Poltnál a labda -"Tisztán láthatunk a MOB ügyében?"

Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének juttatta el írásbeli kérdéseit Lukács Zoltán szocialista képviselő, melyekben a MOB működésével kapcsolatos kérdéseire szeretne választ kapni egyrészt Polt Péter legfőbb ügyésztől, másrészt Balog Zoltán emberi erőforrás minisztertől.

„Tisztán láthatunk a MOB ügyében?”

Magyar Olimpia Bizottságának feladat és hatásköréből adódóan nagyon jelentős anyagi-, erkölcsi-, és sportszakmai kérdéseken kell döntéseket hoznia - kezdi a legfőbb ügyészhez címzett levelét Lukács Zoltán. Mindannyiunk kitüntetett érdeke, hogy a MOB működése minden tekintettben megfeleljen a hatályos törvényeknek és se a hazai, és se a külföldi szervezetek ne kételkedjenek az általa meghozott döntések törvényességében. A téma megismerése érdekében tájékozódtam és nekem is kételyeim lettek - folytatja a képviselő.

„A 2012. február 26-ai közgyűlés határozatainak megsemmisítése ugyanis visszaható (ex tunc) hatállyal történt, az akkor alkotott alapszabály a határozatok érvénytelensége folytán nem lépett hatályba, miként az új tagok és tisztségviselők választása sem.” A Fővárosi Törvényszék 2015. szeptember 10-én nem jogerősen elutasította a 2013. május 24-ei MOB közgyűlés „megerősítő” kísérletét.

„Az alapszabály módosítás elfogadása ennél fogva nem egy alapszabálysértő határozat megerősítését jelenti. Maga a megerősítés szó ilyen szempontból nem is bír jelentéstartalommal, de még ha az a jelentés is társulna hozzá, hogy az az alapszabály módosítás újboli elfogadását jelenti, akkor sem megfelelő módja egy ily tartalmú határozat az alapszabály tényleges módosításának, ugyanis a határozatok szövegezésének részletesen tartalmaznia kell magát a döntést.”

A Bírósági ítélet szerint a MOB közgyűlésének „2015. május 12. és 2015. június 10. napján hozott valamennyi határozatát hatályon kívül helyezi”.

Lukács Zoltán a következő kérdésekre vár választ:

A fentiek figyelembe vételével törvényesen működik-e a Magyar Olimpiai Bizottság?
A fentiek fegyelembe vételével hozhatott-e 2012. február 26-a óta érvényes döntést a MOB?
Érvényes-e a MOB támogató határozata a 2024. évi XXXIII. Nyári Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok megrendezésével kapcsolatos pályázat támogatására?
Fenn állhat-e annak a veszélye, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság – értesülve a Kúria jogerős ítéletéről – elutasítja a Budapest kandidálását a 2024 évi olimpia megrendezésével kapcsolatban?
A MOB 2012. február 26-a előtti állapotának helyreállítása nélkül érvényes lehet-e a jövő évi Rio de Janeiró-i olimpiai játékokra történő magyar sportolók nevezése?

Ugyanakkor Balog Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető minisztert is kérdőre vonja:

„Miért nem a valóságnak megfelelő választ adott az Ön megbízásából az Államtitkár Úr a MOB működésével kapcsolatos kérdésemre?”

1.) A válaszban az szerepel, hogy:

„A társadalmi szervezet határozatának bírósági megsemmisítése esetén a határozat csak a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve, a jövőre vonatkozó hatállyal válik érvénytelenné, a bírósági döntésnek visszaható hatálya nincs.”

a konkrét esetre vonatkozólag a Kúria 2015. június 24-i jogerős ítéletében a fenti érvelést nem fogadta el, és úgy döntött, hogy „ A 2012. február 26-ai közgyűlés határozatainak megsemmisítése ugyanis visszaható (ex tunc) hatállyal történt, az akkor alkotott alapszabály a határozatok érvénytelensége folytán nem lépett hatályba, miként az új tagok és tisztségviselők választása sem.”

2.) A válaszában az szerepel, hogy:

„A MOB a 2012. február 26-i – és a korábbi perekkel még érintett 2012. április 22-i – közgyűlések határozatait 2013. május 24-én tartott ülésén azonos tartalommal, egyhangú határozatokkal ismételten elfogadta.”

A fenti álláspontot a Fővárosi Törvényszék 2015. szeptember 10-i nem jogerős ítéletében nem tudta elfogadni és úgy határozott, hogy „Az alapszabály módosítás elfogadása ennél fogva nem egy alapszabálysértő határozat megerősítését jelenti. Maga a megerősítés szó ilyen szempontból nem is bír jelentéstartalommal, de még ha az a jelentés is társulna hozzá, hogy az az alapszabály módosítás újboli elfogadását jelenti, akkor sem megfelelő módja egy ily tartalmú határozat az alapszabály tényleges módosításának, ugyanis a határozatok szövegezésének részletesen tartalmaznia kell magát a döntést.”

Lukács Zoltán a minisztertől a következő kérdésekre vár választ:

Tudja-e a Tisztelt Miniszter Úr, hogy nevében az Államtitkár Úr a valóságnak nem megfelelő választ adott a K/6620 as írásbeli kérdésre
Kívánja-e módosítani, - illetve a hiányzó negyedik kérdésben megfogalmazott kérdésre kiegészíteni - a korábban a K/6620-as számú írásbeli kérdéseimre a válaszokat? Ha igen, akkor várom a korrekt válaszokat.
Kíván-e intézkedést kezdeményezni a MOB törvényes működésének helyreállítása érdekében?

Korábban írtuk: Újabb pert nyert meg szemtember 10-én első fokon a kétszeres olimpiai bajnok öttusázó Török Ferenc a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) szemben. Még év elején hatályon kívül helyezték a 2012. február 26-i MOB-közgyűlés valamennyi határozatát, köztük az alapszabály módosítását és a tisztségviselők választását. Az ügy a Fővárosi Ítélőtáblát is megjárta, és a Kúriával együtt helyben hagyta az ítéletet. "Azóta a MOB gyakorlatilag törvénytelenül működik, ennek a következtében az azóta tartott közgyűlések is érvénytelenek, vagyis a budapesti olimpiát támogató határozat is – magyarázta akkor lapunknak Török.

A MOB közgyűlést tartott idén május 12-én és június 10-én, melyeken különféle határozatokat hoztak, többek között a költségvetésről, és arról, hogy támogatják Budapestet a 2024-es olimpia megrendezésében. "Ezeket a határozatokat megtámadtam, mert nem törvényszerűen születtek meg. A megsemmisített alapszabály alapján hozták meg a döntéseket, és nem hajlandóak a régi szerint működni, vagy megalkotni egy újat."

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megdöbbentő nyilatkozatot tett Török Ferencről, miután a kétszeres olimpiai bajnok öttusázó újabb pert nyert a bizottsággal szemben. Sajnálatos, hogy az "egykori kiváló sportoló idős korára ki nem elégített kapzsisága, politikai ellenszenve és személyes sértettsége miatt a Magyar Olimpiai Bizottság lejáratását tűzte ki zászlajára."

A szervezet a közleményben hozzátette, Török Ferenc "elfelejti azt a tényt", hogy az "Ügyészség mint a Magyar Olimpiai Bizottság törvényességi felügyeleti szerve megállapította a Magyar Olimpiai Bizottság szabályos működését."

A jogászi végzettséggel is rendelkező Török a durva kijelentésre nem akar hasonló stílusban reagálni, lapunknak beszélt érzéseiről az ügy kapcsán.

- Megdöbbentett…Nem érdemi dolgok voltak benne, hanem egyszerűen csak valakit kínjukban bántani és megalázni akartak...Ténykérdés, hogy szabálytalanul hívták össze a közgyűlést,nem az hívta össze, aki arra jogosult volt, szabálytalan volt a lebonyolítás is. Az elnökségi tagok egy részét lemondatták, aki nem mondott le, azt egyszerűen törölték. A közgyűlési jegyzőkönyvbe valótlan nyilatkozatok kerültek, és ezen nyilatkozatok alapján jegyezte be a változásokat a Fővárosi Törvényszék a nyilvántartásba.

- Többször is felajánlottam segítségemet a törvényes működés helyreállítás érdekében. Ezt írásba is foglaltuk, amellyel a MOB jogi bizottsága is egyetértett, de megállapodásban foglaltak végrehajtását Borkai Zsolt elnök úr végül megakadályozta. Ezt követően sem a jogi bizottság, sem az elnökség, sem pedig a közgyűlés nem tárgyalta ezt az ügyet írásos kérelmem ellenére sem... A bíróságnál most 6-0-ra vezetek a MOB ellen. Nem az a célom, hogy ez a szám tovább nőjön, hanem, hogy a MOB jogszerűen működjön.