Colleen Bell figyelmeztette Orbánékat

Miközben az Egyesült Államok nem bírálja az Orbán-kormány menekültpolitikáját, arra azért a budapesti amerikai nagykövet ismét figyelmeztetett, a menekülteket méltóságuknak megfelelően, humánusan kell kezelni, gondoskodni kell a biztonságukról. Colleen Bell a magyar-amerikai viszony rendezéséhez személyes kapcsolatokra támaszkodva, eközben azonban a kormányoldal nemcsak az amerikai szövetséges kabinetet bírálja, de "pártpolitikai megfontolásoktól" mentesen fejezi ki kívánalmait az Egyesült Államok választási kampányában is.

Az Egyesült Államok megérti, hogy Magyarországnak szuverén nemzetként joga van megvédeni a saját határait - mondta Colleen Bell a köztelevíziónak adott interjúban. A budapesti amerikai nagykövet kifejtette: az Egyesült Államok nincs abban a helyzetben, hogy a migrációs válságra előírjon egy megoldást. Globális krízisről van szó, amely különösen nagy kihívást jelent Európában. Magyarország - néhány más országgal együtt - a legnagyobb kihívásokkal néz szembe, hiszen az Európai Unió és a schengeni övezet határán van - mutatott rá. Hozzátette: valamennyi ideérkező adatainak a feldolgozása a dublini megállapodásnak megfelelően rendkívül nehéz feladat Magyarországnak, és Washington nem bírálja az ország döntését és azt, hogy miként igyekszik megoldani a válságot.

Bell hangsúlyozta: az Egyesült Államok támogatja az EU erőfeszítéseit egy átfogó és egységes megközelítés kidolgozására a válság megoldása érdekében. Ugyanakkor a menekülteket méltóságuknak megfelelően, humánusan kell kezelni, gondoskodni kell a biztonságukról. Az Egyesült Államok kormánya ezt az üzenetet közvetíti és nem csak Magyarországnak - mondta. Megjegyezte: a menekültek az erőszakos szélsőségesség elől menekülnek, ők nem terroristák. Közölte azt is: az Egyesült Államok a világ egyik legbefogadóbb országa, csak az elmúlt évben több mint hetven országból fogadott be menekülteket, így megérti az emberek szűrésének, biztonsági ellenőrzésének fontosságát.

Bell arra is kitért, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között érett a viszony, egyúttal összetett és dinamikusan változó. Vannak erős oldalai és olyan területek is, ahol tovább kell dolgozni. Úgy látja, a biztonsági együttműködés kiváló és fejlődik, hiszen a biztonsági környezet is folyamatosan változik, és a két országnak szövetségesekként együtt kell működniük, alkalmazkodva minden változáshoz. A diplomata elmondta: a két ország rendészeti együttműködése is kiváló, ugyanakkor közölte: Washington továbbra is kifejezi esetleges aggályait, és a magyar kormány tagjai is kifejezik aggályaikat neki. Hangsúlyozta a diplomáciai párbeszéd hasznosságát, és kijelentette: sok eredménye van az együttműködésnek, amely elsősorban a diplomáciai párbeszédből, valamint a magánjellegű kapcsolatokból származik.

A menekültek - azaz nem az illegális bevándorlók - Magyarországon oltalomban részesülnek, ha megkapják a menekültstátuszt - reagálta röviden Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese az amerikai nagykövet intelmeire. A rezsibiztos a kvóták elleni aláírásgyűjtésről tartott sajtótájékoztatót, s közlése szerint szombat estig 1 millió 300 ezren írták alá a Fidesz idevágó íveit.

Eközben Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke helyi idő szerint péntek este Washingtonban, az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) hagyományos Mikulás-vacsoráján a többi között az amerikai elnökválasztással kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy némi változás következik be az Egyesült Államok világpolitikai hozzáállásában. Kifejezte kívánságát, hogy az új amerikai elnök "erős, proaktív és felelősségteljes" legyen. "Amerikában Magyarországnak természetesen nincsenek pártpolitikai megfontolásai, de az mindenféleképpen fontos, hogy Amerika proaktív szerepet tudjon betölteni a világban. Ez nagyon jelentős mértékben az elnökválasztás kimenetelétől is függ" - jelentette ki ezután az MTI-nek nyilatkozva Németh. "Mert ha Amerika zsugorodik és hatalmi vákuumot hagy maga mögött, az instabilitást eredményez, márpedig ez a világnak a jelenlegi helyzetben semmiképpen nem lehet érdeke. Ellenkezőleg, a már létező instabil helyzetek felszámolásához nélkülözhetetlen az amerikai szerepvállalás" - tette hozzá.

Maximilian Teleki, a HAC elnöke ugyanott azt hangsúlyozta azoknak, akik Magyarországon "sajnálatosan félig üresnek látják a poharat": a Nyugat nem hanyatlik, annak ellenére, hogy vannak gondjai és hogy Kína és Oroszország viszonylagosan előretört a nemzetközi porondon. Leszögezte, hogy Amerika és Magyarország ugyanabba az irányba fog továbbhaladni attól a keresztúttól, amelyhez elérkeztek, és nem szabad hagyni, hogy ezt Oroszország megzavarja. A HAC elnöke óvott attól, hogy bárki is túlhangsúlyozza a Budapest és Washington közötti viszony "sajnálatos összetettségét és dinamikáját". Andrea Laurer Rice, a HAC alelnöke pedig egy házasságon belüli konfliktushoz hasonlította a magyar-amerikai kapcsolatok állapotát, hangsúlyozva, hogy inkább házassági tanácsadásra, mintsem válóperes ügyvédre van szükség, mert a frigy az alapvető értékek közössége alapján köttetett meg.

Minderre Szemerkényi Réka, washingtoni magyar nagykövet csupán úgy reagált: az 1956-os forradalom jövő évi, 60. évfordulója alkalmából közös gondolkodásra és együttműködésre kéri az amerikai magyar közösségeket, mert megfogalmazása szerint ekként mélyebben és hatékonyabban lehet kommunikálni azt, hogy a két, baráti viszonyt ápoló ország egyaránt hisz a szabadságban és azonos értékeket vall.

Hívás nélkül jöhet a Frontex

Az adott ország kérése és beleegyezése nélkül is átvehetne határőrizeti feladatokat bármely uniós tagországtól az Európai Unió határőrizeti ügynöksége (Frontex) az Európai Bizottság formálódó javaslata szerint, amelyet a brüsszeli testület már a következő uniós csúcs előtt, december 15-én bemutat - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS). A hetilap szerint az unió javaslattevő-végrehajtó intézménye a közös határvédelem megerősítésével kíván úrrá lenni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet külső határának bizonyos szakaszain az európai menekültválság révén kialakult kaotikus helyzeten. Német és francia támogatással készülő terve szerint a Frontex fejlesztésével kialakítanak egy teljes körűen működőképes közösségi határőrizeti szervezetet, így bővítik az ügynökség pénzügyi forrásait és szélesítik munkatársai - a tagállamok által delegált határőrizeti szakemberek - jogosítványait. A FAS szerint a brüsszeli bizottság terve alapján a Frontexet kivételes esetekben akkor is be lehetne vetni, ha az érintett tagország egyáltalán nem igényli a segítséget.

Kósa új érveket és régi bűnbakot talált

A Fidesz-frakció támogatja a kormány illegális bevándorlással kapcsolatos tényközlő tájékoztatási kampányát - közölte a nagyobbik kormánypárt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője szombaton Debrecenben. Kósa Lajos szerint ma már tudjuk, hogy a párizsi terrormerényletek legalább egyik kitervelője Magyarországon keresztül, az illegális bevándorlók között elvegyülve jutott be az Európai Unióba. Hány ártatlan embernek kell még meghalnia, hogy a baloldal és a Soros Györgyhöz köthető civil szervezetek elismerjék, az illegális migráció növeli a terrorveszélyt és a bűnügyi kockázatot - tette fel a kérdést. Példaként a Helsinki Bizottságot említette, amely még a kötelező betelepítési kvóta tényét is tagadja. Kósa ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság (EB) első döntése csak 130 ezer bevándorló kötelező széttelepítéséről szólt, de az EB már elfogadta az állandó elosztási mechanizmust, amely alapján további egymillió menekültet osztanának szét. A családegyesítéseket figyelembe véve ez ötször ennyi embert jelent, s Magyarországra öt év alatt Szeged nagyságú városnyi bevándorló érkezne - magyarázta a Fidesz frakcióvezetője. Kósa szerint megindult az európai baloldal bosszúja Magyarország ellen, csupán azért, mert hazánk következetesen megvédi az ország és Európa határait. Ennek tudható be, hogy az Európai Bizottság jegyzékbe vette azt az európai állampolgári kezdeményezést, amely felszólítja az unió javaslattevő-végrehajtó intézményét Magyarországgal szembeni eljárás megindítására az uniós alapértékek megsértése miatt. Kósa ugyanakkor cáfolta a nyugati sajtó azon állításait is, hogy Magyarország lezárta a határait. "Teljesítjük az európai normákat, csak a zöldhatárt zártuk le, a határátkelőket nem" - mondta, egy kérdésre pedig közölte: hazánkban eddig kevesebb mint kétezren kaptak politikai menekültstátust, közülük mintegy háromszázan élnek az országban.