután bontakozott ki, hogy jegyzékbe vette az Európai Bizottság azt az állampolgári kezdeményezést, amely arra szólítja fel az Unió javaslattevő-végrehajtó intézményét, hogy kezdeményezze Magyarországgal szemben az uniós alapértékek megsértése miatti eljárás megindítását.

Alaposan megdorgálta a testület magyar tagját, Navracsics Tibort Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke - írja az euobserver.com. Főnöke felszólította az oktatásért és kultúráért felelős uniós biztost, hogy ne képviselje a budapesti kormány politikai irányvonalát Brüsszelben, mert ez nem fér össze a munkakörével.

A kiszivárogtatott levél azután született, hogy a magyar biztos szembefordult kollégáival. Navracsics a magyar kormánnyal szemben indult, az EB által jóváhagyott európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban került - már nem is először - ütközésbe a bizottsággal. Mielőtt ugyanis a biztosok kollégiuma napirendjére tűzte volna az ügyet a múlt héten, Navracsics levelet írt kollégáinak, amelyben kifogásolta, hogy olyankor tárgyalnak erről a kérdésről, amikor ő nincs jelen az ülésen. "Nehezemre esik elfogadni, hogy egy ilyen döntést az egyetlen olyan kollégiumi ülés napirendjére kellett kitűzni, amelyről hiányoztam az elmúlt két hónapban, anélkül, hogy előtte konzultáltak volna velem" - fogalmazott a szintén kiszivárogtatott levelében a volt fideszes képviselő, az Orbán-kormány korábbi külügyminisztere. Navracsics emlékeztetett, hogy már október elején engedélyt kapott rá, hogy távol maradjon a megbeszélésről. Az is tény ugyanakkor, hogy a döntésre rendelkezésre álló határidő lejárta előtti utolsó ülés volt az ominózus találkozó, amiről a magyar biztos hiányzott.

Navracsics azt is kifogásolta, hogy szerinte érzékeny politikai ügyről van szó, amely a kezdeményezés célján messze túlmutató következményekkel járhat. Úgy vélte, a Bizottság saját jogi szolgálatának is fejtörést okozhatott annak a megindoklása, hogy a kezdeményezésnek helytáll a jogalapja, mert azt írják: "szó szerinti értelmezésben a 7-es cikk tekinthető olyan jogszabálynak", amelyre irányulhat polgári kezdeményezés. Megírtuk: európai civil szervezetek azt szeretnék elérni, hogy az EB mérlegelje a legsúlyosabb büntetés kezdeményezését a magyar kormány ellen, amely szerintük szisztematikusan megszegi az EU alapértékeit, antidemokratikus, idegengyűlölő politikát folytat. A civilek úgy vélik, ideje lenne az európai szerződés 7-es cikkelye alkalmazásának Budapest ellen, ami lehetővé teszi Magyarország szavazati jogának megvonását az uniós döntéshozó testületekben. Az EB kollégiuma úgy látta, hogy a kezdeményezés a testület napirendjére tűzhető, ezért elindulhat az az aláírásgyűjtés, amely végül - egymillió, hét különböző uniós tagállamban összegyűjtött állampolgári aláírás nyomán - a felvetés megtárgyalására kötelezheti a bizottságot.

Szabálysértő a biztosunk

Juncker tegnap kiszivárgott levele szerint Navracsics megsértette azt a szabályt, amely szerint az uniós biztosoknak semlegesnek kell maradniuk, azaz nem képviselhetik az őket delegáló tagországot. Az európai alapszerződés 17/3-as cikkelye szerint a biztosok nem képviselhetik azoknak a kormányoknak a nézeteit, amelyek delegálták őket, teljesen az EU általános érdekeinek kell alárendelniük tevékenységeiket. Nem kérhetnek és fogadhatnak el iránymutatást egyetlen kormánytól, hatóságtól, intézménytől vagy személytől sem.

Az EB elnöke arra is felhívta a magyar EU-biztos figyelmét, hogy az európai polgároknak joguk van bármilyen kérdést a biztosok kollégiuma elé terjeszteni, noha ez utóbbi kapcsán az EUobserver megjegyzi, ha Navracsics jelen lett volna a tanácskozáson, blokkolhatta volna a kérdéses polgári kezdeményezés érvényességét. Juncker így aztán azért is megrótta biztosát, hogy távol maradt a biztosok kollégiumának ülésétől. Felhívta a figyelmét arra, hogy munkaköri kötelessége részt venni ezeken. Ha a biztosok egy-egy ülést megfelelő indokkal ki is hagynak, módjuk van visszatérni az azon tárgyalt napirendekre egy másik ülésen, hiszen ezeket heti rendszerességgel tartják.

Egyébként a magyar biztos volt az Orbán-kormány igazságügyi és külügyminisztere is, akit egy évvel ezelőtt az Európai Parlamentben biztosjelöltként alaposan megszorongattak, aminek az lett a vége, hogy elvetették a portfóliójából az állampolgári ügyeket. Ezután Navracsics azzal "mutatkozott be" új munkakörében, hogy a veszprémi választási kampányban a fideszes jelölt mellett korteskedett.

Valóban civil a kezdeményezés

Alapjáraton is érthetetlen ugyanakkor a magyar EU-biztos kirohanása, hiszen az EU legfőbb döntéshozó-végrehajtó szervének tagjaként pontosan kellene tudnia, hogy mi ezeknek a civil kezdeményezéseknek a menete a Bizottságban. Bárki, azaz bármely európai polgár fordulhat azzal a kéréssel az uniós testülethez, hogy vegyen a napirendjére égető európai ügyeket. Hét különböző tagállamból kell összeállnia hét embernek, hogy beadhassanak egy javaslatot. Ha az EB úgy látja, hogy a kérdéses ügy a saját hatáskörébe tartozik, akkor foglalkoznia kell vele. A polgári kezdeményezés azonban nem kötelezi jogalkotásra az EU-s intézményeket, mindössze az írja elő, hogy a Bizottságnak hivatalosan meg kell vitatnia a kérdést, és bizottsági közlemény formájában közzé kell tennie erre vonatkozó válaszát.

Miután jegyzékbe vettek ugyanis egy ilyen kezdeményezést, egy év van arra, hogy a 28 uniós tagország közül legalább hétből származó, legkevesebb 1 millió uniós polgár támogassa. A hét tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást, jelen esetben Magyarországon ez 15 750 fő. Egyébként az eddig beadott 50 polgári kezdeményezésből 20 már az első körben elhasalt, mert az EB kijelentette, nem kompetens a kérdésben, 11-et visszavontak, 16-nak pedig nem sikerült összegyűjtenie elég aláírást. Hármat megválaszolt a Bizottság, de egyikben sem tett az asztalra új javaslatot. Mert még az egymillió uniós állampolgári aláírás sem kötelezi egyébre az EB-t, mint hogy tárgyaljon a kérdésről.

Az ominózus kezdeményezés neve "Ébredj, Európa" (Wake up Europe), és a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció népszerűsíti. A felhívásuk szerint Orbán Viktor kormánya sorozatosan megsérti a jogállamiság alapvető elveit. Ezért aláírásgyűjtésbe kezdenek, hogy az uniós intézmények élesítsék az EU-s szerződés 7-es cikkében foglalt eljárást, amely első körben tüzetesen megvizsgálná a magyarországi demokrácia állapotát, és konzultációt indítana a magyar kormány és a többi tagállami miniszter között a problémásnak vélt ügyekről. Az Európai Humanista Föderációnak nincs magyar tagja, és Pierre-Arnaud Perrouty, világossá tette a brüsszeli lapnak, hogy semmilyen érdek nem vezérli őket, hogy beavatkozzanak a magyar belpolitikába. Azt mondta, ha elkezdhetik az aláírásgyűjtést, hivatalosan is fölveszik a kapcsolatot magyar partnerekkel. Azért indítják az akciót, mert "tartanak tőle, hogy más országokra is átterjed az a fajta politizálás, ahogyan a magyar kormány eltávolodik az európai alapértékektől." A lengyelországi választás eredménye szerinte máris ebbe a sorba illeszkedik.

Csak Orbánnak fájhat

Mindezek nyomán tehát kérdés, hogy Orbán személyes sértettségén kívül mi értelme lehet Brüsszelre támadni a civil kezdeményezés miatt. Az Orbán-kormány ugyanis kapott az alkalmon, hogy közölje: amennyiben az uniós alapszerződés 7-es cikkének megfelelő, vagyis a szavazat megvonásáról szóló döntés születne az Európai Unióban Magyarország ellen, az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még múlt pénteken azt mondta: ha valóban született vagy születik ilyen döntés a biztosi kollégium részéről, az csak szabályszegő módon történhet, mert ilyen döntés meghozatalához az EB-nek nem lenne joga. Arra a következtetésre jutott, hogy ha születik ilyen döntés, az sehogy másként nem érthető, mint a bevándorláspárti Brüsszel, a bevándorláspárti európai uniós intézmények bosszúja Magyarországgal szemben. Ugyanis éppen Magyarország példája bizonyítja, hogy sikeresen meg lehet állítani a bevándorlási hullámot és éppen Magyarország sikere bizonyítja azt is, hogy az európai bevándorlási politika megbukott, a magyar politika pedig sikeres - tette hozzá.

Hasonlóképp érvelt a civil kezdeményezéssel szemben tegnap Lázár János is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter vélhetően annyira el van szokva az ilyen típusú állampolgári aktivitástól, hogy azt találta mondani: a Soros György pénzéből élő civil szervezetek indítottak hadjáratot Magyarország ellen.

Megint rólunk tárgyalt az EP
Vera Jourová igazságügyi uniós biztost szerdán az Európai Parlament (EP) szintén a magyar jogállamisággal kapcsolatban faggatta. Az EP közleménye alapján a válaszokból kiderült, hogy az uniós biztos nem lát a magyar demokráciát, jogállamiságot és alapjogok érvényesülését fenyegető rendszerszintű veszélyt annak ellenére, hogy számos jogsértési eljárás jelenleg is folyamatban van. A biztos a Magyarországgal kapcsolatban felmerült vitás ügyként említette a menedékkérőkkel való bánásmódot, a romák szegregált oktatását és hátrányos megkülönböztetését, a norvég alapok pénzeit kezelő civilszervezetek elleni fellépést, az igazságszolgáltatás függetlenségének csorbítási kísérleteit, a média területén kiosztott egyes állami támogatásokat, az atomerőmű-beruházás állami támogatását, illetve a korrupciógyanús közbeszerzési eljárásokat.
"Mivel ezekkel a gondokkal több jogsértési eljárás, illetve az azt megelőző eljárás keretében foglalkozunk, és mivel a magyar igazságszolgáltatásnak is van feladata ezekkel az ügyekkel kapcsolatban, ezért a bizottság úgy látja, hogy a jogállamiság megerősítésére szolgáló eljárás megindításához szükséges feltételek nem teljesültek" - mondta a biztos, aki azt is hozzátette, hogy szerinte a jelen helyzetet egyszerű kötelezettségszegési eljárásokkal is lehet kezelni.Egyébként az EP még júniusban határozatban szólította fel a Bizottságot arra, hogy "aktiválja a jogállamiság megerősítésére szolgáló uniós keret első szakaszát, és haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomon követési eljárását." Az EP emellett arra kérte a bizottságot, hogy 2015 szeptemberéig nyújtson be a fenti kérdésről szóló jelentést az EP-nek és az Európai Tanácsnak. Most ezt kérték számon a képviselők az illetékes biztoson, ám a késő esti vita ezúttal nem váltott ki olyan heves indulatokat, mint a korábbi magyar-ügyben folytatott uniós tárgyalások.

Szerző

Karambol miatt nem járnak a villamosok Zuglóban

Egy személyautó és egy kisteherautó ütközött a főváros XIV. kerületében, a Szugló utca és a Nagy Lajos király útja kereszteződésében csütörtök este - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hivatalos Facebook-oldalán közölte, a baleset miatt pótlóbusz jár a 3-as és a 62A villamos helyett az Örs vezér tere és a Bosnyák tér között. A pótlóbusz és a szintén arra közlekedő 32-es busz a baleset helyszínét elkerülve, módosított útvonalon jár.  A balesetben egy ember megsérült.

Szerző

Karambol miatt nem járnak a villamosok Zuglóban

Egy személyautó és egy kisteherautó ütközött a főváros XIV. kerületében, a Szugló utca és a Nagy Lajos király útja kereszteződésében csütörtök este - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hivatalos Facebook-oldalán közölte, a baleset miatt pótlóbusz jár a 3-as és a 62A villamos helyett az Örs vezér tere és a Bosnyák tér között. A pótlóbusz és a szintén arra közlekedő 32-es busz a baleset helyszínét elkerülve, módosított útvonalon jár.  A balesetben egy ember megsérült.

Szerző