Végeérhetetlen vita a fegyvertartásról

Fellángolt a vita a kaliforniai mészárlás nyomán az amerikai fegyvertartás szabályairól, s a média ismét kénytelen volt megállapítani, hogy a washingtoni kormányzat vesztésre áll a nagyhatalmú fegyverlobbival szemben. Barack Obama a fegyverhez jutás megszigorítását sürgeti, de a republikánus többségű kongresszussal szemben a demokrata elnöknek meg van kötve a keze. A 2016-os elnökjelöltségre pályázó politikusok pedig ugyancsak meggondolják, hogy e tabutémában ellenvéleményüket hangoztassák, s fel sem merül, hogy megkérdőjelezzék a szabad fegyvertartás jogát.

Példátlan módon a tekintélyes liberális napilap, a The New York Times címoldalán közölt szerkesztőségi cikket a 14 halálos áldozatot szedett kaliforniai vérengzés nyomán, erkölcsi botránynak és nemzeti szégyennek nevezve, hogy az Egyesült Államokban újra és újra ártatlanoknak kell meghalnia amiatt, hogy civilek legálisan vásárolhatnak brutális gyorsasággal és hatékonysággal ölő fegyvereket. A lap szerkesztő-bizottságának véleményét tükröző írás hangsúlyozta: az amerikaiak okkal lehetnek dühösek választott vezetőikre, akik számára a pénz és a hatalom, a fegyverlobbi gazdagodása és politikai befolyásának erősödése fontosabb, mint az, hogy az állampolgárok biztonságáról gondoskodjana

Sokan vitába szálltak a Times állásfoglalásával, amelynek rendkívüli súlyt ad, hogy 95 éve, 1920 óta nem fordult elő, hogy a vezércikket a lap első oldalán jelentették meg. A republikánus elnökjelöltek egymással vetélkedve, „csípőből” tüzeltek. Ted Cruz texasi szenátor Iowa államból üzent a szerkesztőknek: „A rosszfiúkat nem állítja meg, ha elveszik tőlünk a fegyvereket. A rosszfiúkat az állítja meg, ha használjuk a fegyvereinket”. Donald Trump, a republikánus mezőnyt vezető milliárdos is ugyanazt szajkózta, mint a többiek: a kaliforniaiaknak nem volt fegyverük, így nem is tudták megvédeni magukat.

„Az embereknek Amerikában és másutt, szükségük van a személyes védelemre” – mondta Trump. Chris Christie, New Jersey állam kormányzója szerint a San Bernardinóban történteknek semmi köze a fegyvertartás korlátozásához, a liberális média csupán ürügyként használja a lövöldözést, hogy a szigorítás mellett lobbizzon. A kormányzó korábban nem ellenzett bizonyos korlátozásokat, támogatta például az 1994-es szövetségi törvényt a támadófegyverek betiltására, a Bill Clinton idejében elfogadott törvény hatálya 2004-ben lejárt, s nem hosszabbították meg.)

A téma kényességét jelzi, hogy a demokrata elnökaspiránsok sem foglalnak egyértelműen állást a fegyvertartás korlátozása mellett. A harmadik helyezett, Martin O’Malley volt marylandi kormányzó méltatta a Times szerkesztőségi cikkét. Hillary Clinton ugyanakkor személyesen nem nyilvánított véleményt, de megosztotta egyik munkatársa Twitter-üzenetét, aki szerint „bátor írás” a New York Times cikke. Bernie Sanders, aki számos kérdésben ultraliberális álláspontra helyezkedik, saját múltbeli szenátusi szavazatait védelmezte.

A magát demokratikus szocialistának valló Sanders 2005-ben megszavazott egy törvényt, amely kimondta a fegyvergyártók és -eladók immunitását, azaz, nem vonhatók felelősségre azért, ha egyik vevőjük az általuk gyártott-eladott fegyverrel tömegesen mészárol le embereket. Elnökválasztási kampánya során sem Obama, sem más korábbi demokrata elnökjelöltek nem kérdőjelezték meg az alkotmány 2. számú kiegészítését, a szabad fegyvertartás jogát. A képviselői, szenátori helyekre pályázó politikusok is kétszer meggondolják, hogy kampányuk során a fegyvergyártók befolyásos szervezetét kihívják, az NRA ugyanis jelentős összegeket képes mozgósítani ellenükben.

A fegyvertartás hívei a kaliforniai támadás kapcsán is csak azt hangoztatják, a San Bernardinóban használt valamennyi fegyvert törvényesen vásárolták, s ebből máris levonják a következtetést, semmiféle tilalommal nem lehetett volna megakadályozni a lövöldözést. A Sandy Hook általános iskolában 2012 decemberében végrehajtott tömegmészárlás után (20 kisiskolást és 6 tanárt ölt meg egy labilis elmeállapotú fiatalember) az NRA nem a kevesebb, hanem a több fegyverben látta a megoldást: azt követelte, hogy telepítsenek felfegyverzett biztonsági őröket minden tanintézménybe. A Sandy Hook-i lövöldözést követően akkora volt a megdöbbenés és a felháborodás, hogy úgy tűnt, megfelelő pillanat lehet valamiféle korlátozás elfogadtatására.

Barack Obama kijelentette, prioritásnak tekinti a fegyvereladások jobb ellenőrzésének ügyét, s Joe Biden alelnököt bízta meg, hogy a törvényhozóknál lobbizzon. Michael Bloomberg, New York akkoriban leköszönt polgármestere is fogadkozott, hogy jelentős összegekkel támogatja a fegyvertartás szigorítását. Új szervezetek alakultak, de gyakorlatilag semmiféle előrehaladás nem történt. Obama minden újabb erőszakcselekmény után kénytelen elmondani, mennyire szomorú, hogy az erőszakos halál mindennapossá, rutinná vált az Egyesült Államokban, ilyesmi, mutatott rá ezúttal is, nem történik a világ többi fejlődő államában.

A washingtoni szenátus republikánus többsége a kaliforniai mészárlást követően ismételten leszavazott egy sor, a fegyvertartás szigorítását célzó törvénymódosítást. Elutasították, hogy a terrorizmussal gyanúsítottak listájára felkerült személyek ne vásárolhassanak fegyvert az Egyesült Államokban. Nemet mondtak arra a módosító indítványra, amely a vásárokon és online fegyvereket vásárolni szándékozókra is kiterjesztette volna az előzetes háttérellenőrzés követelményét.

Leszavazták azt a javaslatot, amely a mentális betegségekben szenvedők kezelését megszigorította volna. A támadófegyverek újbóli betiltását illetően sincs előrehaladás. A Sandy Hook-i gyerekáldozatok szülei a USA Today című lapban írtak arról, hogy az egyik San Bernandino-i merénylő ugyanannak az AR-15-ös, eredetileg katonai célra kifejlesztett, félautomata támadófegyvernek az egyik változatát használta, mint amelyet a newtown-i ámokfutó. Az AR-15-öst Amerika egyik legkedveltebb fegyvereként reklámozzák azóta is.

Obama: Megsemmisítjük az Iszlám Államot

Drámai beszédben igyekezett megnyugtatni az amerikaiakat Obama elnök a közelmúlt terrortámadásai nyomán, hogy az Egyesült Államok fokozza fellépését az Iszlám Állam ellen. Hivatalba lépése óta ez volt mindössze a harmadik alkalom, hogy a 44. elnök az Ovális Irodából fordult a nemzethez. A terrorizmus fenyegetése valós, de le fogjuk győzni – hangoztatta Obama vasárnap este főműsoridőben (közép-európai idő szerint hajnali 2-kor) elhangzott üzenetében. Az elnök az előző napokban még vonakodott kijelenteni, hogy a kaliforniai mészárlás nem egyszerű ámokfutó lövöldözés, hanem terrortámadás volt.

Az elnök visszautalt arra, hogy az Egyesült Államok a 9/11-es al-Kaida-csapás óta háborút vív a terrorizmus ellen, felidézte, hogy végeztek Oszama bin Ladennel, s meggyengítették az al-Kaida szervezetét. Igyekezett válaszolni a bírálóknak, akik gyakorta támadják, hogy nem lép fel kellő határozottsággal a terrorizmus ellen, s alulbecsülte az Iszlám Állam jelentette veszélyt. „A siker garanciája nem a kemény beszéd” – mondta az elnök, hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok nem adja fel elveit, s nem adja meg magát a félelemnek. „Felül fogunk kerekedni azáltal, hogy erősek és okosak, rugalmasak és kérlelhetetlenek leszünk” – ígérte Obama.

„Megsemmisítjük az Iszlám Államot és bármely más szervezetet, amely ártani akar nekünk” – szögezte le. Közölte, hogy folytatódnak a légicsapások Irakban és Szíriában, az IS vezetői, nehézfegyverei, infrastruktúrája, kőolaj-létesítményei ellen. Az Egyesült Államok a szövetségesekkel összefogva igyekszik megtörni a terrorizmus hálózatát, elvágni a finanszírozásukat, s megakadályozni, hogy új harcosokat toborozzanak. Obama nem jelentett be új stratégiát, s ezúttal sem ígérte, hogy szárazföldi erőket küldenének Irakba és Szíriába. Hangsúlyozta, hogy Washington a szövetségeseivel együtt a szíriai válság politikai rendezésére törekszik.

Az elnök a kongresszushoz fordult, sürgetve, hogy akadályozza meg a légi közlekedésből kitiltott, terroristagyanús személyek fegyverhez jutását, s szüntesse meg a támadófegyverek legális árusítását. A vízummentes beutazás szabályainak szigorítását is felvetette, a San Bernardino-i merénylőnő ugyanis „menyasszony-vízummal” érkezett az Egyesült Államokba.