Amnesty International;Levélíró Maraton;Jeney Orsolya;Emberi Jogi Világnap;

2015-12-09 06:13:00

A jogsértő nem marad észrevétlen

Idén is Levélíró Maratont indított az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet, amellyel a világban zajló súlyos jogsértésekre szeretnék felhívni a figyelmet, valamint a közösség erejével kívánják elérni, hogy jogtalanul bebörtönzött embereket szabadon engedjenek, vizsgálják ki a jogsértéseket és vonják felelősségre az elkövetőket. Ebben az évben tíz olyan ember vagy közösség ügyében kérik a világ segítségét, akiknek az esete a Föld egy-egy régiójának jellemző emberi jogsértését mutatja be. Jeney Orsolya, az AI Magyarország igazgatója szerint a kampány egyre eredményesebb, amely azt bizonyítja: megéri tollat ragadni.

- Miről szól pontosan a kampány? Mikor, milyen okból indult el először?

- A Levélíró Maratont 2001-ben kezdte el néhány lengyel amnestys aktivista, mára a világ legnagyobb emberi jogi eseménye az ártatlanul bebörtönzött, üldözött és elnyomott emberek érdekében. Minden évben az Emberi Jogi Világnap (december 10.) környékén emberek a világ minden tájáról levelek és üzenetek százezreit küldik olyanoknak, akiket nem ismernek és akikkel soha nem találkoztak, de kiállnak mellettük és így lépnek fel az igazságtalanságokkal szemben. Az idei Levélíró Maraton december 4-én kezdődött és 17-én ér véget. Szlogenünk: Segíts idén is, hogy a tíz történet jó véget érjen!

- Milyen hatása van a maratonnak?

- Tavaly a világ 200 országából és területeiről 3 245 565 levelet, email-t, sms-t, fax és Twitter üzenetet küldtünk. Azért nagyon fontos egy ilyen akció, mert nemcsak arra világít rá, hogy milyen szörnyűségek történnek a világban, hanem lehetőséget ad az embereknek az igazságtalanság elleni felszólalásra is azáltal, hogy részt vesznek egy ilyen eseményen és a nevüket adják a közös kiálláshoz.

- Minek köszönhető az akció sikere? Milyen jelentősége van ennek az emberi jogok szempontjából?

- Ilyenkor mozgósítjuk az egész világot ezekben az ügyekben. Bahamáktól Franciaországon, Angolán, Mongólián át a Palau-szigetekig rengeteg ember mozdul meg és áll ki mások jogaiért. Ez azt is jelenti, hogy a jogsértők nem maradnak észrevételül. A tömeg ereje igenis tud változást elérni a világban!

- Melyek az elmúlt évek legnagyobb sikerei, eredményei?

- Eddig minden évben az egyes esetekben komoly előrelépések történtek. Tavaly öt esetben is nagyon jelentős eredményeket értünk el. A petíció és tiltakozólevelek átadása után a Fülöp-szigeteki rendőrség azonnal elrendelte a brutálisan megkínzott Jerryme Corre ügyének kivizsgálását. A kapcsolattartástól megfosztott, üzbég börtönben koholt vádak miatti büntetését töltő és megkínzott volt ENSZ munkatárs végre elolvashatott néhányat a neki küldött támogató levelek közül. Nigériában pedig a 16 évesen kínvallatás alapján három mobiltelefon lopását magára vállaló, halálraítélt Moses Akatugba kiszabadult. Ez is azt bizonyítja, hogy megéri tollat ragadni és aláírni a petíciókat.

- Magyarország mennyire veszi ki a részét mindebből, mennyire aktívak a hazai levélírók?

- Itthon még hosszú út előtt állunk, de évről évre rohamosan fejlődünk és egyre többen írják alá petícióinkat. 2009-ben még csak 125 aláírást gyűjtöttünk, 2013-ban 1300-at, tavaly pedig már 8082-t. Idén szeretnénk átlépni a tízezres határt - reméljük sokan segítenek ebben!

- A mostani kampánnyal kapcsolatban milyen tapasztalatokról lehet beszámolni, mit tervez még az AI?

- A kampány csúcspontja idén az Emberi Jogi Világnap lesz a Gödörben december 10-én, ahol sokszínű programokkal várjuk azokat, akik számára fontosak az emberi jogok. A helyszínen még többet megtudhatnak az esetek hátteréről, küldhetnek szolidaritási üzeneteket is Albertnek, Yeceniának, Teodorának, Costasnak, Carmennek, Muhammednek, a burkina fasói lányoknak, Samannak, Waleednak, Zunarnak, Rania Alabbasinak és családjának. Emellett az AI Magyarország aktivistái számos helyen szerveznek aláíró eseményeket, többek között Kolozsváron és Vietnámban is. Ezekről leírást és elérhetőséget a honlapunkon találnak. Emellett Fénypontjainkon is lehet majd támogatni az eseteket. Akik viszont nem tudnak eljönni egyik helyre sem, azok online támogathatják kéréseinket a weboldalunkon. Személyesen december 16-án, szerdán a Madách Imre téri parkolóban is találkozhatnak velünk, ahol a TrapBUS segítségével még inkább fel tudjuk hívni a figyelmet ügyünkre.

Akik érdekében levelet írhatunk

ALBERT WOODFOX

Egyesült Államok

40 éve magánzárkában

Albert Woodfox 43 éve ül börtönben, ebből 40 éve magánzárkában egy olyan bűncselekményért, amelyet az állítása szerint nem követett el. Az évtizedek óta tartó elszigeteltség és nélkülözés súlyos károkat okozott az egészségi állapotában. Nem volt tárgyi bizonyíték, ami alátámasztotta volna bűnösségét, az ítéletet pedig azóta már háromszor hatályon kívül helyezték. A lousianai hatóságok ennek ellenére mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a szabadulását.

YECENIA ARMENTA

Mexikó

Nemi erőszak és kínzás

Yecenia Armentát 2012 júliusában egy rendőrségi fogdába vitték, ahol brutálisan megkínozták, hogy ismerje be férje megölését. Mielőtt megtört volna, órákig verték, megerőszakolták és azzal fenyegették, hogy megölik a gyerekeit. A kínzást bizonyító független orvosszakértői vélemény ellenére a "vallomását" felhasználták, hogy vádat emeljenek ellene. Más bizonyíték nem volt.

TEODORA DEL CARMEN VÁSQUEZ

El Salvador

Halvaszülés miatt 30 év börtön

Az el salvadori Teodora 2007-ben súlyos fájdalmak után halva szülte meg gyermekét a munkahelyén. A rendőrség letartóztatta miközben még a vértócsában feküdt. Később 30 évet kapott emberölésért. Mint minden hasonló helyzetben lévő nőt, őt is bűnösnek találták, és mivel szegény családból származik, nem tudott megfelelő ügyvédet fogadni. Egyetlen esélye, hogy fellebbez az ítélet ellen, és szabadon engedik.

COSTAS

Görögország

Meleg párt vertek meg

2014 augusztusában Costast és partnerét, aki menekült Görögországban, egy homofób és rasszista támadás során brutálisan megverték Athénban. Három helyen eltört a lába miután folyamatosan ütötték és rugdosták. Egy év elteltével sem sikerült a hatóságoknak senkit az elkövetők közül azonosítaniuk.

BURKINA FASÓI LÁNYOK

Burkina Faso

Lányok kényszerházassága

A lányok többségét 11-12 éves kora körül adják férjhez Burkina Fasóban, szüleik pedig hasznot húznak az értük kapott javakból. Azok a lányok, akiket családjuk házasságra kényszerít, általában nem járnak iskolába, és alig, vagy egyáltalán nincs részük oktatásban.

MUHAMMAD BEKZHANOV

Üzbegisztán

Kínzás újságírásért

1999-ben az üzbég biztonsági erők gumibottal verték, valamint fullasztásos vallatással és áramütéssel kínozták az újságíró Muhhamad Bekzhanovot. Így próbálták rákényszeríteni, hogy beismerő vallomást tegyen „államellenes” bűncselekményekben való részvételéről. Később a bíróságon felhasználták ellene ezt a „vallomást” és 15 év börtönre ítélték. 2012 februárjában esedékes lett volna a szabadulása, azonban büntetését további 4 év 8 hónappal meghosszabbították.

SAMAN NASEEM

Irán

Kínzás és halálbüntetés

Saman Naseemot, az iráni kurd kisebbség tagját egy lövöldözés után fogták el Északnyugat-Iránban. A tűzharcban meghalt a Forradalmi Gárda egy tagja (kormányközeli katona). Saman szerint bekötötték a szemét, majd fejjel lefelé lógatva addig kínozták, amíg beismerte a bűncselekményt, amit nem követett el. Ekkor még csak 17 éves volt. Samant 2013 áprilisában mégis halálra ítélték két olyan bűncselekményért, amelyek a nemzetközi jog szerint nem is léteznek. A nemzetközi kampányunk elérte, hogy ügyét újratárgyalják, most pedig folytatjuk, hogy ügyét tisztességesen bírálják el.

RANIA ALABBASI

Szíria

Eltűnt szír család

Rania Alabbasit, férjét és hat, 3 és 15 év közötti gyermeküket 2013 márciusában tartóztatták le a szír hatóságok. Azóta sem tudjuk, hol vannak. A szír katonai hírszerzés tisztjei először őrizetbe vették a férjét, Abdulrahman Yasint. Másnap visszatértek és lefoglalták a vagyontárgyaikat, dokumentumaikat és a családi autójukat. Két nappal később már Raniáért és a gyerekeiért mentek. Azóta egyikükről sem hallott senki. A rokonok próbáltak valamit megtudni a sorsukról, de a szír hatóságok semmilyen információval nem szolgáltak arról, hogy mi történt velük, hol vannak vagy miért tartóztatták le őket.

WALEED ABU AL-KHAIR

Szaúd-Arábia

Nem terrorista: aktivista

Évekig tartó fenyegetések, letartóztatások és bírósági eljárások után az ügyvéd Waleed Abu al-Khairt 15 év börtönre ítélték 2014 júliusában. Waleed bűne, hogy szembeszállt a Szaúd-Arábiában mindennapos emberi jogsértésekkel. Az ügyvéd sok békés aktivistát képviselt a bíróságon, köztük sógorát, a 10 évre és 1000 korbácsütésre ítélt bloggert, Raif Badawit.

ZUNAR

Malajzia

Twitter üzenetért börtön

 

A politikai karikaturista Zunar hosszú börtönbüntetésre számíthat néhány Twitter üzenete miatt. A posztokban a maláj igazságszolgáltatási rendszert kritizálta miután egy ellenzéki vezetőt szodómia vádjával bebörtönözték. Zunar kilenc váddal néz szembe a még gyarmati időkből származó zendülés elleni törvény alapján, amelyet arra használnak, hogy a nemzetbiztonság és a faji illetve vallási békesség nevében leszámoljanak azokkal, akik élnek a véleménynyilvánításhoz való jogukkal.