A székelyföldi Kovászna megyei kisvárosban, Kézdivásárhelyen szerda óta minden nap néhány ezren tiltakoznak a hatósági túlkapások és a román sajtó elfogultsága ellen, igazságot követelnek a terrormerénylet gyanújával őrizetbe vett helyi lakos, Beke István Attilának. A megmozdulásokra érkeznek emberek más erdélyi településekről is. Tegnap a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom felhívására Budapesten a román nagykövetség előtt tüntettek, szombaton Londonban ugyancsak a román diplomáciai képvisel előtt gyűlt össze néhány tiltakozó.
Bekét november 30-án, hétfőn, a román nemzeti ünnep előestéjén tartóztatta le a román terrorelhárítás, a DIICOT (a magyar TEK megfelelője), azzal vádolva, hogy robbantani készült december elsején, az ünnepi felvonuláson. A bukaresti táblabíróság el is rendelte Beke István előzetes letartóztatását kedden, azóta Bukarestben tartják fogva. Erre a hétre tűzték ki a letartóztatása ellen benyújtott fellebbezési tárgyalást, a pontos dátumot még nem közölték. Bekével egyelőre csak védőügyvédje találkozhatott személyesen, feleségének és édesapjának ezt nem engedték meg. Felesége csupán telefonon válthatott pár szót vele. Csütörtökön Kézdivásárhelyen elkezdődött az adománygyűjtés az ügyvédi költségek fedezésére, de a szombati londoni tüntetésen is gyűjtöttek a résztvevők.
Az eset, bár látszólag a román terrorelhárítás nagy bakijának vagy akár megmosolyogtató manipulációjának tűnik, hiszen a terrorizmussal megvádolt fiatalember lakásán csupa airsoft játék kellékeit, petárdákat és születésnapi csillagszórókat találták, s az a bizonyos bomba, amelyet állítólag fel akart robbantani, tulajdonképpen játékbomba volt, mégis a rendszerváltás utáni Románia etnikai viszonyaira mért talán legsúlyosabb csapás. Mindenekelőtt azért, mert szándékosnak tűnik és vélhetően az is.
Ugyanis Románia nemzeti ünnepe, december elseje, Erdély Romániával való egyesülésének, az egyesülést kimondó gyulafehérvári román nemzetgyűlésnek a napja, amelyet a romániai magyar lakosság túlnyomó többsége magyar gyászként él meg. Ha ezen a napon egy székelyföldi városban készül robbantani egy magyar, az még súlyosabbá teszi a terrorvádat. A román terrorelhárítás (és titkosszolgálat) egy csapásra két legyet ütött: a román lakosság terrorcselekmények miatti félelmét kijátszva magyarellenes hangulatot gerjesztett és bizonyította létjogosultságát, azt, hogy nem hiába költik az adófizetők pénzét.
Bekét a hivatalos DIICOT közlemény szerint, mint a Hatvannégy Vármegye helyi elnökét rég megfigyelés alatt tartja a román terrorelhárítás. Az alkotmányos rend elleni cselekedetek szándékának és a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének gyanújával vették őrizetbe, az ügyészség szerint pedig a házkutatások során lefoglalt eszközök alkalmasak voltak arra, hogy román állampolgárokat és javaikat veszélyeztessék. A DIICOT házkutatást tartott a vállalkozó lakásán és biztonságtechnikai felszereléseket forgalmazó cégénél egyaránt.
Fegyvereket és pirotechnikai eszközöket kerestek, magyar zászlót, 64 vármegyés pólókat, airsoftos fegyverhez használt éjszakai látókészüléket, airsoftos szirénát, lejárt szilveszteri petárdát, születésnapi tortához használt tűzijátékot foglaltak le és vittek el. A vádlott ugyanis tagja egy airsoft sportegyesületnek, amely a paintballhoz hasonló, műanyaglövedéket kilövő, alacsony energiájú légfegyverekkel játszott hobbisportot űzi.
A román terrorelhárítás nagy fogásán azért nem lehet mosolyogni, mert a látszat ellenére ez a kézdivásárhelyi játékszer a legveszélyesebb bomba, ami a román-magyar együttélésben az elmúlt évtizedekben felszínre került. A DIICOT és az akcióra engedélyt adók nyilván pontosan tudták, miként fogja azt tálalni a média és miként fog az lecsapódni a román köztudatban. Nem is tévedtek, a hatás pedig garantált volt: nem Beke akart robbantani, hanem „A magyarok”, a román nemzeti ünnepen, Románia első „terroristája” pedig nyilvánvalóan egy székelyföldi, egy obskurus szélsőjobboldali magyar szervezet helyi vezetője lett.
Az első felbuzdulás után a román média egy része is már csak nevetett a terrorelhárítás „nagy fogásán”, de ez már sokat nem változtatott azon, hogy gyakorlatilag az egész romániai magyar kisebbségi közösség feje fölött ott lebeg a terrorvád, a terrorgyanú. Az eset média és hivatalos kommunikációja révén tulajdonképpen kollektív bűnös lett az erdélyi magyarság.
A romániai magyar politikum és sajtó rendkívül nehéz helyzetbe került. Miért? Egy szélsőjobboldali szervezet aktivistáját ért nyilvánvalóan hamis vád, oly ügyesen és manipulatívan, hogy azt bár senki sem mondta ki, nyilvánvalóan kollektív vád. Emellett egy folyamatban lévő igazságszolgáltatási ügyről van szó, amelynek lezártáig politikusoknak nem illik véleményt nyilvánítani, mert azt azonnal az igazságszolgáltatás befolyásolásának kiálthatják ki. Ám az RMDSZ hallgatását árulásként éli meg a kollektív terrorváddal megbántott magyar választóközönség, s ez a csapdahelyzet pedig a Magyarországról importált erdélyi szélsőséges szervezetek malmára hajtja a vizet.
Kelemen Hunor RMDSZ elnök nyilatkozatban közölte, hogy a szervezet „elítél minden erőszakos cselekedetet, és elhatárolódik minden olyan szélsőséges megnyilvánulástól, ami feszültséget kelt a közösségek között. ”. Az RMDSZ mindig a parlamentáris demokrácia eszközrendszerét, a politikai párbeszédet tartotta és tartja az egyetlen törvényes és járható útnak, tette hozzá. Közölte: bízik abban, hogy a hatóságok korrekt módon végzik a munkájukat, ugyanakkor nyugalomra és higgadtságra intett minden közszereplőt.
A romániai magyar sajtó egésze elítéli a terrorvád megfogalmazását, annak a nemzeti ünnepre időzítését, „a magyarok elleni” kollektív vádként értékeli, szándékos hatalmi manipulációnak, az etnikai viszonyok elleni lépésként értékeli. Abban viszont megoszlanak a vélemények és a viszonyulás, hogy mennyire kell „hősként” kezelni a letartóztatott Bekét. Míg a romániai magyar sajtó egy része számára a kézdivásárhelyi férfi hirtelen tényleg hőssé lett, a másik rész egyáltalán nem helyesli ezeknek a szélsőjobb szervezeteknek az erdélyi tevékenységét, nem tartja hősnek a székely férfit, de követeli a tisztességes, előítélet mentes eljárást számára, azt hogy ugyanazzal a mércével mérjék a nála lefoglalt eszközöket, az esetében megfogalmazott vádpontokat, mint egy román nemzetiségű vádlott esetében.
Az eset kapcsán egyelőre nem szólalt meg a román kormányzat egyetlen tagja sem, a parlamenti pártok is hallgatnak. A magyarellenességéről elhíresült független képviselő, Bogdan Diaconu viszont Beke letartóztatásának másnapján már az RMDSZ betiltásáról terjesztett törvénytervezetet a képviselőház elé.
Lázár János a csütörtöki kormányinfón bejelentette: Beke István letartóztatásával kapcsolatban felmerül a koncepciós eljárás gyanúja, a magyar kormány ezért mindent meg fog tenni, hogy beavatkozzon és megvédje a férfit, mint ahogy megvédene minden más magyar állampolgárt. Csakhogy Budapest nem tud konzuli védelmet nyújtani Beke számára, mert a román büntetőeljárás csak abban az esetben biztosítja az őrizetbe vett vagy letartóztatott személynek ezt a jogot, ha az illető nem román állampolgár. Beke István a könnyített honosítás révén magyar állampolgárságot is szerzett ugyan, de vele szemben kizárólag román állampolgárként járnak el a román jog szerint.