Drámaian, egyes esetekben 70 százalékkal nőtt két év alatt azoknak a magyaroknak a száma, akik hivatalosan is Nyugat-Európában vállalnak munkát – derült ki a Magyar Nemzetnek küldött brit és német statisztikákból. Németországban például 2012-ben még csak 47, tavaly már 80 ezer magyar dolgozott hivatalosan. A valós szám azonban ennél is jóval nagyobb lehet – hangsúlyozta lapunknak Sík Endre, a Tárki vezető kutatója.
Bár legfeljebb becslések vannak arról, hány magyar dolgozik az Egyesült Királyságban, illetve Németországban, a helyi statisztikák szerint az előbbi esetben megközelítőleg 55 ezer, míg az utóbbinál körülbelül 80 ezer emberről van szó. Legalábbis ennyit tartottak számon tavaly év végén az érintett országok statisztikai hivatalai. A Magyar Nemzet birtokába került számokból aggasztó tendencia rajzolódik ki. A szakemberek ugyanis mindkét helyen, de Németország esetében különösen jelentős növekedést mértek az elmúlt néhány évben. 2012 és 2014 között a kereső tevékenységet végző regisztrált magyarok száma majdnem 70 százalékkal nőtt.
A cégek azonban trükközhetnek az adatokkal, hiszen több más olyan csoport is lehet, amely nem jelenik meg ezekben a statisztikákban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László szerint egyre nagyobb divat a külföldi cégek körében, hogy itthon alapítanak gazdasági társaságot, oda jelentik be a munkavállalót, viszont a munkavégzés helyeként egy nyugat-európai várost jelölnek meg. Így itthon minimálbérre jelentik be a dolgozót, és a hazai, illetve a külföldi minimálbér közötti különbséget valamilyen napidíjban, tehát nem bérjellegű kifizetésben térítik meg számukra. Ezzel sok tízezer ember eshet ki a hivatalos statisztikából. Szintén nem „látni” azokat a magyarokat, akik például barátoknál, ismerősöknél húzzák meg magukat vagy bentlakásos intézményekben laknak.
Viszonylag nagy csoportot jelentenek a határ mentén ingázók is, akik csak átjárnak dolgozni, jellemzően Ausztriába, ahol októberben 70 ezer magyar állampolgár dolgozott a társadalombiztosítottak szervezetének adatai szerint. Pontos adatok hiányában becslések vannak arra, hogy hány magyar dolgozhat külföldön. A tartósan Nyugat-Európában élő és dolgozó magyarok száma valahol 350 és 500 ezer között lehet, ennél pontosabb adatai a szakszervezeteknek sincsenek.
Ugyanakkor nem csak a kivándorlás nőtt jelentősen az utóbbi időszakban, hiszen soha nem utaltak még haza annyi pénzt haza a külföldre vándorolt magyarok, mint most – hívta fel a figyelmet a napokban a Világgazdaság. A lap szerint a hazautalások összege már a magyar gazdaság 3 százalékát adja. A KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami 43 milliárd forinttal meghaladja a 2013-ast, és 236 milliárddal több, mint a 2012-es. A hazautalás a 2010-es kivándorlási hullám után kezdett el dinamikusan nőni. Az utóbbi öt évben százezrek hagyták el az országot átmenetileg vagy végleg.
A legtöbben Nyugat-Európában próbáltak szerencsét, mivel ott sokan még úgy is magasabb életszínvonalon élnek, hogy saját szakmájukban nem tudnak elhelyezkedni. Leginkább a jól képzett munkaerő vándorol el, így nagy veszteség éri az országot.
Ismert, idén májusban választására készülve az összes jelentősebb brit párt hangzatos ígéreteket lengetett be a bevándorlás visszaszorításáról. Az Egyesült Királyság az első lehetséges alkalommal megnyitotta a munkaerőpiacát a 2004-ben frissen csatlakozott tagállamok, köztük Magyarország előtt. Írországon és Svédországon kívül a többi EU-s tagállam kivárt ezzel a lépéssel, ezért nagyrészt a britekhez érkeztek azok, akik Nyugaton akartak dolgozni. Az akkori választás egyik esélyese (és későbbi győztese) a konzervatívok ígéretei szerint néhány tízezerben kell korlátozni a bevándorlók összlétszámát évente, az EU-ból érkező bevándorlóknak négy évet kellene várniuk, amíg bizonyos szociális juttatásokat vagy szociális lakhatást kaphatnak.
Ezeken kívül a munkakeresési támogatást is el akarták törölni, illetve nem adnának szociális segélyt a Nagy-Britannián kívül élő gyerekek után és az EU-val tárgyalnának, hogyan lehetne hatékonyabban deportálni a bevándorló bűnözőket és megakadályozni, hogy visszatérjenek a szigetországba. A konzervatív párti brit kormány 2017-ig népszavazást tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. London azonban a referendum előtt újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és elsősorban azt kívánja elérni, hogy jelentősen szigoríthassa az EU-társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátásának szabályait.
Főképp a szociális segélyeiket korlátozták Nagy-Britanniában a bevándorlóknak, de nem fognak több százezer magyart hazaküldeni – jelentette ki a Népszavának Sík Endre. A Tárki vezető kutatója azonban hozzátette: a hazautalások összege valóban a magyar gazdaság 3 százalékát adhatja és „borzasztó” következményei lehetnének hazánk gazdasága számára, ha ez megszűnne.
A kinti munkavállalást továbbra is a külföldi és a hazai bérek közötti óriási különbség ösztönzi, bár nem csak a megélhetési nehézségek üldözik el Magyarországról a fiatalokat, hanem az a fullasztó, gyűlölettel teli légkör, amit a Fidesz teremtett - nyilatkozta korábban a Népszavának Bárány Balázs, az MSZP elnökségi tagja. Egy cukrász, egy óvónő vagy egy buszsofőr az itthoni bruttó 500-600 euró helyett könnyen 1500-2000 eurót kereshet, ha Nyugat-Európában vállal munkát. Az eltérés más szakmákban, például az egészségügyben hét-nyolcszoros is lehet, de átlagban a hazai bérek négy-ötszörösét kapja kézhez, aki Nyugat-Európában dolgozik. Miközben például egy 30 éves, 5 év gyakorlattal rendelkező mérnök az Egyesült Királyságban átlagosan több mint 3500 eurónak megfelelő fontot kap havonta, és még Németország elmaradottabb keleti részén is 2800 euró feletti a havi bruttó jövedelme, itthon átlagban alig éri el az 1000 eurót. Magyarországon eközben a munkaadók egyre többet panaszkodnak arra, hogy nincs elég szakképzett munkaerő. A hazai hiányszakmák listája hónapról hónapra bővül.
A Fidesz szerint azok az uniós állampolgárok, így a magyar emberek is, akik az unión belül vállalnak munkát, nem kivándorolnak, hanem élnek szabad munkahely- és lakóhelyválasztási jogukkal.
Összesen 52 fiatal jött haza Angliából dolgozni a Gyere Haza, fiatal! program segítségével – árulta el az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) az Index kérdésére. A hivatal adatai alapján december elejéig: 3500 fő regisztrálta magát a honlapon, 412 fő töltötte ki a szükséges nyilatkozatokat és 52 fő már Magyarországon dolgozik. A partnercégek száma 125, náluk 1208 betöltetlen állás van. A kormány lakhatási, letelepedési támogatással és megfelelő munkahely biztosításával igyekszik hazacsábítani a külföldön dolgozókat, amire indulásként 100 millió forintot szántak, úgy számoltak, hogy ennyiből nagyjából ötven fiatalt lehet hazacsábítani.
