Magyarország;megállapodás;Norvég Alap;

2015-12-09 18:49:00

Bréking! Magyarország megállapodott a Norvég Alappal

Magyarország megállapodott a Norvég Alappal, így folytatódhatnak a kifizetések - közölte Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára azon a szerdai budapesti konferencián, amelyet a Transparency International Magyarország szervezett a korrupcióellenes világnap alkalmából. 

Az államtitkár ezt újságírói kérdésre válaszolta. Mint megjegyezte, a kérdező "lelőtte a másnapi kormányzati sajtótájékoztató poénját", mert a megállapodás hírét akkor tervezték bejelenteni. Csepreghy a magállapodás kapcsán Magyarország jogállami jellegét hangsúlyozta. Kifejtette: a kormánynak továbbra is az a véleménye, hogy egyes civil szervezetek szabálytalan módon részesülnek támogatásban az alap révén. A megállapodás ténye azonban azt tükrözi, hogy Magyarországon megfelelően működnek a jogérvényesítési mechanizmusok, és a kormány tiszteletben tartja a jogszerűség követelményét.

Forrás: Facebook /Ökotárs

Forrás: Facebook /Ökotárs

Ligeti Miklós, a  Transparency International Magyarország jogi igazgatója a "szabálytalan módot" visszautasította, és felrótta a kormánynak, hogy - később bebizonyosodott fals módon - a rendőrség, illetve a KEHI vizsgálatát kérte a kormány tevékenységét kritizálókkal szemben.

A szerdai rendezvény fő témája egyébként a közpénzek felhasználásának törvénytelen felhasználása elleni fellépés, a korrupció leleplezése, illetve létrejöttének megakadályozása volt. Szó volt egyebek mellett arról, hogy a szomszédos Románia élen jár a korrupció felszámolásában: vizsgálatot indítottak két miniszterelnök ellen, egyiküknek Victor Pontának ez a posztja elvesztésébe került, 9 miniszter, 34 képviselő, 8 szenátor, valamint 35 bíró és ügyész, összesen 1000-en vétettek a jogszabályok ellen, úgyhogy a román speciális, korrupcióellenes ügyészség fellépése nyomán csalás és a közbeszerzési szabályok megsértése miatt 90 százalékukat a bíróság elmarasztalta - erről beszélt Dana Manuela Ana, az ügyészség vezetője.

A lépés azért is példaértékű, mert mint arról Margarete Hofmann, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szakmapolitikai igazgatója erről beszámolt, az első helyen álló Románia után Magyarország ellen indította a legtöbb vizsgálatot az OLAF. Ennek jogosságát alátámasztotta Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is, aki hangsúlyozta: hazája vállalkozói beruházási döntéseiket nem szívesen hozzák meg egy olyan országban, ahol csalással, a döntéshozók és a helyi vállalkozók közötti családi összefonódással találkoznak. Könnyen elvesztheti az az ország a bizalmat, amelyben úgy érzik, hogy az állam részrehajlóan közreműködik abban, hogy hogyan használják fel a közpénzeket. Ugyanakkor biztatónak nevezte a nagykövetasszony, hogy az ukrán határ mentén tevékenykedő 15 magyar vámtiszt ellen eljárás indult, a korrupció gyanúja miatt. Sikernek tartja azt is, hogy az amerikai alapítású, budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémián már 1200-an végeztek, akiktől szakmailag meglapozott munka várható. Üdvözölte Colleen Bell az on-line pénztárgépek magyarországi bevezetését is.

(A hosszúra nyúlt "Norvég Alap-ügy" története itt olvasható)