Előfizetés

Milliárdokat vettek el az ORÖ-től

Az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) által koordinált, botrányos Híd a munka világába ötmilliárdos költségvetésű uniós foglalkoztatási program támogatási összegét a felével, közel két és fél milliárd forinttal csökkentették - írja a RomNet. A legfrissebb Magyar Közlönyben található a döntés.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a portálnak a pénzelvonással kapcsolatban azt írta: a projekt „szakmai okok miatt nem az eredeti tervek szerint haladt”. A szakmai hiányosságokra az „időközi ellenőrzések” mutattak rá, így a projekt „az eredetileg tervezetthez képest csökkentett műszaki-szakmai tartalommal és ehhez mérten csökkentett költségvetésből valósult meg”. A minisztérium azonban azt tagadta, hogy a forrásmegvonás összefüggésben állna azzal, hogy a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárást. Arra pedig, hogy a konzorciumban résztvevő intézmények mire költötték a két és fél milliárdot azért nem válaszolt a minisztérium, mert az projekt elszámolása még nem történt meg.

A RomNet úgy tudja, hogy az uniós pénzek elköltését felügyelő Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) már tavasz óta vizsgálódik a Farkas Flórián időszakához kötődő ORÖ-s pénzköltések miatt. „Az Emmi az OLAF vizsgálatával kapcsolatban a RomNet-nek elismerte a vizsgálat tényét, és közlésük szerint a hivatalos tájékoztatás és a kapcsolatfelvétel is megtörtént, de mint közölték, arról egyelőre nem rendelkeznek információval, hogy a csalás elleni szervezet eddig milyen megállapításokat tett" − írja a lap.

Nem ez az első eset, hogy a minisztérium pénzt vesz el egy ORÖ-s projekttől. Megírtuk: az Emmi 272 milliós szabálytalanságokat tárt fel a az ORÖ Foglalkoztatási Szövetkezetének tevékenységében, amit most vissza kell fizetnie a tárcának. Hadházy Ákos LMP-s politikus, aki hónapok óta foglalkozik az ORÖ pénzügyi szabálytalanságaival, visszaéléseivel, lapunknak korábban azt mondta: az Emmi azzal, hogy megszigorítja az uniós pénzek felhasználását, és most visszafizettet 272 milliót, gyakorlatilag beismerte, amit ő először felvetett: a több százmilliós visszaéléseket, a drága székház- és autóbérléseket.

Ismert, Farkas Flóriánnak a miniszterelnöki biztosi munkája miatt az ORÖ vezetéséről le kellett mondania, az őt követő Hegedűs István először csak papíron volt a szervezet vezetője, mindenben Farkas, és két-három bizalmi embere döntött. Aztán amikor elkezdtek a pénzlenyúlós, kamuprojektes balhék ráomlani az ORÖ-re, Farkas emberei elhagyták a szervezetet, bár sokak szerint a miniszterelnöki biztos azóta is a roma önkormányzat ellehetetlenítésén dolgozik.

Az emberi jogokat nem szabad feláldozni

Az emberi jogokat nem szabad feláldozni a terrorizmus elleni harc oltárán - hangsúlyozta csütörtökön, az emberi jogok világnapja alkalmából közzétett nyilatkozatában Anne Brasseur, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének elnöke.

Brasseur szerint ezen a napon a politikai vezetőknek és parlamenti képviselőknek "egy lépéssel hátrébb kellene lépniük a politikai zűrzavartól, és az emberi jogok prizmáján keresztül kellene tekinteniük a világra". Az összeurópai szervezet parlamenti közgyűlési elnöke emlékeztetett arra, hogy az ET egyik fő feladata az emberi jogok védelme. Azóta, hogy az alapító atyák megálmodták és létrehozták az Európa Tanácsot, sok eredmény született azokon az alapokon, amelyek központi eleme az emberi jogok európai védelme, az erről szóló európai egyezmény és az egyezmény előírásait érvényesítő bíróság - hangsúlyozta.

Az emberi jogok védelme folyamatos kötelességet jelent, és folyamatos felelősséggel jár - írta nyilatkozatában Brasseur. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi jogokat nap mint nap megsértik és fenyegetik, és néha reménytelennek tűnik a kihívások kezelése, legyen szó akár Szíriáról, akár a menekültválságról, a gazdasági válságról, az ET-tagállamok közötti konfliktusokról, a gyűlölködés és az idegenellenesség erősödéséről vagy a terrorizmusról. Anne Brasseur kifejtette, hogy a terrorizmus brutális módon intéz támadást mindenfajta szabadság ellen, beleértve a sajtószabadságot, a média elhallgattatását célzó próbálkozásokat. Támadja a vallásszabadságot, a mozgás szabadságát, ellehetetleníti a létviszonyokat, válogatás nélkül olt ki életeket.

"Ekkora fenyegetésekkel szembenézve még jobban kell ügyelnünk arra, hogy ne áldozzuk fel az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. Erős a kísértés, hogy több biztonsági intézkedéssel próbáljuk megnyugtatni polgárainkat, néha a mindannyiunkat megillető jogok és szabadságok kárára is" - fogalmazott az ET parlamenti közgyűlésének elnöke.
Anne Brasseur szerint nincs olyan szabad társadalom, amelynek biztonságát nem éri fenyegetés. "Az emberi jogokat nem szabad feláldozni a terrorizmus elleni harc oltárán - hiszen pontosan ezt akarják a terroristák, és ezt nem adhatjuk meg nekik" - szögezte le a luxemburgi liberális politikus.

Az emberi jogokat nem szabad feláldozni

Az emberi jogokat nem szabad feláldozni a terrorizmus elleni harc oltárán - hangsúlyozta csütörtökön, az emberi jogok világnapja alkalmából közzétett nyilatkozatában Anne Brasseur, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének elnöke.

Brasseur szerint ezen a napon a politikai vezetőknek és parlamenti képviselőknek "egy lépéssel hátrébb kellene lépniük a politikai zűrzavartól, és az emberi jogok prizmáján keresztül kellene tekinteniük a világra". Az összeurópai szervezet parlamenti közgyűlési elnöke emlékeztetett arra, hogy az ET egyik fő feladata az emberi jogok védelme. Azóta, hogy az alapító atyák megálmodták és létrehozták az Európa Tanácsot, sok eredmény született azokon az alapokon, amelyek központi eleme az emberi jogok európai védelme, az erről szóló európai egyezmény és az egyezmény előírásait érvényesítő bíróság - hangsúlyozta.

Az emberi jogok védelme folyamatos kötelességet jelent, és folyamatos felelősséggel jár - írta nyilatkozatában Brasseur. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi jogokat nap mint nap megsértik és fenyegetik, és néha reménytelennek tűnik a kihívások kezelése, legyen szó akár Szíriáról, akár a menekültválságról, a gazdasági válságról, az ET-tagállamok közötti konfliktusokról, a gyűlölködés és az idegenellenesség erősödéséről vagy a terrorizmusról. Anne Brasseur kifejtette, hogy a terrorizmus brutális módon intéz támadást mindenfajta szabadság ellen, beleértve a sajtószabadságot, a média elhallgattatását célzó próbálkozásokat. Támadja a vallásszabadságot, a mozgás szabadságát, ellehetetleníti a létviszonyokat, válogatás nélkül olt ki életeket.

"Ekkora fenyegetésekkel szembenézve még jobban kell ügyelnünk arra, hogy ne áldozzuk fel az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. Erős a kísértés, hogy több biztonsági intézkedéssel próbáljuk megnyugtatni polgárainkat, néha a mindannyiunkat megillető jogok és szabadságok kárára is" - fogalmazott az ET parlamenti közgyűlésének elnöke.
Anne Brasseur szerint nincs olyan szabad társadalom, amelynek biztonságát nem éri fenyegetés. "Az emberi jogokat nem szabad feláldozni a terrorizmus elleni harc oltárán - hiszen pontosan ezt akarják a terroristák, és ezt nem adhatjuk meg nekik" - szögezte le a luxemburgi liberális politikus.