Előfizetés

Drámaian nő a kivándorlás - Hihetetlen a Fidesz magyarázata

Zoltai Ákos
Publikálás dátuma
2015.12.08. 19:30
Illusztráció: Thinkstock
Már 70 százalékkal nőtt azoknak a magyaroknak a száma, akik Nyugat-Európában vállalnak munkát. A valós szám még ennél is magasabb lehet – véli Sík Endre is, azonban a Tárki vezető kutatója szerint nincs realitása annak, hogy Nagy-Britannia hazaküldene több százezer magyart. Ennek köszönhetően egyelőre nem áll fenn az a veszély, hogy a hazautalások összege, amely már 3 százalékát adja a magyar gazdaságnak hiányozzon a költségvetésből.

Drámaian, egyes esetekben 70 százalékkal nőtt két év alatt azoknak a magyaroknak a száma, akik hivatalosan is Nyugat-Európában vállalnak munkát – derült ki a Magyar Nemzetnek küldött brit és német statisztikákból. Németországban például 2012-ben még csak 47, tavaly már 80 ezer magyar dolgozott hivatalosan. A valós szám azonban ennél is jóval nagyobb lehet – hangsúlyozta lapunknak Sík Endre, a Tárki vezető kutatója.

Bár legfeljebb becslések vannak arról, hány magyar dolgozik az Egyesült Királyságban, illetve Németországban, a helyi statisztikák szerint az előbbi esetben megközelítőleg 55 ezer, míg az utóbbinál körülbelül 80 ezer emberről van szó. Legalábbis ennyit tartottak számon tavaly év végén az érintett országok statisztikai hivatalai. A Magyar Nemzet birtokába került számokból aggasztó tendencia rajzolódik ki. A szakemberek ugyanis mindkét helyen, de Németország esetében különösen jelentős növekedést mértek az elmúlt néhány évben. 2012 és 2014 között a kereső tevékenységet végző regisztrált magyarok száma majdnem 70 százalékkal nőtt.

A cégek azonban trükközhetnek az adatokkal, hiszen több más olyan csoport is lehet, amely nem jelenik meg ezekben a statisztikákban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László szerint egyre nagyobb divat a külföldi cégek körében, hogy itthon alapítanak gazdasági társaságot, oda jelentik be a munkavállalót, viszont a munkavégzés helyeként egy nyugat-európai várost jelölnek meg. Így itthon minimálbérre jelentik be a dolgozót, és a hazai, illetve a külföldi minimálbér közötti különbséget valamilyen napidíjban, tehát nem bérjellegű kifizetésben térítik meg számukra. Ezzel sok tízezer ember eshet ki a hivatalos statisztikából. Szintén nem „látni” azokat a magyarokat, akik például barátoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat vagy bentlakásos intézményekben laknak.

Viszonylag nagy csoportot jelentenek a határ mentén ingázók is, akik csak átjárnak dolgozni, jellemzően Ausztriába, ahol októberben 70 ezer magyar állampolgár dolgozott a társadalombiztosítottak szervezetének adatai szerint. Pontos adatok hiányában becslések vannak arra, hogy hány magyar dolgozhat külföldön. A tartósan Nyugat-Európában élő és dolgozó magyarok száma valahol 350 és 500 ezer között lehet, ennél pontosabb adatai a szakszervezeteknek sincsenek.

Ugyanakkor nem csak a kivándorlás nőtt jelentősen az utóbbi időszakban, hiszen soha nem utaltak még haza annyi pénzt haza a külföldre vándorolt magyarok, mint most – hívta fel a figyelmet a napokban a Világgazdaság. A lap szerint a hazautalások összege már a magyar gazdaság 3 százalékát adja. A KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-ast, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es. A hazautalás a 2010-es kivándorlási hullám után kezdett el dinamikusan nőni. Az utóbbi öt évben százezrek hagyták el az országot átmenetileg vagy végleg.

A legtöbben Nyugat-Európában próbáltak szerencsét, mivel ott sokan még úgy is magasabb életszínvonalon élnek, hogy saját szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni. Leginkább a jól képzett munkaerő vándorol el, így nagy veszteség éri az országot.

Ismert, idén májusban választására készülve az összes jelentősebb brit párt hangzatos ígéreteket lengetett be a bevándorlás visszaszorításáról. Az Egyesült Királyság az első lehetséges alkalommal megnyitotta a munkaerőpiacát a 2004-ben frissen csatlakozott tagállamok, köztük Magyarország előtt. Írországon és Svédországon kívül a többi EU-s tagállam kivárt ezzel a lépéssel, ezért nagyrészt a britekhez érkeztek azok, akik Nyugaton akartak dolgozni. Az akkori választás egyik esélyese (és későbbi győztese) a konzervatívok ígéretei szerint néhány tízezerben kell korlátozni a bevándorlók összlétszámát évente, az EU-ból érkező bevándorlóknak négy évet kellene várniuk, amíg bizonyos szociális juttatásokat vagy szociális lakhatást kaphatnak.

Ezeken kívül a munkakeresési támogatást is el akarták törölni, illetve nem adnának szociális segélyt a Nagy-Britannián kívül élő gyerekek után és az EU-val tárgyalnának, hogyan lehetne hatékonyabban deportálni a bevándorló bűnözőket és megakadályozni, hogy visszatérjenek a szigetországba. A konzervatív párti brit kormány 2017-ig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és elsősorban azt kívánja elérni, hogy jelentősen szigoríthassa az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályait.

Főképp a szociális segélyeiket korlátozták Nagy-Britanniában a bevándorlóknak, de nem fognak több százezer magyart hazaküldeni – jelentette ki a Népszavának Sík Endre. A Tárki vezető kutatója azonban hozzátette: a hazautalások összege valóban a magyar gazdaság 3 százalékát adhatja és „borzasztó” következményei lehetnének hazánk gazdasága számára, ha ez megszűnne.

A kinti munkavállalást továbbra is a külföldi és a hazai bérek közötti óriási különbség ösztönzi, bár nem csak a megélhetési nehézségek üldözik el Magyarországról a fiatalokat, hanem az a fullasztó, gyűlölettel teli légkör, amit a Fidesz teremtett - nyilatkozta korábban a Népszavának Bárány Balázs, az MSZP elnökségi tagja. Egy cukrász, egy óvónő vagy egy buszsofőr az itthoni bruttó 500-600 euró helyett könnyen 1500-2000 eurót kereshet, ha Nyugat-Európában vállal munkát. Az eltérés más szakmákban, például az egészségügyben hét-nyolcszoros is lehet, de átlagban a hazai bérek négy-ötszörösét kapja kézhez, aki Nyugat-Európában dolgozik. Miközben például egy 30 éves, 5 év gyakorlattal rendelkező mérnök az Egyesült Királyságban átlagosan több mint 3500 eurónak megfelelő fontot kap havonta, és még Németország elmaradottabb keleti részén is 2800 euró feletti a havi bruttó jövedelme, itthon átlagban alig éri el az 1000 eurót. Magyarországon eközben a munkaadók egyre többet panaszkodnak arra, hogy nincs elég szakképzett munkaerő. A hazai hiányszakmák listája hónapról hónapra bővül.

A Fidesz szerint azok az uniós állampolgárok, így a magyar emberek is, akik az unión belül vállalnak munkát, nem kivándorolnak, hanem élnek szabad munkahely- és lakóhelyválasztási jogukkal.

Ennyi fiatalt sikerült visszacsalogatni

Összesen 52 fiatal jött haza Angliából dolgozni a Gyere Haza, fiatal! program segítségével – árulta el az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) az Index kérdésére. A hivatal adatai alapján december elejéig: 3500 fő regisztrálta magát a honlapon, 412 fő töltötte ki a szükséges nyilatkozatokat és 52 fő már Magyarországon dolgozik. A partnercégek száma 125, náluk 1208 betöltetlen állás van. A kormány lakhatási, letelepedési támogatással és megfelelő munkahely biztosításával igyekszik hazacsábítani a külföldön dolgozókat, amire indulásként 100 millió forintot szántak, úgy számoltak, hogy ennyiből nagyjából ötven fiatalt lehet hazacsábítani.

Mi van a Mona Lisa alatt?

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.12.08. 17:03
Illusztráci: Chris Radburn-Pool/Getty Images
Pascal Cotte kutató szerint a Mona Lisa mégsem egy firenzei kereskedő feleségét ábrázolja, a világhírű festmény alatt ugyanis két másik portrét is felfedezett. A szakértők egy része ugyanakkor szkeptikus maradt: szerintük nincs szó világmegdöntő szenzációról, a Mona Lisa alatt található alakok Leonardo da Vinci elrontott munkái lehetnek.

Megoldódott volna egy da Vinci-rejtély? Pascal Cotte francia tudós szerint a reneszánsz festő híres Mona Lisája mégsem Lisa Gherardinit, egy firenzei selyemkereskedő feleségét ábrázolja, ahogy eddig azt sokan gondolták. Szerinte a mindenki által ismert portré alatt látható a "valódi Lisa" képmása, és ezt a saját maga által kifejlesztett, fényvisszaverődésre épülő technika eredményeivel támasztotta alá - adta hírül a BBC.

Cotte - aki a fénytechnikával foglalkozó, párizsi Lumiere Technology társalapítója is - 2004-ben kapott engedélyt a Mona Lisa vizsgálatára, s azóta fáradhatatlanul analizálja a festményt. A rendelkezésére álló új technológia segítségével rekonstruálni tudja, mi rejlik a kép festékrétegei között. Cotte szerint a sajátos fénytechnikával úgy lehet lehámozni egymásról a rétegeket, mint hagymáról a héjat. Így derült fény arra, hogy a festmény alatt nemcsak egy, de két női alak is rejtőzik: az egyik egy nagyobb fejű, orrú és kezű, de kisebb ajkú portré, a másik pedig egy más stílusú, gyöngy hajdíszes Madonna-kép.

Illusztráci: Chris Radburn-Pool/Getty Images

Illusztráci: Chris Radburn-Pool/Getty Images

A felfedezés megosztja a szakértőket: a Mona Lisát őrző párizsi Louvre még nem foglalt állást, s Will Gompertz, a BBC művészeti szakértője is óvatosságra int, szerinte Cotte eredményei további vizsgálatokra szorulnak akadémiai és kurátori körökben. Martin Kemp, az Oxford Egyetem professzora szerint Cotte nem különböző portrékat talált, felfedezése az alkotási folyamat fázisaira világít rá. Cotte szerint azonban az eredmények mítoszokat döntenek meg, s ezen a véleményen van Andrew Graham-Dixon művészettörténész is, aki egyenesen azt állítja: a Louvre-nak meg kellene változtatnia a festmény címét, mert a képen látható nő nem Mona Lisa, hanem valaki más.

Ugyanakkor emlékezzünk csak: nem Leonardo remekműve az egyetlen festmény, amely alatt esetenként teljesen más képeket is találtak. Legutóbb orosz kutatók fedezték fel, hogy Malevics Fekete négyzete két másik képet takar, az egyik ráadásul egy színes festmény. A barcelonai egyetem kutatói pedig néhány hete arra a megállapításra jutottak, hogy Picasso több korai festménye is "újabb" képeket rejt. Néhány éve Van Gogh Fűfolt című képe alatt is egy női portrét fedeztek fel.

Bár az ilyen felfedezések gyakran lázba hozzák a világot, azt nem is lehet állítani, hogy nem érdekfeszítőek, mítoszromboló szenzációként értékelni őket azonban enyhe túlzás. Gyakran előfordult ugyanis, hogy a művész nem találta elég jónak a képét, vagy a megrendelő elképzelései változtak, a hibákat pedig ráfestéssel korrigálták - így próbáltak spórolni a vászonnal és a költségekkel.

- Gyakorlatilag nem is létezik olyan festmény, ami alatt ne rejtőzne valami más - állítja Martos Gábor. A műkereskedelmi szakértő szerint munkájuk során a festők mindig átjavítanak, szinte minden festmény alatt találni legalább egy vázlatot. - Az jó, hogy folyamatosan vizsgálják a képeket, a mind korszerűbb műszerekkel pedig egyre több részletre fény derülhet, amelyek hozzáadnak egy kép történetéhez, értékéhez. Viszont az, hogy ezek miatt például át kellene nevezni a képet, egyszerűen nevetséges. Ha Leonardo da Vincinek nem tetszett volna a Mona Lisa végső változata, azt is átfestette volna. Leonardonak az volt "a" Mona Lisa, amit ma a párizsi múzeumban láthatunk - véli Martos Gábor.

Sir Michael Caine rendkívüli díjat kap

Publikálás dátuma
2015.12.08. 16:17
Micahel Caine/Getty Images
 28. Európai Filmdíj átadója alkalmából Sir Michael Caine az Európai Filmakadémia (EFA) elnökének és igazgatótanácsának Tiszteletbeli díját (Honorary Award) veheti át december 12-én.

Az akadémia csaknem harmincéves története alatt eddig ketten részesültek az elismerésben; az egyik alapító Manoel de Oliveira portugál filmrendező, forgatókönyvíró és Michel Piccoli francia színész, filmrendező - olvasható a EFA MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.  A 82 éves brit színész élete során több mint száz filmben játszott, alakításaiért eddig 34 díjat és 51 jelölést kapott, köztük két Oscar-t a Woody Allen Hannah és nővérei című filmjében, majd Lasse Hallström Árvák hercege című alkotásában nyújtott alakításáért.

1973 - Michael Caine családjával - Keystone/Hulton Archívum

1973 - Michael Caine családjával - Keystone/Hulton Archívum

 

Az EFA-jelöltek között 2001-ben szerepelt a Végakarat című film főszerepéért, és idén újra az esélyesek között van Paolo Sorrentino Ifjúság című munkájában nyújtott alakításáért. Michael Caine Berlinben személyesen veszi át a díjat.