Cameron zsarolni fogja az Uniót?

Publikálás dátuma
2015.12.05. 17:17
Fotó: thinkstock
Szombati brit sajtóértesülés szerint David Cameron miniszterelnök elismerte, hogy kénytelen lenne Nagy-Britannia EU-tagságának feladásáért kampányolni a tervezett népszavazáson, ha az Európai Unió reformjával kapcsolatos követeléseinek nem tud érvényt szerezni.

The Daily Telegraph című konzervatív, erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú napilapnak a Downing Street egy név nélkül idézett magas beosztású tisztviselője elmondta: Cameron közvetlen kormányzati munkatársaival tartott magánbeszélgetéseken kijelentette, hogy ha Brüsszel és a társállamok "teljesen figyelmen kívül hagyják" reformigényeit, és ha az ezekről folyó tárgyalásokon "nem kap semmit", akkor azért fog kampányolni, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.

Cameronnak nem ez a célja, de az elmúlt hetekben világossá tette, hogy ez már nem lehetetlen - fogalmazott az idézett illetékes. A brit kormányfő az elmúlt hónapokban nyilvánosan is tett burkolt utalásokat erre, többször is kijelentve: ha a reformigényekről folytatott tárgyalásai nem járnak eredménnyel, arra az esetre semmit sem zár ki a brit EU-tagság jövőjével kapcsolatban. A hivatalos londoni álláspont ugyanakkor továbbra is az, hogy a kormány bízik a sikerben, és így abban is, hogy Nagy-Britannia a megreformált EU tagja maradhat.

A The Daily Telegraph forrásai szerint azonban a Downing Street valójában "egyre borúlátóbban" ítéli meg az uniós társállamok vezetőivel folyó tárgyalások kilátásait, és a kormányfői hivatal szakértői most már "50 százalékot alig meghaladó esélyűnek" tartják, hogy Nagy-Britannia az EU tagja marad. A borúlátásnak a héten a Downing Street hivatalosan is jelét adta. A miniszterelnöki hivatal szóvivőjének csütörtöki tájékoztatója szerint David Cameron aznap telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral, és közölte vele, hogy már nem számít megállapodásra az Európai Unió decemberi csúcsértekezletén azokról az uniós reformokról, amelyeket London igényel a további brit EU-tagság fejében.

A szóvivő szerint Cameron kifejtette Merkelnek, hogy Nagy-Britannia törvényileg kötelező érvényű, visszafordíthatatlan módosításokat kíván az EU működésében. A brit kormányfő elismerte ugyanakkor, hogy az általa igényelt reformok mértéke miatt e változtatásokat nem lehet "egy menetben" elérni, és emiatt már nem vár megállapodást e reformigényekről a decemberi EU-csúcson. David Cameron a múlt hónapban ismertette hivatalosan a brit kormány EU-reformigényeit. A Brüsszelnek és a társállamoknak megküldött javaslatcsomagban kiemelt helyen szerepelt a legvitatottabb szigorítási terv is, amelynek alapján az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók négyévi munkaviszony után férhetnének csak hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

Cameron a jóléti ellátások szigorítása mellett szeretné elérni azt is, hogy az EU-hoz ezután csatlakozó országokra mindaddig ne vonatkozzék a szabad munkaerő-áramlás alapelve, amíg gazdasági fejlettségük nem kerül sokkal közelebb a jelenlegi uniós tagországokéhoz. A konzervatív párti brit kormány 2017 végéig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és szándékai szerint a tárgyalások egyik központi eleme az unión belüli szabad munkaerőmozgás újraszabályozása lenne.

Szerző

Tovább nőtt a fapados repülőutasok száma

Novemberben is több utast szállítottak Európa legnagyobb diszkont légitársaságai 2014 novemberéhez képest, a Ryanair kétszámjegyű bővülést ért el - derül ki a társaságok honlapján publikált utasforgalmi statisztikákból.

A Ryanair az év tizenegyedik hónapjában 7,71 millió utast fuvarozott, 21 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, járataik átlagos töltöttsége 5 százalékot javulva 93 százalék lett. A légitársaság 12 havi gördülő utasforgalma 99,9 millió volt, amely 17 százalékkal magasabb, mint tavaly novemberben.

Az angol easyJet 4,8 millió utast szállított, míg tavaly novemberben 4,3 milliót. Ez 9,6 százalékos bővülésnek felel meg, a járatok kihasználtsága 0,9 százalékpontot javulva 90,3 százalék volt. A 12 havi gördülő utasforgalom 69,6 millión áll (+ 6,8 százalék), a töltöttségi mutató 91,8 százalék, 1 százalékponttal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában.

A Norwegian Air Shuttle közel 2 millió utast szállított, 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, a piros-fehér Boeingjeik kihasználtsága 4,1 százalékpontos javulással 83 százalék lett.

A legnagyobb bővülést, 25,5 százalékot a magyar hátterű Wizz Air érte el, a tavaly novemberi 1,18 millió után idén az év tizenegyedik hónapjában 1,48 millió utasuk volt, a járatok kihasználtsága 82,9 százalékról 83,6 százalékra javult.

Szerző

Afganisztánban is terjeszkedik az Iszlám Állam

Afganisztánban is megjelent és terjeszkedik az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet, amely eddig elsősorban iraki és szíriai területeket tartott ellenőrzése alatt - írta a szombati The Times.

A tekintélyes brit konzervatív napilap helyszíni riportja szerint a szélsőséges csoport fegyveresei Afganisztán Pakisztánnal határos keleti tartományaiban vették át az uralmat jelentős térségek felett, és máris ugyanolyan brutális kegyetlenkedéseket követnek el, mint szíriai és iraki társaik. A megszállt településeken nyilvános lefejezéseket hajtanak végre, és az ezekről készített filmfelvételeket közzé is teszik online felületeken. Az érintett területekről több tízezren menekültek el. A lap által idézett diplomáciai források szerint a külvilágot meglepetésként érte az Iszlám Állam afganisztáni megjelenése és terjeszkedése.

A The Times forrásai szerint az Iszlám Állam Afganisztánban terjeszkedő ága főleg pakisztániakból áll, akik a határon szivárogtak át. A megjelenő fegyveres egységekkel a helyi tálib lázadók vették fel a harcot, ám az Iszlám Állam alakulatai kétheti küzdelem után vereséget mértek a tálib erőkre, és kiűzték őket az általuk elfoglalt keleti tartományokból. Név nélkül idézett diplomaták a brit lapnak elmondták, hogy az Iszlám Állam Afganisztánban megjelent egységeinek több pénzük van, mint a táliboknak, de egyelőre nem teljesen világos, hogy honnan finanszírozzák őket.

Helybéli lakosok beszámolói szerint az Iszlám Államnak már börtönei és bíróságai is vannak az ellenőrzése alá hajtott afganisztáni területeken, amelyek lakosságát "vadállati terrorral" igyekszik elrettenteni az ellenállástól. A dzsihadista szervezet a 34 afganisztáni tartományból 25-ben folytat toborzókampányt, és célja a tartományi határok, valamint az afganisztáni-pakisztáni államhatár felszámolása és a "kalifátus" új tartományának létrehozása.

Szerző